készülj fel a hangulatra!

Pardon! Csak súgom. Szerdán koncert. Bëlga. Eljönni mindenkinek tilos! Teltházat nem akarok. Meg középsulis kisdedeket se sokat, hisz tart még az isi, bejárni akkor is kő’, ha jövő héten vakáció, bár tudom, hogy zsír, hogy csalogat a napfény meg a sörhab, mit vidám bajusz formájúra lehet szürcsölni, de akkor is. Ne mondjam még egyszer! Ez információ bizalmas. Aki tovább teríti, meg kell ölnöm. Mázlija, ha meg nem erőszakolnom…

A belga csávók nem normálisak, gondolom ezt nem kell túlhangsúlyoznom.
Nem is fogom!

Honlapjuk elavult, frissítéseknek nyoma se, lusták mint a lajhár. Hátukon hozták be. Rozsomákteát valaki?

2005 márciusában a világ teremtéséről így nyilatkozott Bauxit, a Tapolcai Bauxitban ex nagypályás csatár:

A világ teremtése

Kezdetben nem volt semmi sem
süket csend terült el a világon
ki hallotta volna ha bárki szól?
Ki szólt volna s minek?

Nem volt jövés és menés sem
az Egy önmagát ölelte
mozdulatlan mozdult a Mozgató
önerejéből de nem történt semmi.

A Mindenség felizzott csendben
az Egy magával egyezkedett
az nem lehet hogy nincsen semmi
az Unalom így megszületett.

Abban a vágy mi először felébredt
így ásított: legyen már Valami
az Unalom magából kikelvén
nagyot kiáltott s létrejött a Bëlga.

Lét és nem-lét között lebegve
ritmusba és rímbe burkolózva
vágytól duzzadva állt
a Bëlga, születésre várva.

Ki tudja honnan jött e név?
Ki mondta először, ki az atyja?
Előtte semmi, utána minden.
De hol van ő? Fent? Vagy itt lent?

A Belga belülről feszült erősen
fellobbant benne a teremtés tüze
kifordult magából s lett Mindenség
immár szavak szárnyán, szélsebesen vágtat.

Lett középpont s legvégső határ
tér és idő belépett a létbe
feláldozta magát az egyetlen Bëlga
egyik fele látszik, másik láthatatlan.

A lélek kinyílt, nem volt meggyötört
teremtésre készen nedvesedett
a Tenger kiöltött mindent
az Ég simította izgatott hullámait.

A létbe lépett Bëlgát idézte e látvány
beléhatolt tüstént, belédöfte báját
felhevült minden mi volt s lenni fog
Világot! – kiáltott és magja szétszóródott.

Tette formát öltött
az Öt Világ létrejött
keréken gördül a Mindenség tovább
öt küllő tartja azt, középen a Bëlga.

A mindent-látó Tengely
magát faragni kezdte
a lehullott forgácsból lett a Föld
ami megmaradt, Emberként ismeretes.

Nagysága éppen akkora, mint a Föld maga
összekuporodott de azon így sem fért el
széttörte hát magát apró szilánkokra
megannyi része a lét egésze lett.

Szájából lettek a nyelvek
füléből a kagylók és a zsír
orrából barlangok üregei
szemeiből a jobb és a bal.

Hajából az erdők és a hó
homlokából autók szélvédője
tarkójából a láthatatlan tér
állából az államforma.

Gerince helyéből a politikusok
két kezéből a kétkezi munkások
tenyeréből és talpából a földművesek
ürülékéből a szolganép.

A dolgok így sereglettek
megindult a szaporulat
ég és föld között kiterült e világ
miként megéljük, úgy létezik az.

A Bëlga látva ezt így szólt:
ez bizony jól teremtett!
a világnak ritmust adott
a rámondott szó tartja össze azt.

Atyánk, teremtőnk, Ember alkotója
ki mederbe terelted a világ folyását
hozzád fordulunk, téged dicsőítünk
tőled vár igét az öttagú énekeshad!

Ki alkotni akar, az Bëlgához fordul
szótól ittasan zengi dicső nevét
Napbarnított Szőke mezők, Tomboljatok!
Ti-tuszkoljátok világra a Titkot!

Dal még sem lett belőle, mert ahhoz ez túl jó, vagy mi. Holnap tehát psszt, fű alatt ZéPé.