A szerk. (34)
Ajánló (890)
Azfeszt (5)
Balaton Music Wave (3)
BalaTone Fesztivál (30)
Belvárosi Fesztivál (1)
Budai Gourmet (4)
EFOTT (13)
Fehérvári Zenei Napok (3)
Félsziget Fesztivál (6)
Fishing on Orfű (22)
Free Fest - TOTAL (6)
Fridge Fesztivál (3)
Gyerek Sziget (1)
Hegyalja Fesztivál (58)
Heineken Balaton Sound (78)
Interjú (41)
Komolyan szeretjük (24)
Művészetek Völgye (27)
Nagy Skaland (8)
NemFeszt (513)
PAFE (19)
Park (3)
Part (5)
Roskilde (7)
Serceg (17)
Stargarden (7)
Szegedi Ifjúsági Napok (96)
Szerzőink (41)
Sziget Fesztivál (471)
Színház (35)
Végállomás: világhír (2)
Veszprémi Utcazene Fesztivál (13)
Világveleje Fesztivál (3)
VOLT Fesztivál (76)
Zöld Pardon (50)
Hibátlan búcsú, ez volt szombaton este az Arénában. Egy tökéletes, maga után semmiféle hiányérzetet nem hagyó produkció, ami meglepetésektől mentesen, lazán és természetesen hozta azt amit vártunk, az elmúlt 33 év legnagyobb slágereit. A Bohóc és a Király még egyszer, utoljára közösen álltak színpadra, hogy udvartartásukkal méltó búcsút vegyenek az alattvalóktól.
Talán a PaFen hallottam először, nem is talán, egész biztosan. Álltunk a füvön, a kicsit göröngyös talajon, táncoltunk is, óvatosan, hogy a bor se szaladjon ki a pohárból és a bokánk is ép maradjon. Akkor, mikor már kezdtünk belemelegedni, akkor mondta Hobó, hogy lesz még egy HBB, egy nagy, egy igazi, egy utolsó, a 66. születésnapja tájékán. Újra együtt játszik a zenekar a legendás felállásban, lezárva ezzel a zenekar 33 éves pályafutását.
a pénteki kihagyás után jött a szombat és az út vissza. mert mi visszamentünk, hiába jött a hír, hogy várpalotán éppen jégeső potyog a fesztiválozók nyakába, mi elszántak voltunk. teleraktuk a kocsit pokrócokkal és gumicsizmákkal, majd mély lélegzetet vettünk és elindultunk.
amikor egy pillanat alatt kiürült a harmadik félidő, tudtuk, hogy nekünk is indulni kell. Hobo pontos kezdést ígért, meg hosszú előadást és tény, ez utóbbit keményen be is tartotta.
HBB és Beatrice
Beatrice és HBB
eltérő habitus, eltérő hangzás és mégsem csak a közös évforduló köti össze őket, meg nem is az, hogy egyikük lemezét sem nagyon akarták kiadni, hanem a lázadás, az önfejűség és a szabadság, amit mindkét zenekar megtestesített.