A szerk. (34)
A38 (49)
Ajánló (1075)
Akvárium klub (33)
Alfa Fesztivál (2)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
Balaton Sound (85)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Bónusz Fesztivál (5)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (15)
Én és a Dal (2)
Fehérvári Zenei Napok (7)
Fekete Zaj (2)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (26)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (5)
Gödör (1)
Gödör Kemping (7)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (77)
Instant (2)
Interjú (46)
játék (5)
Komolyan szeretjük (25)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (579)
Nufolk Fesztivál (1)
PaFe (30)
Park (12)
Part (5)
PeCsa (7)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Soundkitchen Istálló (3)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (104)
Szerzőink (40)
Sziget Fesztivál (488)
Színház (35)
Tatai Utcazene és Művészeti Fesztivál (2)
Unique Fesztivál (3)
Végállomás: világhír (1)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (15)
Világveleje Fesztivál (5)
VOLT Fesztivál (92)
Zöld Pardon (64)
A 2012/13-as évadban 50 éves jubileumát ünneplő együttes az A38 Hajóval együttműködve három koncertből álló kortárs zenei sorozatot mutat be a hajó kiállítótermében. A budapesti komolyzenei életben újdonságnak számító helyszínen a 2012. november 27-én induló hangversenyek könnyen befogadható vonószenekari művek mellett kamarazenei darabokat ígérnek.
A nyári balatoni fesztiválok nyüzsgése mellett jó megpihenni néha
testnek és léleknek.
Ezt kínálja a Nyári Orgona Esték, melynek a
Festetics család által épített gyönyörű barokk balatonkeresztúri Szent Kereszt
felmagasztalása Templom ad otthont négy alkalommal: 2009. július 31-én, augusztus 6-án, augusztus 12-én, augusztus 18-án.
Az Orgona Esték záró koncertjére augusztus 25-én 19.30-kor
Keszthelyen a Festetics-kastélyban kerül sor, a korábban már megszólaló
három kiváló művész, Pitti Katalin, Bogáthy Gábor és Szili
Zoltán közreműködésével.
Július 7-én, kedden tartott közös sajtótájékoztatót Páva Zsolt, Pécs főpolgármestere és Horváth Csaba, kultúráért felelős budapesti főpolgármester helyettes az idén Magyarországon megrendezésre kerülő Operalia verseny kapcsán. Sok egyéb mellett például azt is megtudhattuk, hogy Placido Domingo augusztus 8-án ingyenes koncertet ad Pécs városában, ahol a verseny nyerteseivel közösen énekel majd.
Idén Szegedi Nemzeti Színház vendégjátékában csendült fel Bartók két műve, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, valamint Bartók egyetlen operája, a Kékszakállú herceg vára. Két különböző zene, a szerző két különböző korszakából, Juronics Tamás rendezésében azonban mintha egymást egészítették volna ki, vagy legalábbis reflektáltak egymásra.
Ha június, akkor nyár, ha nyár, akkor kezdődnek a nyári fesztiválok. Nincs ez másképpen a klasszikus zenei életben sem, így már hagyományosan is a Miskolci Operafesztivál nyitja a nyári komolyzenei rendezvények sorát. Párizs, és a szláv népek zenéi után idén Bécset látja vendégül Miskolc.
Nyugatot
írtam a címben, pedig a Xerxes nem is nyugaton játszódik, hanem
keleten. Perzsiában, azaz Iránban. Ahol arab nyelvű stoptábla inti
megállásra az autópályán közeledő autókat, rapperek róják az utakat, az
uralkodó tankkal, tengeralattjáróval, ejtőernyővel és sportkocsival
közlekedik, épp, ahogyan kedve tartja, összegrafitizett blokkházban
laknak a hősök, a sértett szerelmes hölgy pedig egy benzinkanna és
néhány gyutacs hathatós segítségétől reméli bosszúja beteljesülését. És
ez így jó, hisz végtére is, amit látunk, egy mese.
Magyarországon ritkán játszott csemegét élvezhetett az, aki jegyet váltott a Müpa Puccini sorozatának utolsó estjére, A nyugat lányára. Utoljára talán valami harminc-negyven éve játszották itthon ezt a darabot, ahhoz képest meglepően foghijas volt a nézőtér. Jó kultúrsakál módjára a III. emeletre szóló teszkógazdaságos jegyemmel a II. felvonást már a földszint egyik remek helyéről élvezhettem – de ezt fogjuk fel úgy, mint sajtójegyet, végre is, nálam lelkesebb, önkéntes és fizetetlen propagandistája aligha van a magyar operajátszásnak.
