fehér angyal, fekete máglya

„Hamarabb szúrom tökön magam, mint hogy elmenjek ropni a Sensation White Partyra” – jelentettem ki magabiztosan.

Aztán elkezdett az a szexi partilánycsapat pezsgővel itatni… És közben győzködtek, folyamatosan búgtak, zsongtak, fűzték az agyamat, hogy ne már, mit vacakolok, mit veszthetek, legfeljebb lelépek hamar, de ez most kihagyhatatlan lehetőség, ingyen van, valaki lemondta, (amúgy 15 ezer Ft a belépőjegy ára), jöjjek már, ne kéressem tovább magam!

De nézzetek már rám! – magyaráztam. „Nem vagyok én odavaló! Még fehér nadrágom sincs, az is csak teljesen véletlen, hogy van rajtam a meleg felső alatt egy fehér póló. Különben is, van nekem más programom: találkoznom kell egy sör erejéig a haverokkal…”

Itt mondjuk már éreztem, hogy ez nem egy túl erős érv, de a sok szőke közt azért megpróbáltam, majd egy őszinte beismeréssel folytattam monológom: „ide hozzátok is csak azért ugrottam fel kecóra, mert éppen hívott a szépszemű Lilla, hogy mi van velem, s hogy itt van egy csomó csaj között, meg egy láda pia, nekem meg pont erre vitt az utam, őt rég láttam, azt ennyi!”

A nőci, akié a lakás volt, közben hozott egy remek lenvászon nadrágot, hogy húzzam fel bátran, ezt még az expasija hagyta itt. Oké! Legyen meg a nyugtuk, bólintottam (valószínűleg nem a méretem), a gatyát a kisszobában felpróbáltam, no de a francba! Ez állat! – konstatáltam. Mintha rám varrták volna. Kicsit ugyan túl fehér, avagy egyáltalán nem praktikus, egy ilyen 1 használat után mehet a mosásba, de most ugye pont 1 használatról szól a fáma, így be kellett nagy duzzogva ismernem a vereségem, s elkezdeni izomból alkoholizálni, hogy tűrjem a sok techno-diszkós parasztot a BS-ben, akikhez lesz szerencsém…

Kb. 11 óra volt, amikor taxink odaért a „lapos kavicshoz”. Körülötte hosszú sorokban minden fehér volt – kétségtelenül impozáns látvány, s volt benne valami nagyon futurisztikus.

Közelebbről nézve a helyzetet, viszont majdnem elsírtam magam. Atlétatrikós, izompólós és vasalt inges (felhajtott gallérral) fiúk hergelték egymást zselézett és mesterkélt hajzatokkal napszemüvegben, hogy mekkora király buli lesz, meg kéne valakit dugni, s az sem baj, ha nő lesz, s osztogatták ki egymás között az 1.500 Ft/db-ért vásárolt extasy-t, tuti anyag, őrült révület.

Hol vagyok és mit akarok? Hiszen még a fellépőket sem ismerem! A magyarokról persze hallottam, Hamvai P.G. és Bárány Attila neve messziről dereng, de a Sebastian Ingrosso, Fedde Le Grand, Paul Oakenfold, Sander Kleinenberg, Mauro Picotto ki a szar? Tőlem mit akar? Na ezen a ponton mondták be az unalmast a csajok, és nyomtak a kezembe egy Red Bullt, hogy itt még eldönthetem, tovább játszom a hisztis kurvát, vagy pozitív leszek, s befogadó?

Csendes lázadó, dünnyögtem magamban, mint egy sértett kisgyerek. Hát hadd legyen már saját véleményem (innentől megtartottam), s miután bejutottunk a kapun át a biztonsági embereken, fekete kardigánom addigi rejtekéből elővettem, s belebújtam! Na még azok a gyilkos tekintetek, amik innentől kísértek! Valódi veszélyforrássá, igazi kívülállóvá lettem. Jó hogy le nem köptek!

Azért a tánctéren már meghajlott a magam elektronikus zenéihez edzett kedvem (hatott az energiaital, a pezsgő és a meleg), ritmusra mocorogni kezdtem, s állítólag olyanokat üvöltöttem a DJ felé, hogy „csíra vagy lemezlovász, hangosabban küldjed!”

Sőt, állítólag voltak takkok (klubhimnuszok) a „Megamixben”, amiket felismertem! Bár a sok kivillanó tangától, táncoslánytól, tűzijátéktól, fénytől és lézertől már durván káprázott a szemem, a megalománia és tömegpszichózis egyre mélyebben húzott be a csőbe, hogy már a csajok, akikkel jöttem, kértek, üljünk le egy kicsit, vagy menjünk ki a friss levegőre!

– Hülyék vagytok? Amíg nincs vége a számnak, én ki nem megyek! Itt végre kitáncoltuk magunknak a helyet, látjuk a színpadot, a kivetítőket, nem kötnek belénk idióta „ki a király?” kőagyú gyerekek, talán el sem hagyom reggelig ezt a csatateret, megvárok mindenkit, bevárom a főportást, nem-nem, én itt leszek.

… És voltam is. Majdnem hazakergettek! De fél 7-kor segítség nélkül kisétáltam, s leléptem.