A szerk. (34)
Ajánló (891)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (20)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)A valamikori durván szétcsavart és széttorzított country-ban utazó 16 Horsepower két tagja, a hiperkarizmatikus és hiperkúl David Eugene Edwards és a hiperdurva témákkal operáló Pascal Humbert basszusgitáros formációja, a Woven Hand eddig háromszor lépett fel Magyarországon, az első alkalom pedig épp itt volt a Szigeten, 2005-ben, amíg a Nagyszínpadon a Sziámi bohóckodott Nick Cave előtt. Mint azóta is mindig, Edwards-ék gyomrokat csavartak ki és fejeket téptek le az energiával, amit a meglepően csendes és akusztikus lemezek élő előadásába préseltek. Úgy, hogy még csak külön basszusgitáros sem állt fent (Humbert egy turnéval később csatlakozott újra), sütött a Nap, és általában véve elég nehezen állt rá az ember a teológiai megalapozottságú sötétségre. Aztán az A38-on és legutóbb 2 éve a Kultiban mutatták meg, hogy milyen kőkemény rakenroll is élőben a szép kis akusztikus pengetésekre, nagy ívű énekekre, billentyűsszőnyegekre hangszerelt zenéjük. Koncerten ebből döngölő basszus lett, eszement szép torzítások, félelmetes, de tényleg FÉLELMETES dinamikai ívek, és olyan elementális erejű zajfalak a második gitáron, hogy legalább metaforikusan mindenkit lesöpörtek maguk mellől és elől.
Amiért most feltétlenül meg kell nézni a Woven Handet, az az, hogy legutóbbi lemezük, a Ten Stones már eleve így szólt a stúdióban is, ezzel rögtön magasan a csapat legenergikusabb, legdögösebb, legütősebb albumává válva; illetve hogy ma este régi barátaikkal, a Muzsikás zenekarral játszanak együtt, ez pedig egyelőre el sem tudom képzelni, mit fog eredményezni. A népzene sosem állt távol Edwards-tól, aki a korai Woven Handben és a 16 Horsepowerben egyaránt felhasznált népzenei motívumokat, énekstílusokat, sőt, hangszereket is. Ugyanakkor a Ten Stones olyan ízig-vérig gyomorbabokszoló basszustémákkal is dolgozik, amiket nehéz ilyen hangszerek közelébe fantáziálni, tehát nem tehetünk mást, mint meghallgatjuk. Szinte garantálható, hogy a lemez egyik legerősebb dalát idézve, "kő kövön nem marad" ma este.
Linkek:
Kapcsolódó cikkek:
)A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.