"Ütős" programot állított össze a Private Music csapata, ez volt az első gondolatom az idei Szegedi Jazz Napok programjának áttekintésekor. De a nagyhírű dobosok mellett két tengerentúli zenész is eljött, a nyolcvanas éveit taposó Randy Weston és a Grammy-díjas David Sánchez. Mindkét művész első alkalommal járt hazánkban.
Második alkalommal rendezi meg Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Erzsébet napja környékén azt a jótékonysági koncertet, mely Szent Erzsébet szellemében az elesetteket igyekszik támogatni. 2008. november 22-én este 19.30-kor a Zuglói Páduai Szent Antal templomban (Bosnyák tér) Henry Purcell: Óda Szent Cecíliához (1683) című műve és Charles Gounod Szent Cecília-miséje csendül fel a Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus előadásában, Záborszky Kálmán vezényletével. Közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Mester Viktória (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Laborfalvi Soós Béla (basszus). A hangversenyre a belépés ingyenes, ám a szervezők adakozásra buzdítanak mindenkit.
Aki nem lett szerelmes a Holly Hunter által megformált női főszereplő figurájába Jane Campion Zongoraleckéjét nézve, annak vagy szíve nincs, vagy hallása. A hangszerével kommunikáló, néma főhősnő drámai megjelenítéséhez legalább ugyanannyit tett hozzá a filmzenét jegyző Michael Nyman, mint a színész- és a rendezőnő.
Először is a zene, hát az csodálatos. Az utóbbi hetekben gyors egymásutánban hallottam két punnyadt Toscát meg egy hőbőrgő Bánk bánt és már arra gondoltam, hogy az Operaház zenekara tán elfelejtett zenélni... Dehogy felejtettek, dehogy felejtettek!!!
Gyönyörűen szólt a zenekar, Beethoven zenéjének legrejtettebb finomságait is kihozták. Leheletfinom, a szellősusogásnál is halkabb pianók, szárnyaló, a lelkemet a csillárig röptető forték, hihetetlen szingazdagság és dinamika jellemezte a zenekar játékát. Gondolom, mindez Fischer Ádám karmester és a kiváló zenekari művészek közös érdeme.
Nekem mindig is a kedvenc operáim közé tartozott a Pomádé. Persze Gregor József miatt kezdtem rá járni pár éve, amikor még ment. Sajnos régen levették a repertoárról. és nekem nagyon hiányzott a kedves, vicces kis opera. Hát most végre visszakapjuk!
Méghozzá a sérülékeny, szenvedő, néha rosszul döntő ember jelenik meg a Debreceni Csokonai Szinház új produkciójában.
Az előadáson tisztán érezhető, hogy Vidnyánszky Attila rendező és Kocsár Balázs karmester egy új, eddig kevéssé ismert oldaláról próbálta megmutatni Erkel Ferenc zenedrámáját.
Az opera nem valami magasröptű, fellegek felett lebegő alakokról szóló maszlag, hanem nagyon is húsból és vérből való emberekről szól. Kifejezetten hétköznapi szituációkat dolgoz fel és a zene az a plusz, ami hozzásegíti a hallgatót ahhoz, hogy a szavak mögé lásson. Tudjátok, mint a Dömdödöm.
Aleksey Igudesman (hegedűművész) és Richard Hyung-ki Joo (zongorista) 12 évesen találkoztak először, amikor mindketten a Yehudi Menuhin által alapított iskola tanulói voltak. Az első pillanattól kezdve együtt dolgoznak azon, hogy a klasszikus zenét nagyobb hallgatóság elé vigyék. Ezt az elképzelést mára sikerült megvalósítaniuk, sajátos humorral ötvözték a komolyzenét, amely szerte a világon nagy közönségsikert aratott.
Én istenemre mondom, hogy nem Wagner-opera szólt a szülészeten, ahol megláttam a napvilágot. Tavalyig még életemben nem láttam operát, és jóllehet volt fogalmam róla, mi az, úgy volt vele, hogy ez az a műfaj, ahol "egy fickót hátbaszúrnak, és az nem vérzik, hanem énekel".
Ha van opera, melyet még zanzásítva és cenzúrázva sem fognak soha játszani a Bartók rádió vasárnap délelőtti, gyermekeknek szóló operaműsorában (a Gyerekpáholyban), akkor az a Kisvárosi Lady Macbeth. Az opera annak idején ugyanis még Sztálin számára is túl félelmetesnek bizonyult, mutat rá a The Guardian cikke.
A Ferencvárosi Fesztivál (FEFE) története jól példázza azt a folyamatot, melynek során egy apró, tulajdonképpen utcazenei rendezvény rangos, évente megrendezésre kerülő fesztivállá növi ki magát. A Bakáts téri rendezvény majd' 15 éves fennállása alatt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy pótolja a kultúrára szomjas érdeklődök nyári színház-, tánc-, musical-, komolyzene-, és operahiányát.