A nyár utolsó szombat estéjén a SYMA Csarnok várt minket egy nagyszabású bulira. Nem messze a helyszíntől, az Oliban gyűlt össze kicsiny de lelkes társaságunk: Dóri <3, Fruzsi, Csiszi, Andrew, Jani, én. Némi iszogatás és beszélgetés után átsétáltunk a party területére.
A bejutás egész gyorsan megvolt. Már a csarnokok előtt is elég sokan voltunk, kezdtem félni, hogy heringparty lesz. Kezdetnek benéztünk a kisebbik, régebbi „B” csarnokba, ahol talán épp akkor kezdett Josh Wink. Borzalmas meleg volt, sokan voltak, és a zene sem tetszett annyira, így átmenünk az „A” csarnokba. Kicsit kelletlenül sétáltam át, mert épp Hernan Cattaneo zenélt, aki nem volt annyira a kedvencem. Ez a véleményem az első pár perc után megváltozott, mert hatalmasat játszott az argentín DJ! Rendesen el lehetett férni, táncolni, a hőmérséklet is emberi volt végig (nem hiába… ;)), a fénytechnika is meglepően jó volt: valami 5 lézert számoltam össze. Közben elég hamar el is ment az idő, következett Junkie XL. Régebben voltak jó zenéi, amikre emlékszem, így fűztem hozzá némi reményt. Hát, ezeket a várakozásokat simán túlteljesítette, azt hiszem. Óriásit buliztunk a zenéire, és láthatólag ő is élvezte a dolgot a pult mögött.
Érzésre nagyon gyorsan vége lett az ő szettjének is, és jött a várva várt David Guetta. Mivel a Balaton Soundon Dórival kihagytuk a fellépését, most mindenképp meg akartuk nézni. Szimpatikus volt, az elején beszélt a mikrofonba is egy keveset, megadta a hangulatot. Természetesen elsütötte a legnagyobb saját zenéit is. Azt hiszem a Love Is Gone volt az, ami olyan 10 percig ment. Ezzel nem is lett volna baj, csak én már a 3. percnél untam. Ezt leszámítva nagyon bejött a szettje, amit a végén egy ilyen trance félórával koronázott meg. Arnej, Inpetto, volt minden… volt éneklés is, otthonosan éreztük magunkat.Ja, meg volt Tigától a Sunglasses At Night talán Chris Liebing Remixben, amit szerintem nagyon kevesen ismertek, de mi Andrissal végigtomboltuk meg énekeltük. Közben teljesen véletlenszerűen sikerült összefutni rég látott ismerősökkel, Vogellel és később Vickkel is – kicsi a világ ugye.
Aztán jött maga Tiga, akinél már kezdtünk fáradni, meg annyira nem is tetszett amiket játszott. Közben megdöbbentő módon a bárpultoknál elfogytak (!!!) az italok. Az egyiknél sikerült elcsípnem párat az utolsó ásványvizek közül, így tudtam vinni a lányoknak is. De ilyesmit még semmilyen komolyabb rendezvényen nem tapasztaltam, nem is értem hogy tudták ennyire elszámolni magukat az illetékesek. Átsétáltunk a B csarnokba, de már a bejáratnál meggondoltuk magunkat. Az elejéhez képest mégnagyobb tömeg és forróság fogadott, úgyhogy gyorsan el is vetettük a gondolatot, hogy mi oda bemegyünk. Némi tanakodás után (megvárjuk a „reggeli” Rush-t? (5:30) mi van ha akkor is ekkora tömegnyomor lesz?) végül Csiszi és Jani maradtak, mi 4-en meg eljöttünk.
Azt elmondhatom, hogy így is hatalmas élmény volt ez az este. Egy pár DJ-re kíváncsi lettem volna még a B csarnokból, de tudtam előre hogy képtelenség lesz egyszerre két aréna történéseit követni. Junkie XL volt a buli fénypontja nálam, egyszerűen tökéletes szettet produkált a holland úriember.