galéria

kommentek

kategóriák

címkék

friss bejegyzések

ezúttal korda györgy nélkül, aki, be kell vallani, nem igazán hiányzott a péntek estéből. akiknek mégis, azok vasárnap 4 körül meghallgathatják őt és párját, megfelelő alkoholszint esetén őrjöngő edzést lehet tartani szigeti fellépésük előtt.

szabadtéri zenebona, a tavasz, a nyár ezért van, a jó időnek ez az egyetlen igazi értelme. szabadtéri fesztiválok, sörözés a fűben, zene, jó kedv. mi kell több?

ha engem kérdeznek, akkor quimby és kispál fordított sorrendben lép fel, de így sem volt rossz. szabadság tér tele fiatalokkal, fiam is kint egy kisebb társasággal, rendesek, nem velem fizettetik a sört.

nem áll szándékomban sem quimbyről, sem kispálról írni, írtam róluk már eleget, újat mondani kevéssé tudnék, meg nem is nagyon akaródzik most.
jó ötlet a belvárosi fesztivál, a megújult szabadság tér gyönyörű és hangulatos helyszín, a többit ugyan nem sikerült meglátogatni, de azokról is jó a véleményem, így látatlanban is.

a péntek összefoglalva: jó kis este volt, bár a 11 körül kerített sör már kicsit meleg, ami, be kell ismerni, az esőnél jóval zavaróbb körülmény. az este egyéb részletei saját blogban.

volt taps is. meg füttyögés és mindenféle tetszésnyilvánítás. de kezdjük az elején.

érkezés 8 körül, mert a neten rendelt jegyeket át kell venni egy órával kezdés előtt. persze nem én rendeltem, mire én rendelnék már sosem lehet, viszont most - őszinte csodálatomra - run lecsapott a potya lehetőségre, rendelt, kapott visszaigazolást, mi pedig pontosan érkeztünk a jegyátvételre. persze nem szerepelt semmiféle runéhoz hasonló név a listán, a visszaigazoló mél természetesen nem volt nálunk, viszont - mint run írta - a két harmincas nő annyira tisztességesnek tűnt, hogy a jegyeseknek meg sem fordult a fejükben a lehetőség, hogy kamuznak, így megkaptuk a két karszalagot.
megjegyzem nem kamuztunk, de tanulva a dologról a jövőre nézvést nem ígérhetek semmit...

illúzió 9re ígérve - előzenekar, róluk később -, így irány az étterem. kint, a szélen foglalunk helyet, szemmel tartottuk a hatalmas forgalmat a dunán. egy óra múltán már bánjuk, hogy nem számoltuk a sétahajókat. minden este ilyen forgalom lehet? vagy a szerda esték azok melyeken muszáj hajókon svédasztalt teríteni - remélem a bútor is az ikeából volt .... bocs!:) -, gyertyákat gyújtani és embereket felterelni, szaladni velük egy kört, majd kikötni és szabadon engedni mindenkit?
megfigyeltük, a hajók vissza is jöttek. már azok, melyek nem pont asztalunk magasságában fordultak. a hajókra tereltek a következő kategóriákba voltak besorolhatók: csendben bambulós, integetős, fényképezős, integetős és kiabálós.
megfigyelésünk végeredménye - újra runt idézve -: sétahajó az, amin van svédasztal.
a szomszéd asztalnál állítólag helyet foglaló celebritást én nem láttam, gondolom háttal ültem neki és örökharag, hogy senki nem hívta fel rá a figyelmem, így még csak meg sem bámulhattam.
konyha közepesen teljesített, vargányás tésztát elsózták, a grillezett mozarella viszont jó volt. a kajákat feleztük, így bújva ki a ránk nehezedő választási kényszer alól.

vacsora utáni szemlélődésünket a hangszóróból érkező gyanús hangok szakították félbe, kértük a számlát és egyben csodálkozásunknak adtunk hangot, hogy a 9re hirdetett koncert 9:07kor már el is kezdődött. nem vagyunk ehhez szokva, de értékeltük, nagyon.

