Megállj, Szeged!
– Csütörtökön nem tudok jönni… – kezded halványan, szelíden.
– Mert? – kérdi felvont szemöldökkel.
– Utazom. – mondod.
– Baj van? – ilyenkor emberré lesz egy pillanatra a főnököd…
– Nem, nincs baj, de most ez fontos nekem. – határozott a hangod.
– Rendben, 2 nap szabi. – ellentmondást nem tűrő.
– Kösz. – már csak halkan.
Ilyen „egyszerű” volt az csütörtökre szabié kuncsorogni, az nem egyszerű főnöködné, pedig volt parád, hogy nem enged majd el Szegedre, hiába, most ezt nagyon akarod. Mert végre minden egyben van vagy lehet ahhoz, hogy visszakapj valamit a régi fesztiválok ízéből, hej, de nagyon kihagyva az szigetet… Szeged az a város, ahová ugyanúgy hazamész, és leszel benne otthon hangulatilag, érzésileg, emberileg, mint Orosháza, ahol születtél. Csodás emlékeid vannak kamaszkorodból, hajnalig nevetős, utcán borozgatós estékből. Meg szinház is, és élet, barátság meg szerelem. Meg fesztivál is, amikor a Szépülő Városközpont lépett fel szinte csak, te meg ültél helyette a Tisza partján, körmölve sorokat. Jó lesz újra az a város, vágyod, de már most tudod, hogy kevés lesz bizony, nagyon kevés…
A programot nem mellesleg neked írták össze az csütörtökre, mert azok a zenekarok lépnek majd fel, akiket nem szerettél volna kihagyni a nyáron, mint például ugye a colorStar, amit nem szeretsz otthon hallgatni, de a koncertek rendszerint aktív mosolyt csalnak a szád sarkába, no meg ritmust is, lüktetőt. És budapesti éjjeleidben hiába lehetett volna program eleddig is, valahogy mégsem kerültél a szemük elé. Utána Barabás Lőrinc Elektrik muzsikájára lehet majd rákattanni egy sörrel a kezedbe, behunyt szemmel, nu-jazz már annyira régóta kellene a fejednek, főleg élőben.. Aztán a dívák, meg a hangjuk és az energetika, amit a tomboló közönség felé tudnak szórni, úgy hogy az érezhető.. És Zságer Balázs meg odarakja csak óvatosan melléjük a hangot, hogy simuljon minden össze eggyé, régen várt zenekar az övé.. És aztán még a nagy magyar SZTÁROK mellé jön egy Morcheeba is, csak, hogy beálljon a többiek közé…
A többi napot pedig meghagyod másnak.
Stoppal. Ha valaki arra menne. Csütörtök.
Nagyon szeretem a Szépülő Városközpontot.
Az összes fesztivál közül a szegedi a legcsaládiasabb, legkomfortosabb. Minden meg van benne, amit annyira szerettem 10 éve a Szigetben.
Azdejóaz..
Szeged!!! Szeged!!! Szeged!!!
És Rita !!!!!!!!!!
Délután kettőtől ülőröpizek az esélyegyenlőségi parkban. Rita odajön-e?
Micsodabeszéd, naná, hogy ott leszek 🙂
Ana csak estefelé ér ki (mert még mindig nem talált szállást), de reméli, hogy ő is talál Kirkét 🙂
Ana találjon pappritát is 🙂
Ana azt nem reméli, abban biztos! 🙂 De Kirkét tavaly nem sikerült.
pappritának éééévek óta nem sikerül…
Banyek, ne már. Kirke gyűjts be minket plz!
Anna!
Ezt próbáltad már?
Pancza Zoltán
panczazoli@ih.szegedvaros.hu
(30) 678-3429
Vannak a partfürdőn kiadó szobák is, olyan lábakon álló üdülőkben.
Lányok,
ott leszek, nem tudok elbújni, mert az esélyegyenlőségi parkban az ülőröplabda hozzám tartozik. Keressétek a legdagibb, legelgyötörtebb, legmackósabb ülőröplabdást!
k.
Na végre hogy. Szétszedünk 🙂
Köszönöm szépen, de kényes (beteg) kislányok vagyunk és napközben regenerálódni szeretnénk nyugiban, de egyébként is foglalt volt már mind hétfőn.
Na jó, de késő délután hol leszel? Akkor is a parkban? És akkor idén nem is fotózol? Ne is készüljek viháncolni a géped előtt?
Csak addig püfölöm a lasztit, amíg meg nem szólal valami zene:)
Utána püfölik a többiek.
Rita!
Csütörtök tíz-féltizenegy felé Kecskeméten leszek, ha pont odáig eljutott, akkor stoppoljon le! Pénteken reggel meg Orosházára kell mennem. Csak hátha…
Ejnye Kirke(Janikám)!
mi a gond Lacika? Te sem akarod estig püfölni a labdát?
Janikám,mitagadás hát nem.