Az utolsó napon, legyen szó bármelyik fesztiváltól, két dologtól kell tartanunk: az emberen egyre inkább eluralkodó fáradtságtól, illetve attól, hogy az előző napokon sikeresen elszórtuk minden pénzünket. Nekem sikerült belefutni mindkettőbe, de szerencsére sikerült mindkettőt áthidalni: csak egy óriási pohár gintonicra és némi financiális betyárkodásra (értsd: alkudozás) volt szükség. Ja, hogy ezt senkit nem érdekel? Akkor nézzük a koncertfelhozatalt! A névsor: Esti Kornél, Copy Con, Csík zenekar, Nemjuci, Méhek, Kiscsillag, Tankcsapda, Enter Shikari, Quimby, Iggy and the Stooges, Hooligans! Hú, basszus, nem csoda, hogy fáradtak voltunk…
A kegyetlen hőség valamelyest agyonütötte a hangulatot, viszont az Esti Kornél zenekar nagyon komolyan azon igyekezett, hogy ez ne vegye el a kedvünket. Szegényekkel jól kiszúrtak, délután fél 3-kor azért nem könnyű emlékezetest alkotni, főleg, hogy az ő dalaiknak a sötét áll sokkal jobban. De nagyon jó volt a hangulat, az énekes nem normális, de hát aki volt már a srácok koncertjén, annak ez nem meglepetés. Szimpatikus a zenekar, még mindenképp hallhattok/ olvashattok róluk, ha rajtam múlik. Nem kellett szerencsére sokat kutyagolni a melegben az Esti Kornél fellépése után, egy színpaddal odébb a Borfaluban kezdett a Méhek! Én szeretem az ilyen trash zenéket (Soerii és Poolek, Kovbojok, stb.), de amit ez a két őrült művelt a színpadon, azzal embert lehet kínozni. Nyilván szándékos a dolog, de ez egyszerűen idegesítő. Innen átbattyogtunk a Nemjuci fellépésére, ami egyben a gitárosuk, Tomi búcsúbulija is volt, ugyanis elhagyja a zenekart. Háttérzenének elment a dolog, de mivel odatűzött a nap a színpad elé, nagy zúzásról szó sem lehetett. Amint az utolsó dal is elhallgatot, a Nagyszínpad felé vettük íz irányt, ugyanis jött a Csík zenekar! Na jó, igazából az ok sokkal inkább az volt, hogy két szimpatikus tűzoltó ott locsolta a jónépet, ezzel is megmentve minket attól, hogy gutaütést kapjunk. Ha már ott voltunk, a fűben ülve meghallgattunk pár dalt, akarom mondani nótát, de a véleményem nem változott erről a produkcióról: óriási vicc az egész…
Ha szeretnétek, hogy egész nap szar kedvetek legyen, ajánlom ezt a dalt. Egyébként zseniális.
Sajnos még nem volt vége viszontagságainknak, mert a Kiscsillag műsora is kritikán aluli volt. Tipikus napfénnyel agyonütött, unalomba fulladó vergődés volt. Nem tudom, hogy a benyomott zenekar, vagy a benyomott közönség unta jobban a dolgot. Nekem ez kellőképp elvette a kedvemet, mert a legutóbbi két Kiscsillag koncert, amin voltam (ez és ez), nagyon király volt. Lovasiék után már nem igen hagytuk el a Nagyszínpadot, mert jött a Tankcsapda és a Quimby! Lukácsék műsora nekem bejött, már legalább 2 éve nem voltam „Técsé”-n. Jó volt a setlist, és Sidi érkezésével tényleg baromi sok energia költözött a zenekarba, szóval asszem ideje visszaszokni a hajrázásra, illetve elkezdeni imádkozni, hogy az új lemez is jó legyen.
A tankokat követte a Quimby, akik nagyjából hasonló benyomást tett rám mint a Kiscsillag. Röviden, tömören: dögunalom. Amikor már nem tudtam megmaradni egy helyben, átszaladtam belekukkantani az Enter Shikari zúzására az MR2 koncerthez. Ezzel nagyon belenyúltam a dologba, mert 3 gyenge koncert után sikerült belefutni egy borzasztóba. Ekkorra már kiderült, hogy az estét csak Iggy Pop mentheti meg. És ő volt olyan jó, hogy megtette nekünk ezt a szívességet !
Egy ikon a fickó, egy isten, minden mozdulatáról süt, hogy nem kamuból csinálja a dolgokat. Óriási bulit csinált egymaga (a The Stooges gyakorlatilag mögött egy egyszerű session banda volt). Közönséggel haverkodott, vízzel locsolta magát miközben gyakorlatilag 400000 W feszültség szaladgált mindenben körülötte, földön vonaglott. Sőt, még beszaladt a közönség közé is, itt volt szerencsénk megérinteni gyönyörű, 25 kilós testét. Egyetlen problémája ennek a produkciónak, hogy csoda, ha maga Iggy meg tudja különböztetni a dalokat, olyan egyformák. De ez ott és akkor egyáltalán nem zavart, de a Jóisten mentsen meg attól, hogy a Raw Power-Search and Destroy- I Wanna Be Your Dog-trión kívül bármikor máskor Iggy Pop-ot hallgassak.
Azzal a pillanattal, ahogy az öreg lelépett a színpadról, az értelmes koncertek véget is értek, már csak a Hooligans volt hátra. Másfél szám elég volt ebből is, a nagyon részeg tömeg jól reagált erre a lakossági mulatós hülyülésre, de tényleg elég trash hangulata volt a dolognak. A Méheknél mindenképp jobbak voltak…
Van az az állapot…
No ennyi volt a VOLT! (Létezik ember, aki még nem sütötte el azt a szóviccet?)
Jövünk még sok fényképpel, értékeljük majd egyenként is a fesztivált, szóval mindenképp érdemes visszanézni ide vagy Facebook oldalunkra!
A borzasztó és meleg pálesz már smafu??? 🙂
Igyekszem elfelejteni a dolgot…
mondjuk iggy egy rakás szar volt, már csak hangosítás szempontjából is. az ének se jött át jól, a gitárok baromi harsányak voltak, sok magassal. enter shikari pedig istentelen nagy koncertet adott, és nem tudom, merre jártál, de az embereknek is igencsak bejött. a gitáros felmászott az állványra, beugrott a közönségbe, az énekes nemkülönben. (csak, hogy párhuzamot húzzak iggyvel.)