irány a mély, útközben a harmincasok sajnálkozásával néztünk három viháncoló tinit, akik magukat nagyonnagyonnagyon polgárpukkasztónak szánták.

illúzió - na ez az amit a zenekarnak nem sikerült teremtenie. pedig a zene nem rossz. a szöveg sem rossz. a gitáros él a színpadon, csak..... de.... ám.... az énekes. na az szar. hangja jellegtelen, fakó, és hamis. rövid tanakodás után arra jutottunk, hogy vagy ő írja a szöveget, vagy ő írja a zenét, vagy ő adja a pénzt, esetleg apukája, anyukája, keresztapja, vagy bármi, de az biztos, hogy komoly oka van annak, hogy hagyják őt énekelni. pedig nem kellene.

kispálék negyed11 körül kezdtek, ismét csak hálásan vettük tudomásul, hogy nem vacakoltak, nem húzták az időt.
amit meg kell állapítanom: nem vagyok elég művelt kispál ügyben. mikor ők befutottak én nem voltam rajongó, alig tudtam róluk valamit. ebből következően a régi szövegek nekem nem mennek, de a zenét attól még élvezem. sőt, néha énekeltem is, mondván úgysem hallatszik. ráadásul, a ráadásban rá is adtam a hangerőt, mert ismertem a szövegeket is.
és jövőre 20 évesek lesznek. nahát! több mint 10 évről maradtam le.
azt szeretem az a38on, hogy ha jó a koncert akkor elindul a padló. remélem hullámokat is vet a hajó. fergeteges koncertnél tán még vihart is tudnánk kelteni.
az álomsláger szavazás kapcsán, melyen a Ha az életben dobogós helyezést ér el, konkrétan harmadik lett, volt egy kis megemlékezés a bonyolult slágerek népszerűségéről, kis szállj el kismadaras dalolással egybekötve.
azért runnal mégsem vagyunk teljesen egyformák - nahát! -, míg őt az idegesíti legjobban, hogy bármely koncerten a jövő, menő tömegek mindig rajtunk vonulnak keresztül - itt kérek elnézést azért, hogy ha velem van akkor mindig be kell furakodni a tömegbe. amit pedig mindketten utálunk. de ő hős. lásd megmentésemet prodigyn -, addig engem az borít ki teljesen ha dumáló, vagy unatkozó ember sodródik mellém, elém, dumálós esetében a mögém is játszik. a dumálósokat egy idő után leugatom - kispálon erre most nem volt szükség -, de mit lehet kezdeni az unatkozóssal. fiú mellettem, barátságos maci, vagy nyaltafalta a barátnőjét, vagy, míg a táncolni vágyó csaj kiszabadult, megszökött öleléséből, állt bambán és unatkozott. a ráadásban az első szám elején megmozdult, esküdni mernék, hogy fél percen keresztül rázta magát, tán táncolt, de aztán mire megint odanéztem már csak állt bambán és mozgása legfeljebb a barátnő befogására irányult. annyira zavart, hogy átimádkoztam magam run másik oldalára, hogy távolabb kerüljek tőle.
egy másik megfigyelés: mikor még ifjú voltam és bohó magasnak számítottam. láttam a koncerteken. bezzeg manapság! felháborító, hogy milyen magasak a fiatalok! legközelebb másik pólót veszek fel, nem azt amire az van írva, hogy '190 centi felett elém állj!'.

jók ezek a blue ingyenes koncertek. a színpad mellett lévő fényképen a koncert végére sikerült kiböngésznem a blu feliratot, azt viszont nem fejtettük meg, hogy a meglepi koktél - melyből mi autózás okán nem fogyaszthattunk - miért volt zöld.
még szerencse, hogy időben megtanultuk, hogyaszongya: "nem kell mindent érteni, kérem!"