Az egykori zánkai úttörőtáborban idén a zenéé és az extrém sportoké lesz a főszerep. A rendezvény ingyen látja vendégül Debrecen városat, de természetesen nem csak erről beszélgettünk Bukovinszky Bélával, az egyik szervezőjével.
– Idén meglehetősen feszített tempót diktálnak a fesztiválok, ti mi alapján lőttétek be az időpontot a Balatonra?
– Több éve fesztiválszervezéssel foglalkozunk, vannak adott rendezvényeink, amiktől nyilván nem tudunk eltérni. Ilyen például a Hegyalja fesztivál dátuma, ami most épp a Balaton Sounddal esik egybe. Tavaly is egybeesett és valószínűleg ez hosszútávon így marad. Két másik lehetőségünk lett volna: közvetlenül a Hegyalja után, vagy még eggyel később, tehát a júliusvégi hét.
Tavaly kipróbáltuk, hogy a Hegyalja után közvetlenül az egész stábot áttelepítjük Tokajból Zánkára, ez elég komoly logisztikai problémákat okozott, azon túl a dolgozók is nehezen bírták. Főleg a fizikai állomány, tudniillik a Szigetes stábbal közösen dolgozunk, a műszaki stábunk gyakorlatilag közös a VOLT-on, a Hegyalján, a Balaton Soundon, és a Szigeten, vagyis itt folyamatos az összefonódás, és nem bírják fizikailag az emberek, kell egy kis szabadidőt hagyni nekik. Meg az is egy szempont, hogy a Sound és a BalaTone két induló rendezvényként ne nagyon keveredjen az emberek fejében. Megpróbáltuk a kettőt elpozícionálni egymástól tematikájában, árfekvésében, zenei stílusában és az időpontban is.
– Emlékszem tavaly még online is nagyon nehéz volt megtalálni a megfelelő információkat.
– A legszebb az volt, amikor a Blikk írta, hogy a zánkai Balaton Sound fesztivál, majd egy következő cikkben javítottak, hogy a zamárdi BalaTone. Tökéletes káosz volt az újságírók fejében. Ez egy szerencsétlen véletlen, hogy gyakorlatilag mindketten azonos időpontban ismertük fel, a Balatonon van létjogosultsága a fesztiváloknak. Az elmúlt években, mikor volt az a nagy Horvátország bumm, akkor a tó környékén nem nagyon voltak rendezvények, mert nem mentek oda fiatalok, meg egyáltalán, nem volt olyan trendi környék. Nagyjából a 2004-es fonyódi EFOTT környékén kezdett el pislákolni, hogy itt lehet valamit keresni. Mi akkor elmentünk Zánkára és megnéztük az ottani helyszínt. Közben kiderült, hogy 2006-ban már terveztek oda egy EFOTT-ot. Úgy döntöttünk, hagyjuk 2006-ot, nyilván nem fogunk szembemenni az EFOTT-tal, mert viszonylag hasonló a célcsoport, és kivártuk a következő évet.
Volt egy stabil, saját elképzelésünk, másrészt meg az adottságok által diktált lehetőség. Azaz, hogy a zánkai, nevezzük úttörőtábornak – mert régen annak hívták, ma már ifjúsági centrum -, annak van egyfajta kicsit ilyen diák, nem is tudom hogy fogalmazzak, ilyen nagy tömegű, sportos, diákos típusú szolgáltatóhely üzenete, és hát ezt nyilván nem lehet megkerülni. Mi sosem akartunk más fesztivált csinálni, mint egy olyan típusú rendezvényt, ami az úttörő park adottságait kihasználja. Ennek megfelelően nyitottunk egy olyan zenei fesztvállal, amiben mondjuk úgy, hogy a megszűnt Sport Sziget óta a legerősebb a sport elem, de ez így nem igaz, mivel a Sport Sziget egy sportfesztivál volt, mi azért inkább zenei fesztivál vagyunk és másodsorban sport. Mindenesetre a hazai fesztiválokhoz képest jóval több a sport, extrémsport megjelenés.
– Mi volt előbb? A sporthoz kerestétek a zenét, vagy a zenéhez a sportokat?
