látványos vilgtánc- és világzeneshow-t ígért. a honlapot pontosan
idézve: ” a világzene és a látványos világtánc egyedi fúziójában
fergeteges színpadi show-t mutat be a shannon.hu produkció.”
na ehhez képest elég egyhangú estét töltöttünk a városmajori szabadtéri színpadon.
eleve nem szeretem ha nem pontos a kezdés, na ők késtek vagy 1/4 órát. az meg milyen, hogy a nézőtéren a székekről a vizet a nézők törölgették lefelé? tényleg nem fért volna bele a személyzet idejébe, munkaköri feladatai közé, hogy emberi, leülésre kész viszonyokat teremtsenek?
n9 után nem sokkal aztán jött egy skótdudás és csak fújta, nyomta, fújta, nyomta egy gyönyörű ruhában.
majd feltűnt a zenekar és akkor még bizakodó is voltam, bár a hangosítás pocsék – biztos nem volt idő belőni, mert a székeket törölgették – és az elsőnek játszott, Az én városom című szám sem lopta be magát a szívembe. A másodiknál jöttek a táncosok, a steppelést a zene teljesen elnyomta, de gondoltam elleszek, csak maradjanak ők is a színpadon.
nem maradtak. az előadás túlnyomó része koncert, részemről unalom, a közepétől fejfájás – hála a hangosításnak – és rengeteg ásítozás.
a zenekar alneve, honlapjuk szerint, a kelta energikusok. nos, energia csak a fuvolásban volt, igaz benne nem is kevés. a többiek a koncert végén, a meghajlások alatt élénkültek csak fel.
tény: a zenekar, a táncosok, mindenki élvezte amit csinált és ez jó pont nekik. de a színpadkép maga volt az unalom, show-ról szó nem volt, meg sem próbáltak annak megfelelő hangulatot teremteni. a hangosítást már említettem, az nagyon sokat rontott az élvezeten. nem vártam csodát, de ha plakát show-t ígér, akkor show-t várok. pörgést, forgást, látványt, élményt. mindazt, ami szombaton este a városmajori szabadtéri színpadon nem volt.