A szerk. (34)
Ajánló (891)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (20)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)Ha van opera, melyet még zanzásítva és cenzúrázva sem fognak soha játszani a Bartók rádió vasárnap délelőtti, gyermekeknek szóló operaműsorában (a Gyerekpáholyban), akkor az a Kisvárosi Lady Macbeth. Az opera annak idején ugyanis még Sztálin számára is túl félelmetesnek bizonyult, mutat rá a The Guardian cikke.
Dmitrij Sosztakovics eredetileg trilógiának tervezett operájának első darabja a cári Oroszországban játszódik, nagyjából az 1850-es években, és ezzel mindent elmondtam. A Nyikolaj Leszkov regényéből készített opera nem az "iszogatós-unatkozós-bálozós" orosz életet mutatja be, hanem azt, ahol a férfiak kegyetlenkedése mindennapi (a Till Géza-féle operakalauz szerint a munkások a második jelenetben "vaskosan tréfálkoznak" Akszinyával, a cseléddel -gyakorlatilag megerőszakolják), ahol gyilkosságba torkolló érdekházasságok köttetnek, és ahol a leleplezett bűnösök indulnak gyalogszerrel Szibériába.
Dmitrij
Sosztakovics csak 28 éves volt, amikor 1934-ben "A mcenszki járás Lady
Macbethje" címmel bemutatták operáját Leningrádban. A mű sikerét és
diadalmenetét az a cikk törte meg, melyet valószínűleg Sztálin írt
álnéven a Pravda-ba, a Kommunista Párt lapjába, ahol úgy
minősíti az operát, mint amiben "zene helyett káosz" uralkodik. Ezek
után Sosztakovics művét törölték a repertoárokból, sőt, neki magának
egy ideig idegbetegséget kellett színlelnie, hogy elkerülje a
kivégzést, és enyhítse a folyamatos zaklatásokat a párt részéről. Csak
1962-ben kezdték el újra játszani az immár Katyerina Izmajlova című,
finomított verziót. Bár Sosztakovics jobban kedvelte ezt a második
változatot, halála óta inkább az eredetihez nyúlnak vissza a rendezők.
A Moszkvai Helikon Színház vendégjátékában láthattuk ezt az -itthon igencsak ritkán játszott- operát. A mindössze 18 éve alapított színház társulatát az opera rendezője, Dmitry Bertman vezeti, a tagok pedig egytől egyig fiatal orosz énekesek és zenészek. Fiatalok, de kitűnőek. És nemcsak az énekesek és a zenekar, hanem a díszlet-, és jelmeztervezők is. De erről majd később.
Ha gondosan megnézzük a színház weboldalát, láthatjuk az "Adults only!"
feliratot a Kisvárosinál. Hát igen. Katyerina és Szergej nyílt színen
való szeretkezése talán nem is volna annyira zavarbaejtő, ha a zene
ütemei nem mutatnák meg a vizuális elemekhez hasonló elementaritással
ugyanazt. És ennek a két komponensnek a keveredése már-már
elviselhetetetlen elegyet nyújt. Talán épp ezen elviselhetetlenség
enyhítése végett nyúlt Bertman olyan módszerekhez, melyek az amúgy is
szatíra-tragédiának szánt operát még szatírikusabbá teszik. A pap
részeges, és össze-vissza lóbálja a tömjéntartót, a rendőrök több, mint
nevetségesek (ezt a részt Sosztakovics illesztette az operába, Leszkov
regényében nem szerepelt), az egyik jelenetet pedig rock-koncertként
énekli el a részeges muzsik. A zene, amely sokszor Sosztakovics-hűen
cirkuszi-vásári, máskor kegyetlen-disszonáns, néha pedig lágy-lírai,
mindezt pompásan alátámasztja.
Állandó füstben úszó hideg vascsövek és ketrecek között játszódik a történet, a hitvesi ágyat pedig vörös (mű)bőr dívány helyettesíti. A mozgatható rácsos székek hol az ünneplő tömeg ülőhelyeként funkcionálnak, hol börtönrácsokként. Nem a cári világban, hanem 1984-ben érezzük magunkat. A jelmezek is e között a két véglet között váltakoztak. Katyerina vörös estélyi ruhája és a munkások fekete öltözéke. Nincs középút. Ne is legyen! Se a jelmezekben, se a zenei-színpadi minőségben! És a moszkvaiak előadásában nem is volt. Ha valamelyik, akkor ez az opera volt az, amelyről érdemes példát venni. (És hozzá kell tennem, hogy Moszkvában 2000-ben(!) kezdték el játszani a darabot...nálunk akkor jó, ha egy előadást megért volna.) Csemege, nem is akármilyen, sokkal több ilyet szeretnék látni a magyar színpadokon is!
2008. június 21. 19:00 Kisvárosi Lady Macbeth, A Moszkvai Helikon Színház vendégjátéka, R: Dmitry Bertman -Miskolci Nemzeti Színház
Sosztakovics a Kisvárosi Lady Macbethről
)Köszi!
Szerintem is jöhet még!
Köszi :) Remélem jönnek is még hasonlóan színvonalas előadások...és tádámmm, jövőre Bartók+Bécs ÉÉÉS lesz A. Berg Luluja is!!!!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
jöhet még!!!