– Hát, ez így… a kettő együtt jött. Alapvetően mindkettő közel áll hozzánk, és ha jársz a fesztivál területén, ott olyan adottságok vannak, hogy igazából csak az a kérdés, mikor teszel rá attrakciót. Van három strandröplabdapálya, két strandfocipálya, kosárlabdapálya, teniszpálya, bmx-pálya, kikötő az összes vízisport lehetőséggel, focipálya, sportcsarnok, minden egyben egy fesztivál területen, ilyen nincs is még egy Magyarországon. És hála a jó Istennek, ellentétben az ilyen volt úttörő és egyéb jellegű infrastruktúrákkal, ezeket nem lopták el, nem privatizálták ki, nem vitte el senki, nem lett belőle szálloda, ipari centrum vagy vállalkozói park, hanem megtartották.
– A tavalyi bizonyítás kellett ahhoz, hogy idén több külföldi fellépő legyen?
– Alapvetően mi nem hívunk olyan nagy világsztárokat, mert nem akarjuk megdrágítani ezzel a fesztivált. Azt gondoljuk erre is, meg a Hegyaljára is, hogy van egy olyan közönségréteg, aki mondjuk az EFOTT típusú fesztiváloktól eltérő jellegű programokat és szórakoztatást kíván meg, viszont lehet, hogy nincs pénze egy Sziget-típusú fesztiválra. A kettő közé pozícionáltuk be mi a rendezvényünket. És ez tök jól működik. Senkinek nem bántjuk a piacát, és egyébként nagyon széles közönségréteg az, aki ezt meg tudja fizetni. Alapvetően van ott egy csomó minden, rendes étkező, mosdó, zuhanyzó, de mi is biztosítunk mobil wc-t, mobil kerítést, stb..
– Mekkora a férőhelyek száma?
– Az egész zánkai IC 209 hektár, nagyjából háromszor akkora, mint az egész Sziget. Ennek körülbelül a huszadát használjuk, tehát kb. 11 hektáron van most a fesztiválterület, de úgy néz ki, hogy maga a műsorterület és a kempingterület az viszonylag elszeparált. A műsor területét idén nem bővítjük, ez azt jelenti, hogy öt zenei színpad van, ebből 2 szabadtéri és 3 sátras, illetve fedett-jellegű, kicsit mint a Volt terasz. Ami nagyban bővíthető és gyorsan – akár fél óra alatt átpakoljuk a kerítéseket -, az elsősorban a kemping. Hasonlóan a Hegyaljához abban gondolkodunk, hogy a helyszínek számát egy idő után nem növeljük, hosszútávon szerintem 6-7 színpadnál meg fogunk állni. Viszont a kemping területét mobil zónaként növelhetjük, akár 3-4-szeresére. Ha többen jönnek sátorozni, akkor mindig pakoljuk kijjebb a kerítés nyomvonalát, a mobil kerítéseket gyorsan arrébb lehet tenni.
– A BalaTone teljesen a saját lábán áll, vagy sikerült állami támogatást kapnotok idén?
– Még nem sikerült, folyamatban vannak a pályázatok, tehát mi beadtunk, mint a legtöbb fesztivál. Van három pályázatunk is futóban, szerintünk egy, de lehet, hogy kettő is nyerhet, ez a fesztivál költségvetéséhez képest jellemzően elég kevés szokott lenni.
– Azért is kérdeztem, mert tudom, hogy nem igazán támogatja az állam ezeket a rendezvényeket.
– Nem, egyébként azért furcsa, mert pár évvel ezelőtt, amikor elindult ez a Pankk program, akkor ugye arról volt szó, hogy ezzel hivatalosan elismerik, hogy a magyar popkultúra is része a kultúrának. Innentől kezdve támogatható, másfelől van olyan turisztikai vonzereje, lásd Sziget, hogy akár külföldi vagy belföldi turisztikai pénzek is be tudnak ebbe folyni a vendégeken keresztül. Ezzel szemben nem jellemző ebben a támogatás, mi pályázunk, mert a kicsi pénz is pénz, de alapvetően ez úgy áll fel, hogy saját forrás zömében, van benne viszonylag masszív kereskedelmi szponzoráció, költségvetés arányosan nagyjából annyi, mint a Szigetnél, és a többi az saját pénz. Elsősorban jegybevétel, kisebb mértékben vendéglátás.
– Honnan jött az ötlet, hogy vendégül lássatok egy egész várost, Debrecent?
