galéria

kommentek

kategóriák

címkék

friss bejegyzések

A mínuszos és a nullás napok lassú folyása után már kifejezetten vártam az első pozitív napot, a pörgést, a ritmust, az ezer programot. 
Egy dolgot azért előrebocsátanék, mielőtt tovább olvasnál: ha a nagyszínpadi fellépők koncertjeiről vársz részletes beszámolókat, akkor más írását kell keresned. Bár, egy-egy kivétel azért mindig akad...

Kevesen vagyunk, gondoltam befelé a hídon. 
Hű, de kevesen vagyunk, gondoltam, miközben átvágtam a nagyszínpad előtti téren.
Sőt, nem csak kevesebben voltunk a szokottnál, de szerintem, belülről hallgatva, csendesebb is a Sziget, mint az elmúlt években volt. Idén nem jelent gondot pillanatok alatt olyan helyet találni, ahol nyugodtan, ordibálás nélkül halljuk a másik szavát.

Az első nap egyetlen kötelező koncertje számomra a dEUS volt, de ... de erről majd később.

Az Amsterdam Klezmert sikerült kihagyni, egyszerűen azért, mert elfelejtettem, hogy hátra előre kellene menni a Világzeneire. A felejtésben közrejátszhatott, hogy meg akartam kóstolni Raj Ráchel világrekord flódniját. A hitelesítés hosszas számolgatás után történt meg, majd a hatalmas flódni kígyót kiosztották a Sziget népének. Finom volt.

Nem felejtettem el a Wattican Punk Ballet koncertjét az Openen (hogy maradhatott ez a sátor ugyanott, ahol tavaly is volt?), ami érdekesnek érdekes volt, szuggesztívnek szuggesztív, de pár szám után elég is volt.

dEUS - na ez a koncert valami hihetetlenül jól kezdődött! A jó zenéhez nem kell faxni, nem kell semmi, csak jó zenészek, akik a saját, piszok jó zenéjüket játsszák. A hatalmas A38 sátor talán ha félig volt az első számok alatt, de a végére megtelt az egész és nem volt jelenlévő, aki ne őrjöngött volna. 
Hogy akkor mi volt az a 'de' pár mondattal ezelőtt? Hát az, hogy jó zene ide, jó zene oda, én kislisszoltam a sátorból, mert várt az Olimpiai sátor, benne pedig a vizilabda közvetítés. Mondhatod, hogy elvesztettük, nem érte meg otthagyni a koncertet, de ez már utólagos okoskodás, akkor nem tudhattam. Mire visszaértem már a ráadás ment, a színpad tele emberekkel, persze, hogy ők is felhívták a közönséget a végére!

Az estében volt még Quimby - unom! - és Dopeman - szintén nem túl mozgalmas koncerttel, de azt legalább egy terep-alsóban abszolválta -, meg rengeteg mászkálás. Vagyis minden a szokott módon alakult.

Képek FB oldalunkon. Szeresd!

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.