A szerk. (34)
Ajánló (887)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (12)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (40)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (18)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)W-s este, mondhatnók, de nem élünk ilyen olcsó poénokkal. A WigWam elvileg a magyar rockzene egyik fellegvára, ezért kissé szégyenkezve jegyzem meg, hogy életemben nem jártam még ott. Távol áll tőlem a hely szellemisége (motoros, kétméteres, százhúkilós, bőrkabáros, kendős), és az ehhez kapcsolódó zenestílus, valamint a törzsközönség.
Így természetesen el is tévedtünk, az a nyomorult bkv útvonaltervező véletlenül két megállóval hamarabb ajánlotta a leszállást, mint ahogy kellett volna, végül közel fél órás bolyongás után Albertfalva betondzsungelében megtaláltuk a helyet.
Szép nagy tér, kellemes. Intronak Metallica St. Anger DVD ment kivetítőn, még nem láttam eddig, kicsit gázos, de a hangulat megalapozásának jó. Korrekt a ruhatár, kicsit sok a belépő, az italárak átlagosak, közönség nulla - röviden és tömören így jellemezhetném a fogadtatást. Talán nem kéne a halál retkes végtagjába tenni az überrockklubbot, és akkor lenne valami értelme is. Bár nyilván valahogy fenntartja magát, de a belvárosi pinceklubbokhoz szokott underground népség nem szívesen merészkedik ilyen területre. Ez van.
A helyzet később sem lett sokkal jobb, ezért Wendigoék alig 30-40 néző előtt álltak színpadra, szemmel láthatólag a legtöbben közülük csak miattul jöttek. Ide tartozik, hogy amikor pár hete megláttam a "line-up"-ot, másodpercekig csak pislogtam. Mondjuk úgy, hogy nincs sok köze egymáshoz a két zenekarnak, így értelemszerűen a közönségük sem túlságosan kíváncsi a másikra. No mindegy, a fiúk elkezdtek zúzni, vokálisan sajnos az átlagos szintjük alatt teljesítettek, később kiderült, hogy a gitárok valamiért nem akartak szólni a kontrolládákban, még külön kérésre sem. Egyszerűen hihetetlen, hogy egy ilyen klub ennyire lekezelő tud lenni, ráadásul ezúttal még csak azt sem mondhatják, hogy egy noname zenekarról van szó.
Hallottunk két számot a készülő lemezről, az egyik az Entropia, amit már korábban is játszottak, nomen est omen, progresszív-témaváltogatós darab, de mégis "egyben van". A másik a myspace oldalon is hallható Audio Leash, tipikus koncertnóta. Az énekes úr nem is fogta vissza magát az üvöltözés/hörgés terén, és jól is van ez így. Amúgy meg egy tipikus Wendigo-koncert volt, mivel voltam jópáron, nem hozott óriási meglepetést. Nagyon várom a második lemezt, meg azt, hogy szélesebb tömegeket megérintsenek, és erre szerintem meg is van az esély, mert jó irányba haladnak, lesz zúzás, progresszió, és popszám is, ez utóbbi tökjó, kár, hogy most nem játszották. Hold on, be strong!
A Hollywoodoo sosem állt közel hozzám, most mégis végigálltam és -hallgattam a zenekart. Mit mondjak, profi zenészek egytől egyig, nincs ebben hiba, lájtos, lazulós, szórakoztató műsoruk van. Engem csak az énekes zavar, sajnos nagyon nem jön be a stílusa (itt elsősorban az énekstílusra gondolok), de ez kizárólag csak ízlés kérdése, és ahogy észrevettem, ezzel a véleménnyel egyedül maradtam az időközben cirka 100-120 fősre duzzadt tömegben, bár ezen nem kell meglepődni egy Hollywoodo-koncerten :)
Nem ismerem a teljes repertoárukat, de az tény, hogy arra törekedtek, hogy mindenféle stílust megérintsenek a reggae-től a rnr-on keresztül a cigányzenéig. Ennél több dicsérő szót viszont ne várjatok.
Összességében eléggé középszerű megmozdulás
volt, de mindenben van valami pozitív: 3,5 éve nem voltam orvosnál, az
utóbbi időben viszont annyira kikészültem, hogy kénytelen voltam
elmenni, pár órával a koncert előtt. Aztán kötelező vérnyomás-mérés
lefekvéskor, és meglepődve konstalláltam, hogy egy laza 30-as
csökkenéssel sikerült elérni a viszonylag egészséges szintet a zúzós
tikatika metálzene ellenére is... azaz szerintem éppen amiatt. A zene
gyógyít. Pont.
)wehhe, én is szívesen élek azzal az eszközzel, h elsütök egy poént, majd hozzáteszem, h ilyesmit nem csinálunk:D... félre ne értsd, black.flame bátyó;)! jut eszembe, arif koma: szívesen olvasnók a te élménybeszámolódat is összehasonlításképpen:]
ahh, összeszedem magam :)
mondjuk ugye én éppen a másik bandáról tudnók bővebben referálni, lassan a "törzsgárda-igazolvány" birtokában ;)
éppen azért egészítené ki jól a két írás egymást:D
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
"hívd fel a rock'n'roll doktort" :O)