– Ha most ügyesen fogalmaznék, azt mondanám, hogy egyszercsak kitaláltuk, de nem, mert úgy volt, hogy a kapolcsi Művészetek Völgye évekkel ezelőtt csinált már ilyet, hogy mindig meghívott egy-egy várost vendégül. Márta Pistával kollegiális viszonyban vagyok, úgyhogy nem haragszik, hogy ezt az ötletét elcsíptük, annál is inkább, mert ő már nem csinálja évek óta. A választás azért esett Debrecenre, mert olyan várost akartunk, ahol sok diák van, alapvetően nincs vízpartja, és kevés jegyet adtunk el tavaly ott.
Úgy néz ki, a MÁV-val is sikerül megegyeznünk, tehát nem csak a belépőjegy lesz ingyen, – bár még nincs meg a megállapodás -, de úgy tűnik, hogy az 50 %-os diák kedvezményt a nem diákok is meg fogják kapni. Ez azt jelenti, hogy ha 6000 forint egy teljesárú vonatjegy Debrecenből oda-vissza, akkor ez most 4000-4200 Ft-ból kijön, ami azért nem mindegy.
– A tavalyi BalaTone beváltotta a reményeiteket?
– Tanulóév volt mindenképpen, veszteséggel kalkuláltunk, tehát ha anyagi a kérdés, akkor nekünk be volt kalkulálva egy 10 milliós nagyságrendű mínusz, amit nagyjából hoztunk is.
– Inkább a kulturális vonalra irányult a kérdésem, arra, hogy minden igényt ki tudtatok szolgálni, vagy volt olyan, ami inkább felesleges volt színpadban vagy sátorban?
– Az északi parton azt szokták mondani, hogy oda inkább a családosok jönnek fesztiválra, ennek megfelelően a 14 éven aluliak ingyen jöhettek be a rendezvényre szülői felügyelettel, és voltak gyerekprogramok, meg olyanok is, amik inkább a szülőket célozták meg, gondolok itt a KFT, Irigy Hónaljmirigy, Bikini-típusú zenékre is. Ezek kevésbe jöttek be. Az az érdekes dolog alakult ki, hogy hiába északi part, egy ilyen típusú rendezvényre akkor is inkább a fiatalok mozdulnak rá, és azon belül egy olyan kör, akik sportos, undergroundos közönség, aminek egyelőre úgy tűnik, hogy nincs ilyen jellegű fesztiválja.
– Idén számíthatunk produkcióra a Mókus örstől?
– Igen, folytatjuk ezt az egész történetet, tavaly azért is volt ennyire kihegyezve rájuk, mert a zánkai IC még sokak szemében úttörőtáborként él, és próbáltunk ebből viccet csinálni. Az úttörő-feeling meg fog jelenni, sőt úttörő múzeum is lesz a fesztiválon. Nem tudom tudtad-e, de a világ legnagyobb úttörőjelvény gyűjteménye Zánkán található, és ezt kihozzák oda. Képzelj el egy lakást, ahol hatalmas nagy fiókos cuccok vannak, kihúzod az egyiket, és ott egy 1949-es D-Kínai úttörő csapat jelvény gyűjtemény. Elképesztő dolgok vannak. Olyan mennyiségű holmi, hogy az hihetetlen.
– Ezeket a fesztiválozók megtekinthetik?
– Igen, nyilván nem az egészet, de olyan rekvizitumok lesznek kihozva, mint például 1947-es Pajtás újság, Lenin fejszobor, stb. Fidel Castro ott szivarozgatott Zánkán Kádár Jánossal, tehát ilyen helyi érdekességek kint lesznek persze. De mondom, ez nem központi téma már az idén, csak ilyen érdekes színfolt.
– Mennyiben számítotok a bérletesekre?
– Alapvetően úgy néz ki a megoszlás, hogy a közönségnek nagyjából a fele bérletes. Már a tavalyi évben is 2500 körüli sátorozó volt, és várhatóan idén ez a szám emelkedni fog. Zánkának a földrajzi fekvése, megközelíthetősége, meg a nagyvárosok távolsága miatt jellemzően itt inkább azok vannak, akik felkerekednek és „ott vagyok, három napig besátorozok vagy befaházazok”, mert Zánkának az is óriási előnye hogy itt több ezer – ha jól emlékszem 3000 körüli – olyan szálláshely van, ami nem sátor. Van 10 ágyas szoba, van 3 csillagos szálloda, minden előfordul, attól függően, hogy milyen árfekvésben szeretnénk. Na, most ez már fullon van, én legalábbis úgy tudom, hogy már nem nagyon lehet helyet találni.
