A szerk. (34)
Ajánló (891)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (20)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Striguláztunk, visszaszámláltunk, és végre itt vagyunk. A tegnapi
nappal kezdetét vette a 3. Balaton Sound fesztivál Zamárdiban, ahol az
elektronikus zene, a jazz, a techno, house és a chill legjobbjaival
találkozhatunk.
Fesztblog különítményünk csütörtök reggel 10-kor repülőrajtot vett a fővárosból, néhány kört megtéve az utolsó kellékek beszerzéséig, hogy aztán a körgyűrűt elhagyva az M7-esen hasítson le a Balaton partjára. Élő összeköttetésünk már előre jelezte, hogy a 40. km-nél jobban járunk, ha a 7-es utat választjuk, a 10 km-es torlódást elkerülendő. A dolgot kiviteleztük, és mindenkit megkerülve Zamárdiba értünk, ahol egy óriási, „minden jegy elkelt" fesztiválhoz képest sehol senki. Nem kérdés, örültünk (is, meg nem is).
A parti út járható volt, a részegek
és ittasak száma ekkor még a nullához konvergált, de már halomra jöttek szembe
a bikinik, meg a kopasz pincsis puncik lányok. Sátorhelyünk egy
gyors megoldással tavalyi posztját kapta, mondanom sem kell, hogy kerítés
mellett, fa árnyékában, ahogyan azt kell.
Letáboroztunk, felkerekedtünk, irány a reál, pénztárcabarát árakért akár még sétálunk is egy keveset. Az árokparton legalább felmértük a kínálatot: akadt itt magas, alacsony, mini, hosszú, nagydarab és apró is, mind a legextravagánsabb ruháját kapva magára. De ezt már megszoktuk, fesztiválon az őrület működik, szinte mindenben.
Első tervünk a Dub Pistols koncert volt, amit árokparti ücsörgésünkkel, és a szőke ciklonba történő belefeledkezésünkkel már a nyomtatást megelőzendő, húzhattuk is ki listánkról. A kerítés-mente tavaly óta sem változott sokat, így szokásainkon sem kellett finomítanunk, alul gurult, mi kellett, hogy ár alatt öblögessünk Nouvelle Vague előtt. A lágy ritmusokat már a Heineken kanapéin eldőlve hallgattuk és néztük végig, ahonnan megint csak megállapíthattuk, hogy kevesen vannak a feszten, a nagyszínpad előtti rész szinte kong, néhány törzsrajongót és tizenéves mindenre ugráló lányt leszámítva. A Too drunk to fuck felrúgta eddigi képünket, a nagyszínpad háromnegyedéig telt, de mindez csak a számnak, a két énekesnő kihívó táncának, és a fotósárokban történő rohangálásának szólt. Az emberhiányt leszámítva egy pörgősnek semmiképp sem nevezhető, de kanapén elnyúlásra legalkalmasabb koncertet kaptunk, ami a Balatoni naplementével igazán jól vegyült.
Ennyi elég volt az ücsörgésből, az Underworld-re való áthangolást mi is ráhangolódással kezdtük a sátorban, hogy a Trainspotting ütemeire testileg-lelkileg felkészüljünk. Kissé késve érkeztünk a csordultig telt színpadhoz, ahol már javában folyt a techno-tombolás. Az alapkellékek itt sem hiányozhattak, mint a síp, a fényrúd, és az egy szál semmiben pompázó lányok. A nagy durvulást, és agycsavarást kihagytuk a végén, helyette inkább átsétáltunk a PestEst színpad PASO-jára, ahol a banda valami fergeteges koncertet kevert, megtáncoltatva mindenkit a ska ütemeire. A Demon Superior kezdetéig még maradt egy kis időnk belehallgatni a TV2 Terasz zenéibe, ahol egy szolid Michael Jackson emlék-félórába csúszhattunk bele, majd egy már előre elkészített bazsalikomos-mozzarellás óriáspalacsintára alkudoztunk. Kitérőnk éppen a Demon Superior utolsó 2-3 számáig tartott, ahol finom rá is éreztünk arra, hogy ez talán nem is az a zene, amire mi vágyunk, így átsétáltunk az 1:00-re kiírt, de késve kezdődött Parov Stelarra, akit Max The Sax kísért saxofonon. A hangulat fergeteges volt, az énekesnő hiányát leszámítva a közönségnek talán fel sem tűnt, hogy ez csupán dj set volt. Ahogy azt kell, a bakelitet időben letették, és éles váltással átcsúsztunk a Mekka Events zenéibe, amit mi, de a Parovra verbuválódott közönség nagy része sem hallgatott már meg. Az estét a d’n’b ütemeivel zártuk, mely jófajta muzsikát az Unicum BootlegBar-ban kaptuk a radiocafé deck attack-jének keretében. A zúzda reggelig folytatódott, de mi már ezt nem vártuk meg, az alkohol elpárolgásának köszönhetően hirtelen felismert és minimum libabőr formájában konstatált csípős hidegben, az irányt a sátor felé vettük, hogy rápihenjünk a holnapra.
)én is figyellek! :)
szerénységem jelenleg skót földeken skót dudálást hallgat, és hamarosan ott tart, hogy téglát vág a skótdudás fejébe és hangszerébe. Ez a Skócia Sound, je.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
- előkészítés: 5
- bulikészség: 4
- körülmények: 3
- másnap: 2
Hajrá. Ágyban, párnák közt, a Volt nátháját kiheverészve most nem is irigyellek!
Kell 1 hét szünet! ;)
Olvaslak, figyellek!