A szerk. (34)
Ajánló (890)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (19)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Általában a harmadik nap táján érint meg a kétségbeesés és kezdem magam reménytelenül űzött vadnak érezni. Rohamosan fáradó űzött vadnak. Mert már csak két nap marad és annyi minden van még a koncerteken felül is amit látni kellene, hogy az ismerősökkel való iszogatásokat már ne is említsem; és mert a harmadik nap már az ötödik és a lábak, no meg - az én koromban - a derék egyre hosszabb pihenés után áhítozik! De ez a harmadik nap kifejezetten kegyes volt az áhítozókhoz, minden könnyelműt, aki azt hitte, hogy büntetlenül hagyhatja ki a Skunk Anansie koncertet vetítést bámulva szögezett a székhez a VIP-ben.
Az amikor már mindenki"prodidzsájnak", vagy esetleg még "prodájdzsinak" mondja az egyébként Prodigy-t, az hihetetlen. De így visították bele még a telefonba is mellettem. Szerintem normál kiejtéssel már fel se ismerném. Nem úgy, mint a zenéjüket, mert az odavágta a Szigetet nagyon. És a Nagyszínpad előtti tér megtelt reflexből táncoló sokmindenkivel. De nagyon sokkal.
Daesu cizellált, ám nem feltétlenül finomkodó hétfői szerdai jelentéséhez én csak annyit tudok hozzátenni, hogy aki nem látta a SNOW PATROL-t, az tulajdonképpen nem maradt le semmiről: sekélyes és fantáziátlan Coldplay-utánzat, amiről pozitívumként annyi mondható, hogy maradandó emlékek mellett maradandó károkat sem okoz, és a frontember olyan lelkesen tett-vett a színpadon, hogy már-már megkedveltem.
Világzene, számomra ismeretlen spanyol együttesek, akik olyan koncertet, hogy ezután biztosan hallgatni fogom őket. És persze Erik Sumo. Egy rövid válogatásban.
Mindig van egy pihenős nap, nekem a harmadik lett az. 'Kispihenős', mivel azért a szigeten töltöttem.
Hogy milyen a pihenős sziget nap? Kocsma előtt ücsörgős, beszélgetős, ha pedig koncert, akkor az lehetőleg ülve, nyugisan, rohanás, hogy elérjük, szóba sem jöhet.
Egy pihenős nap kezdeteként mi más jöhetne szóba, mint a múzeumi negyed és környéke?
A péntek, a péntek. A világon mindenhol a party, a szórakozás napja ez. A Hajógyári szigeten sincs ez másképp, csak annyi különbséggel, hogy a Szigeten a környező napokon is nagy a buli, legyen az csütörtök, vagy éppen szombat. Lássuk mi vár ránk a hétvége első napján, de már most elmondhatom, hogy nem fog senki unatkozni.