– Akkor már csak sátorhelyek vannak?
– Főként, de itt van még két-három olyan kis település, amik 5-15 percnyi sétára vannak, úgyhogy ott még azért akad szálláslehetőség, meg hát a Balaton erről szól, itt gyakorlatilag az utolsó pillanatokig lehet valami szállást találni, erre erősen rá is gyúrunk. Alapvetően bent a táboron belül már kevesebb az ilyen lehetőség.
– Limitált áras lesz a sör és az üdítő?
– Persze, ugyanúgy mint a többi fesztiválunkon is a korábbi években. A vendégek miatt is, a fesztivál jó hírnevének megőrzése miatt is, meg a szponzorok is elvárják, úgyhogy igen olcsó lesz a sör és az üdítő, sőt, az üdítő a Pepsi kérésére olcsóbb lesz mint tavaly. A Borsodi sörgyár ugyanilyen megkötéssel van, árakat fejből nem mondanék, de 300 alatt lesz a sör, az ilyent tudom.
Van egy belső ellenőrző brigádunk, Mátyás királyok álruhában punknak öltözve, egy belső fogyasztóvédelmi társaság, akik folyamatosan tesztelik a kajásokat és az italosokat, részint a nyugtaadásról, részint az ártartásról. De ugyanúgy tesztelik a secusokat is.
– Ez működik?
– Igen, és igazából nem a Secusok meghülyítésére van, hanem arra, hogy kiszűrjük azokat a problematikus helyeket, ahol esetleg ők sem vették észre, hogy be lehetne lógni. Ezek a srácok külön díjazást kapnak, hogy próbáljanak lyukat találni, ahol be lehet lógni, próbáljanak olyan Secust találni, akit meg lehet vesztegetni, próbáljanak olyan tárgyakat bevinni, amit nem lehet, ha esetleg szükséges, teszteljék a Secusok figyelmét. Alapvetően nem célunk senkinek a megbüntetése, csak hogy figyelmeztessük őket. Ahol sok ember dolgozik, ott fontos a működéshez, hogy, még ha nincs is ott az ember, az a tudat, hogy a nagy testvér figyel téged, ez kicsit bizarrul hangzik, de a fesztivállátogató érdekében van.
– Nő is van a csapatban?
– Igen, 4 lány volt és 8 fiú, diákmunkások közül választottuk ki őket, nagyon élvezték az egész munkát. Különböző karakterek voltak, tehát volt az a csaj, aki megpróbálja megvesztegetni a Secust, az a srác, aki erőszakoskodik és így tovább.
– Milyen korosztályt vártok a kerékpárosok közül, mert ez azért nem az alleycat-es közönség, ahogy elnézem.
– A Kona kerékpáros találkozó közönségének kicsit hasonló az összetétele a miénkhez. Saját elmondásuk szerint két rétegük van, az egyik aki egy nagyon potens réteg, anyagilag is és inkább sportoló mint bulizó és van egy olyan réteg, főleg a bmx-es társaság, aki mindegy, csak bulizzunk és hadd menjek, nem baj ha kettétörik a bicikli alattam. Úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy ez egy jó együttműködés lehet, de ugyanilyen a snowboard-os társasággal, a fundangosokkal a waterjump történet, ők is csinálták ezt évekig Alsóörsön, csak ezek a rendezvények önállóan túl kicsik vagy túlságosan belterjesek, rétegigényeket szólítanak meg, nem tudnak egy nagyméretű rendezvényt csinálni. Úgyhogy nagyon bízunk abban, hogy azok is, akik ezt a vízbeugrós, snowboardos társaságot képviselik, azok most találnak itt egy olyan fesztivált, ami nem nagyon volt nekik az Alsóörsi történet megszűnése óta.
– Volt esélyük kívánságlistát adni a zenei fellépőkhöz?
– Volt, alapvetően nem is egyes előadókat soroltak fel, inkább zenei stílus az, amit ők szerettek volna, hogy képviselve legyen. Ezeket maximálisan ki tudtuk elégíteni és innentől kezdve azok az előadók akiket ők kértek, szinte teljes egészében átfedik azt, akik egyébként is ott van a fesztiválon.