galéria

kommentek

kategóriák

címkék

friss bejegyzések

Kevés ideálisabb Szent Szerdát (kocsmázást, szűk baráti körben) tudok elképzelni, mint amit nem követ munkás csütörtök... Ergo, ősi szokásaink szerint a vérünkbe sörmentén csepegtetett alkohol feladata végre nem csak a pillanatnyi beszédközpont stimuláció, majd egy gyors bőrön át párologtatás, hanem annak hasznos mozgási energiává alakítása és felégetése ezer Celsius fokon, amíg tart az üzemanyagfröccs, s ha meg már nem, akkor annak pótlása, míg dübörög a basszus, feszít az ütem.

Jó, jó, jó; bűnrészes volt még több deciliternyi Becher. Mely egyszer csak ott termett. Kezünkben, üvegben, a Gellérthegyre széles panorámát kínáló pesti Dunaparton, és úgy kínálta fel gyógynövényektől illatozó testét, hogy igaz férfi ilyenre nem mond nemet, mert nem mer!

Tehát igen!!! Majd hogy teljes legyen a szent szerdai kórkép - zsebünkben nyitni kék a mérce, bevizsgáltunk egy ígéretes kocsmát, egy törpe hadvezérrel borházasított kávézót, ott bevártuk csapatunk szelíd maradékát, töltikéztünk, rendeltünk, pincér csajokat szekíroztunk, biztosítékot majdnem kivertünk, lépni alig bírtunk, taxit hívtunk, bulizni akartunk, de nagyon agyon - így gondoltunk egy merészet, s az A38-ot bepróbáltuk.

Bíztunk az eső tömegeket távol tartó jótékony képességében, s hogy az 1500 főben limitált ingyenes belépőből nekünk az előzetes regisztráció híján is jut avagy marad, mert az osztrák fellépők mindegyike úgy hírlett, hogy durván nagy partikat ad, tehát aki lemarad, az kimarad a szaknévsorból, s mellé a csuklójára csodaszép narancs papírkarszalagot se kap, mivel 40 év múltán esetleg dicsekedni tudnánk a cyberpunk unokáknak.

Sajnos sejtésem sincs hány lehetett az idő, vekker úr, mert időérzékemnek a tömények csúnyán odavertek, de hogy gyanúnkat támogatva a tánctéren csak a kóbor lelkek szellentettek, az nekem nagyon úgy tűnt, persze csak míg a színpadon egy dögös barna rá nem kezdett valami forró nótára, mire rázni kezdett mind, aki segg.
Igen, az enyém is...

A szvinges, latinos, elektro csajpop azt kőkeményen fülbe mászott! Én meg matyóbával előre, fel a heje-haja tetőre, a színpad elé, néha már-már a biztonságiakkal is dacolva, a sógor Madita úrnő lábai közé John Travolta mozgáskombinációkban, míg csak beért a nyakunk, hajolva, csápolva, csaholva, de még a környező négyzetméterek szimpatizánsait is folyamatos sakkjátszmában tartva - mesélhetne erről a két lédi, akiket megforgattunk, nem zsírban, nem panírban -, csoda hogy léket nem kapott tőlünk a gálya, jaj, s ez még csak a kezdetnek árja, mert a fő-fő fellépő ugye itt még váratott ránk s magára.

Dzihan&Kamien, ugye. A sztár DJ páros. Downtempo, nu jazz, multikultikus ringató, végtelennek tűnő elektro variáció, nagyon finom, nyamm, csorgó nyálom. Hogy csak na! Vízöntöttünk hajnalig a porondra, sört a garatra, fantasztikus egymásra találásnak részese volt itt még az is, aki tanúja.

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.