A szerk. (34)
Ajánló (890)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (19)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Persze nem úsztuk meg az esőt most sem, a tavalyi apokaliptikus viszonyokhoz képest mégis előrelépésnek mondható, hogy ezúttal csak a cipőnk és a közérzetünk ment tropára. Ha hinnénk az ilyesmiben, most azt mondanánk, az időjárás is érezte, mennyire szomorú hónapok következnek most, de egyrészt nem hiszünk, másrészt azért bőven volt minek örülni a SZIN utolsó napján.
Miután a SZIN sajtósai egyetlen leadott interjúigényünket sem erősítették meg, nagyon meglepődtünk, mikor maga H.P. Baxxter igazolta vissza a mélyinterjú-kérésünket. Kicsit gyanús volt ugyan, hogy azt írta, legyünk 9-kor a nagyszínpad előtt. 9 körül aztán már pozícióban vártuk a Scootert és lemondtunk az egészről, de ekkor odalépett hozzánk egy német akcentusú, CREW pass-os figura, és a kezünkbe nyomott egy mikrofont. Eltartott egy ideig, mire rájöttünk a dolog zsenialitására, de végül sikerült.
Eddig punkok voltunk Zsófival délutánonként a SZIN-en, a második nap délutánján viszont büdöshippikké váltunk már a nagyszínpad kezdésekor. Később ugyan elmúlt, mint a gyíkká változtatás, de azért volt még hápogva éneklés, egzisztencializmus, és lufik.
Tegnap délután kötelező programként megnéztük az Anna and the Barbies koncertjét, egyrészt mert még soha nem láttuk őket élőben, másrészt mert szeretjük őket és biztosak vagyunk benne, hogy náluk érdekesebb itthoni produkció csak nagyon kevés van. Kérdés, hogy ez a többieket minősíti-e, vagy tényleg igazi különlegességgel van dolgunk. A válasz nem egyértelmű.
A SZIN tegnapi napjáról a fejemben maradt második dal pedig mi más is lehetne, mint a Sugababes programjának zárója, persze metonimikusan ez is jelöli az egész koncertet, meg az estét is. Akárki akármit mond, ne higgyétek el: a csajok tegnap letépték a fejünket, olyan kurva jók voltak.
A meglepően erős nulladik napi program ellenére azért érződött, hogy mindenki a második éjszakára vette fel végleg a ritmust. A fiúk előkotorták a legjobb napszemüvegüket, a lányok minden eddiginél szebben mosolyogtak, a zenekarok meg csak játszottak és játszottak, mi pedig ide-oda sodródtunk a nap folyamán. Ezt láttuk.
A nyíregyházi Jurij hosszú évek óta építi lépésről lépésre renoméját, miközben szép lassan az ország egyik legszimpatikusabb "nem befutott" zenekarává vált. Idei szegedi koncertjük mintha azt bizonyította volna, hogy - Örkénnyel élve - legmerészebb álmaink is megvalósíthatók. Csak idő és áldozatos munka kell hozzá.
A fesztiválozó iszik. Aki nem, az hazudik, esetleg régen ivott. Az alkoholtól pedig jobb esetben éhesek leszünk; a Szegedi Ifjúsági Napokon számtalan lehetőség adódik a bevitelre - és sajnos néha ennek ellenkezőjére is -, mi pedig összefoglaljuk, mi változott tavaly (és tavalyelőtt) óta.
Polgár Odettet ezernyi szál köti a nyolcvanas évek legendás hazai underground-szcénájához - édesapja, Polgár Tamás például a Sziámi kilencvenes évekbeli inkarnációjának gitárosa volt, a Megasztárt is megjárt énekesnő első lemezén többek közt Müller Péter Sziámi is közreműködött, ráadásul ha valakihez mindenképpen mérni szeretnénk, elsőre egyértelműen Méhes Marietta ugrik be. A Szegedi Ifjúsági Napok nulladik napján kiderült, milyen élőben.
A nyárzárás zárásaként ijedt fehér nyuszi helyett közönségkedvenceket rántanak elő a kalapból a szervezők, meg finneket, akikről majd kiderül, mit tudnak. Biztosra mehetünk, a SZIN utolsó napja méltóképpen tesz pontot a fesztiválszezon végére, reményeink szerint ezúttal áramszünet és hurrikán nélkül.
Nagyon szimpatikus, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok szervezői évek óta koncepcionálisan állítják össze a napi programot, így a hazai alterszcéna legjobbjai után augusztus 27-én főképp a hasítósabb zenék kedvelőinek szívét dobogtatják meg a fellépők. Széles terpesz, pontfigyelés.
Ugye milyen rossz cím, vagy a név a rossz, már nem is tudom. A SZIN programjában idén a humor a legfőbb szervezőerő, és épp ezért nem kell komolyan venni sem a címet, sem azt, hogy bármelyik zenekar, amiben három huszonéves csaj van, az alapvetően egyáltalán lehetne rossz.
Hivatalosan első, gyakorlatilag persze második napján a Szegedi Ifjúsági Napok önmagát adja. Ez lesz az a program, amire ki lehet cibálni barátot, ismerőst, szeretőt, rokonokat és üzletfeleket, megmutatni, miért nem tudjuk nem szeretni ezt a fesztivált. És jó csajok is lesznek.
Mínuszos és nulladik napokra egyes rendezvényeket vagy alibiprogramokat szoktunk meg, a SZIN viszont idén ebben is bontja a prekoncepciókat és a megrögzött gyakorlatot: már a nulladik nap (aug. 25) olyan teljes programmal indul, hogy nem is teljesen értem, miért hívjuk 'nulladiknak'.
Nemsokára, egészen pontosan augusztus 27-én az Újszegedi Partfürdő vendége lesz a kilencvenes évek Magyarországának egyik leghitelesebb kordokumentuma, a német Scooter. Aki cikinek gondolná, annak most elmondjuk, miért nem az, továbbá megragadjuk az alkalmat, hogy büntetlenül nosztalgiázzunk kicsit, valamint felidézzük, milyen volt, amikor még nem ittunk.