A szerk. (34)
Ajánló (890)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (19)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Eddig punkok voltunk Zsófival délutánonként a SZIN-en, a második nap délutánján viszont büdöshippikké váltunk már a nagyszínpad kezdésekor. Később ugyan elmúlt, mint a gyíkká változtatás, de azért volt még hápogva éneklés, egzisztencializmus, és lufik.
A Depresszió nekem mindig is vicces zenekar volt, nem feltétlenül szándékolt módon (lehet, hogy ők nem akarnak úgy viccesek lenni, ahogy én annak látom őket), de mindenképp élveztem hallgatni még a leggimis-egzisztencialistább dalaikat is. A ’Nem akarok elszakadni’-nál kevés jobbat, szórakoztatóbbat hallottam itthon ebben a műfajban. A SZIN nulladik napján adott koncert előtt a zenekar énekesével, Halász Ferenccel beszélgettem arról, hogy gondolja a Depresszió az optimizmust, a közönséghez való viszonyt, és persze a művészetet.
Újabb nap, újabb galériák. Elérkeztünk a VOLT fesztivál harmadik napjához, ahonnan újabb előadók újabb koncertjeiről érkeznek az újabb képek. De még mielőtt újabb mondatba kezdenék, nézzük az újabb képeket!(A lista folyamatosan frissül!)
Mekkora ellentmondás már azt mondani, hogy 'depresszió-bulira' megyek, muszáj is hozzá sört venni. Biztos akadt egy kis poén is abban, hogy Tankcsapda előtt még benéztünk Halász Feriék műsorára. Nem csak gimisekkel találkoztunk.