A szerk. (34)
Ajánló (891)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (20)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Ha valaki nem egyházi tisztségviselő vagy Szikora Robi, az biztos, hogy
nem ijed meg Marilyn Mansontól. Ha valaki nem elvakult
anitkonzumerista, biztos, hogy a 'kommersz' szót nem csak
káromkodásként tudja értelmezni. Manson új lemeze effektekkel kicsit
megpörgetett poplemez, és mint ilyen, kommersz is, meg még élvezhető
is. Lehetett volna ilyen a fellépése is, de nem volt.
Kívülálló elképzelések szerint a High End of Low c. hetedik Marilyn Manson-lemez nyitószáma, a "Devour" lett volna az ideális nyitószám szombat este a nagyszínpadon. Van köze az új lemezhez, csendben indul, lehet vészjósló effektekkel és zúgással bonyolítani, végül pedig csak lesz benne dübörgés és nyomulás is. Ha nincs kontraszt, az üvöltözés sosem lesz olyan hatásos. Emellett a "Devour" sokkal jobb szám is, mint amivel valóban indították a bulit: a "Four Rusted Horses" ugyanis gyakorlatilag egy Depeche Mode-szám, kicsit más szöveggel. Mindegy, csak ha már lassan indulunk, akkor kalkuláljunk jobban. A kalkulálás egyébként is ronda kommersz dolog, ez még azt is mutathatná, hogy mégsem kommersz ez a produkció, mégsem az az utazó cirkusz, freak show, amit egyesek cinikusan előrevetítettek.
Az, hogy az új lemez egyáltalán semmi újat nem tartalmaz zeneileg, viszont amit tartalmaz, azt egészen élvezhetően tartalmazza, na az a jó értelemben vett kommersz. Mint a kommersz cseresznye, vagy a kommersz horrorfilm, tudod, mire számíthatsz, azt esetenként még akár túl is teljesítheti. Érthető tehát, hogy sok érdeklődő és kívülálló pontosan ilyen dolgokat várt Mansontól szombaton. Nem kecskeáldozatot vagy Amerika távkapcsolóval történő felrobbantását élőben, hanem azt, hogy tolja el korrekten az új lemez dalait, meg néhány régebbi klasszikusát, de legalább a "Sweet Dreams"-t. Nem igazán ezt tette. Ahogy a High End of Low, úgy a koncert is összességében unalmas lett, nem vett igazi lendületet, még azokat a ziccereket sem vetette be, amik pedig ott voltak a tarsolyában - mint mondjuk a "Devour"-t nyitónak. Mint mondjuk a tiszta vs. torz hangzások, tiszta vs. üvöltözős énekek erősen hangsúlyozott kontrasztját. Ha nem ismerte az ember kívülről a teljes repertoárt, ezek a számok repetitívnek, lassúnak hatottak, pusztán gerjedésektől, sminktől és motherfuckerezéstől meg senki nem fog hanyatt esni. Még az új lemez legjobban odatett száma, a "Pretty as a Swastika" sem csapott akkorát, mint kellett volna neki, és az "Arma-Goddam-Motherfuckin-Geddon" vagy a "We're from America" tipikusan megmutatták, mi itt a hiba: nincsen semmilyen váltás. Sehol sincs.
Az, hogy több szimpla "érdeklődő" akadt a közönségben, mint "rajongó", nyilván semmit sem menteget. Épp ezért kellett volna változatos, jól kiszámolt, jól eljátszott koncertet adni, ahol minden ott van, amivel lehet érvelni amellett, hogy ez nem szimplán kommersz ijesztgetősdi, hanem valami zeneileg is karakteres dolog. Az üvöltözés pl. ne induljon későn és erőtlenül, ne fulladjon ki még a sor vége előtt. A gitárok tegyék oda azt a kis extra hangerőt és torzulást, amivel a szimpla rádiós hangzást a lemezen csak egy miliméternyivel túlhajtják. A basszus legyen hallhatóan betorzítva, amikor kell. És különösen ne legyen minden egymás után következő dal tulajdonképpen pont ugyanúgy eljátszva, mint az előző. Még a "Sweet Dreams" (szerintem máig a legjobb, amit valaha csináltak) is erőtlenül, kontraszttalanul szólt. Manson persze nagyon jól tudja, hogy a negatív reklám is reklám, továbbá, hogy ha már ott vannak, a rajongók élvezni fogják, mert a rajongók olyanok, hogy élvezik, ha a kedvencük játszik. Csakhogy ez a stratégia önálló fellépésekre vonatkozik, nem fesztiválokra, ahol nem csak az megy el meghallgatni, aki kimondottan akarja, hanem, bizony, sok-sok szimpla 'érdeklődő' is. Azt meg mindenki megérdemli, hogy jól játsszanak nekik, ahogy azt is, hogy minden zombifilmben legyenek zombik. Manson nem hengerelt le, de ettől a "Devour" még jó.
(Ugyanez habbal, meg az új lemezről néhány obszcén szó a Cluster One-on.)
)mintha a posztban is ugyanezt írták volna...
Nagyon nem. Olvasd el mégegyszer. Abban értek csak vele egyet, hogy az új album gány.
"...mégsem kommersz ez a produkció, mégsem az az utazó cirkusz, freak show, amit egyesek cinikusan előrevetítettek."
"Érthető tehát, hogy sok érdeklődő és kívülálló pontosan ilyen dolgokat várt Mansontól szombaton. Nem kecskeáldozatot vagy Amerika távkapcsolóval történő felrobbantását élőben, hanem azt, hogy tolja el korrekten az új lemez dalait, meg néhány régebbi klasszikusát."
Ez pontosan azt jelenti, hogy senki sem várt a fesztiválkoncerttől ugyanolyan show-t, mint amit egy saját koncerten láthatunk. Akkor most fuss neki te is mégegyszer.
Nem mondtam, h az új album gány, sztem ez egy élvezhető, kommersz lemez, ha ebben 'értesz egyet', neked kéne még egyszer elolvasni.
Hát én nem vagyok manson rajongó(mindkét szemem megvan) csak azért néztem meg mert hogy profi produkció stb...leginkább az volt elkeserítő hogy olyan dagadt mintha a 7. hónapban lenne, alig álla lábán szegény a sok piától, és (bár ezt nehéz elhinni) valószínűleg az egyetlen ember aki nálam is hiteltelenebbnek tartotta ezt az egészet az maga a Marylin Manson zenekar volt...
azt az ember szót hagyjátok figyelmem kívülxd
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Disposable Teens, Rock n' Roll Nigger, Beautiful People, Dope Show...néhány szám a Sweet Dreams-en kívül, ami jól szólt és mérföldekkel meghaladja a silány új album számait. Emellett egy fesztiválkoncerttől nem várható el ugyanaz a show, mint amit láthatunk egy saját koncerten.