Tinikori nosztalgia öregedő punkokkal, a La Fura Dels Baus, ami nem tudom,  mit jelent, de annál jobb, és világzene a Világzenein. Képek.

tovább

Utolsó délután sem kapkodtuk el a szigeti indulást. Mondván, hogy utolsó este úgyis sokáig kinn maradunk, nézni- és hallgatnivaló dögivel, ismerősök is bizton akadnak majd. Szóval csak semmi sietség, előttünk az éjszaka.

tovább

A negyedik napra szerepelt a legtöbb terv, legkülönbözőbb helyszínek, koncertek, és mégis ezen a napon jutottam el a legkevesebb helyre. Kimaradt többek közt a Deti Picasso, a Fish! a Meshuggah, Beat dis, Barabás Lőrinc és Soerii&Poolek is, legnagyobb sajnálatomra, de azért ide-oda mégis sikerült benéznem.

tovább

tovább

A Nap világít, a Föld árnyékot vet, a Hold belesétál az árnyékkúpba - fogyatkozunk... Közel a vége. És közben a Nő megbocsát, de nem felejt! Nehéz a hajrá, sok-sok elmulasztott lehetőséggel.

Szokja a test a folyamot, a megtett kilométereket, az alkoholt; az ingerküszöb átlépéséhez egyre több kell. Élmény. Maradandó. Kevés már az, hogy körbenézek, és rácsodálkozás, mennyi-mennyi ember. Mostanra ez a természetes.

tovább

A fesztivál utolsó estéjén az iWiW fellépői közül két (és fél) olyat emelnénk ki, akik bár földrajzilag távol esnek egymástól, az mégis közös bennük, hogy választott műfajukban mindig újat és újat próbálnak az asztalra letenni, megunhatatlan kedvencekké válva ezzel.

tovább