Ha még nem voltál Erdélyben, de kipróbálnád, soha jobb alkalom. Ha már voltál, és bejött, itt az ideje ismét készülődni. Ha meg semmi kedved Erdélybe menni, peched van: idén ugyanis már nem
láthatod lőtávon belül máshol például a Nine Inch Nailst vagy Tiestót.
A CokeLive Félsziget idéni, hetedik kiadására a Sziget Szervezőiroda egyik
legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát (a Sziget, a Volt és a Balaton Sound
mellett), a már említett előadókon kívül olyan nevekkel, mint a the Prodigy,
Primal Scream, Freestylers, Deladap, Parov Stelar, Haydamaky, valamint a
lemezlovasok krémjével: Blank & Jones, Booka Shade, Chase & Status,
Chris Liebing, the Advent, Goldie,
Dorfmeister, Layo & Bushwacka! És természetesen az arányosság elve
alapján a legjobb magyarországi, román és erdélyi előadókkal.
A Marosvásárhelyen, július 23-26. között (azaz
csütörtöktől vasárnapig) zajló esemény csak első hallásra van messze: repülővel
kevesebb, mint egy óra az út, ráadásul olcsó is (7-14 ezer forintért lehet oda-vissza
jegyet vásárolni csütörtöki
indulással, keddi érkezéssel a Malév illetve a Wizzair járataira), busszal (http://www.orangeways.com ) 10000 forint
alatti összegért lehet megjárni ezt a távolságot (egy út kb. 9 óra), autóval
pedig 7-8 óra alatt lehet Erdély közepére érni. Egyébként érdemes figyelni a
Félsziget honlapját kedvezményes árú járatokért, illetve a kalandosabb kedvűek
a Hitch-a-ride stoppolószolgáltatást is kipróbálhatják, vagy fel is ajánlhatnak
üres helyeket az autójukban.
Ami a
legjobb az egészben, hogy Erdély legnagyobb rendezvénye mellett óva-óhatatlanul
is megismerkedünk a környezettel. Erdélyben járni olyan is, mint külföldre
utazni, és olyan is, mint hazaérni. És ez nem nagymagyarkodás, hanem annak a
ténynek a közlése, hogy az erdélyi tájak akkor is ismerősek és otthonosak, ha
életünkben először találkozunk velük.
Ha
pedig közelebbről is szeretnénk megismerni a természeti kincseket, jöhet egy
kis hegymászás, egy húzós kerékpártúra vagy egy kalandos vadvízi evezés. Csak
szörfözni kell pár percet a neten, és máris összeáll a megterhelésben,
útvonalban, árban személyre szabott program. De ha nincs kedvünk a társasághoz,
bármikor bevethetjük magunkat egy hűs erdőbe barangolni, jó eséllyel
rábukkanunk egy őzre vagy egy őzlábgombára.
Persze
nem mindenki jár túrabakancsban és khaki hátizsákkal turistáskodni, szóval elég
lehet egyszerűen tudomásul venni a táj szépségét, vagy tudomást sem kell venni
róla. Mert itt annak is jut látnivaló, akit inkább az épített örökség vagy a
kultúrák keveredése izgat. Ha előítéleteinket levetkőzve vetjük bele magunkat
mondjuk Kolozsvár nagyvárosi forgatagába, hamar rájövünk: azért az mégsem rossz
dolog, hogy a magyarok, románok és szászok közösen éltek/élnek itt: mindegyikük
hozzátett valami egyedit a városképhez, és a mai Kolozsvár már egyszerre köszön
Jó napottal, Buna ziuával és Guten taggal vendégeinek, miközben olyan kulturális
és éjszakai élettel büszkélkedhet, amelyet a magyar kötődésű városok közül
valószínűleg csak Budapest tud überelni.
Természetesen
a Félszigetnek évről-évre helyt adó Marosvásárhelyt külön bekezdés illeti meg.
A város a térség legfontosabb kulturális központja emberemlékezet óta, irodalmi
és színházi élete kiemelkedő (ráadásul az erdélyi magyarság politikai
központjának is tekinthető), de ahogy az egyetemi városokkal lenni szokott,
nyáron itt is alábbhagy a pezsgés. Az épületek viszont maradnak, és van mit
nézni rajtuk: Marosvásárhely a szecesszió erdélyi fővárosa (a város
központjában pompázó épületekről tucatnyi könyv született), ugyanakkor a barokk
kor nyomai is jelen vannak. Utóbbit azért is érdemes kiemelni, mert idén, a
Toldalagi-palota felavatásának 250 éves évfordulóján Barokk évet hirdettek (http://www.vasarhely.ro/ ) a városban.
És
most térjünk vissza kicsit a Félszigetre. A nagyságrendjében a soproni Volthoz
mérhető (2007-ben 70 ezer látogatója volt) Maros-parti rendezvény Romániában
egyedülálló módon találta meg a koncertek és a másfajta szórakozás közti
egyensúlyt (csak a példakép-értékű Szigettől kellett átvenni ehhez néhány
ötletet), és egy olyan kínálattal várja évről évre a fiatalokat, amelynek
köszönhetően nem sokan vannak Erdélyben, akik csak egyszer vettek volna részt
rajta. Jó kis csapda.
A
négynapos bérlet ára elővételben 50, a helyszínen 60 euró körül mozog, a
napijegyekért pedig 20-25 eurót kell fizetni. Bónuszként a bérletesek bérmentve
használhatják a fesztivál tőszomszédságában lévő strandot is.
Természetesen
a rendezvény saját sátortáborral is rendelkezik, ahová sátoronként 5 euróért
lehet beköltözni négy éjszakára. Akinek viszont elege van a sátorozásból, a
gazdasági válságnak köszönhetően olcsón kap szobát a marosvásárhelyi hotelekben
– ráadásul a többségük extra kedvezményt kínál a fesztivál vendégeinek.
Négy
nap, több mint húsz külföldi fellépő négy zenei helyszínen, gazdag sport- és
szabadidős program, humor, rövidfilmek, bungee, katapult, strand: teljes
szabadság, félsziget.