Kifulladásig – SZIN, második nap

A fesztblognál soha nem másnapos senki, csak nagyon fáradt, de azért olvasmányélményeinkből mi is tudjuk, hogy egy fesztiválon nagyjából ilyentájt kezd elviselhetetlen, hasogató fejfájássá transzformálódni az előző napok enyhe émelygése. Ettől függetlenül botor dolog lenne pihenéssel tölteni a mai napot, hiszen jó programokból nem lesz hiány, ráadásul egy igazán nagy egyéniség is tiszteletét teszi.

Az előző napok tematikus programbontásával ellentétben most igazi műfaji kavalkád lesz a SZIN színpadon.  A Láma Dalai (16:00) unalomig ismert, mégis megunhatatlan koncertzenekar, tipikus délutáni sávos banda, Tövisházi Ambrus pedig…hát, ő Tövisházi Ambrus, azaz Erik Sumo (18:00), aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt tíz-tizenöt év magyar zenei életében vállalt munkájával. Ha még nem írtuk volna le elégszer a „fesztiválzenekar” szót, hát tessék, a Magna Cum Laude (19:45) – ugyan érthetetlenül – abszolút az, és minden vélt vagy valós sérelmünk ellenére el kell ismerni, hogy tényleg jó arcok; ahogy a Colorstar (21:15) sem mostanában kezdte mindenféle kültéri rendezvények nagyszínpadán nyelni a port, esetükben viszont már tényleg nem ismételjük magunkat. A háromnegyed tizenegykor kezdődő Macy Gray már-már kötelező, azoknak is, akik nincsenek oda fekete gyökerű, soul- és r’n’b-elemekkel átszőtt nyugis popzenéjéért, mert bár nem kifejezetten róla szólt az elmúlt évtized, azért ilyen hangot ritkán hallani. (És élőben fel szokta dolgozni a Radiohead „Creep”-jét, csak szólok.)

A Pepsi színpad fontosabb magyar fellépői (ha egyáltalán szabad ilyet leírni) a Lovasi Andrással kiegészült Csík Zenekar (19:00) és a Besh o droM (20:30) lesznek, őket tényleg csak az újszülötteknek kell bemutatni, valószínűleg évek óta mindannyian vizezett sörön és száraz lángoson élnek, annyit járják az országot. A !DelaDap (22:30) neve sem feltétlenül ismeretlen mifelénk, aki még nem látta őket, mindenképp kukkantson bele a vegyes közép-kelet-európai formáció fúziós jazz-szerűségébe (bár a fúziós jazz kifejezést be kéne tiltani, ebből nem engedek).

Dumaszínház (13:00) ma is lesz az A38 sátorban, ezúttal Aranyosi Péter és Beliczai Balázs kísérli meg úgy ingerelni a rekeszizmokat, hogy a tegnap esti gyomortartalom azért a helyén maradjon. Az Óriás negyed ötkor kezd; ők talán megérdemelnének egy kicsit későbbi szpotot, mert úgy tudtak napjaink egyik legérdekesebb hazai formációjává válni, hogy a klasszikus rockzenekari felállásból nem engedtek, szóval náluk nincs fruity loops-ban összerakott, gagyi hangzásokat erőltető, lefésült hajú srác. A Balkan Fanatik (17:45) kapcsán ugyanez már nem mondható el (bár akik ott a kütyüket nyomkodják a legkevésbé sem lefésült hajú srácok…), viszont akármerre járnak, mindig nagy bulit szoktak csinálni. Jelentkezzen, aki a Zagar-ról (21:15) bármi újat tud elmondani, Nic Fanciulli (01:00) pedig két Sing-Singes dj közé szorult be (Tommyboy, 23:15; Dusán, 03:00).

A SZOTE Klub sátorban a mai nap a felhőtlen mulatozás jegyében telik, az egy négyzetméterre jutó ittas elemek száma vélhetően itt lesz a legnagyobb. Felsorolás, a teljesség igénye nélkül: Cozombolis (18:15), Irie Maffia (20:00), PASO (22:00). Kell ehhez bármiféle kommentár? Tántorgó rasztalányokat és hórihorgas költőket vizionálok, a háttérben málnaszőrt kavaró Piszkos Freddel. Ismerkedéshez ideális alkalom.

A Fészek Klub színpadon fél hattól egymás után lép fel egy Cult- és egy Metallica-feldolgozásokat játszó banda, szürreális élmény lesz, de élmény (Sonic Temple, Metallicum). Ha ehhez még hozzávesszük a nem sokkal később színpadra lépő Iron Maidnem (19:05) gárdáját is, elmondhatjuk, hogy egészen vicces esténk lesz, csak az a furcsa, hogy a fél tizenegykor kezdő Ossian miért nem egy tribute-bandát küld maga helyett, puszta heccből…

Bár a Jethro Tull nem lesz itt, azért Török Ádám szorgosan fújja majd a fuvoláját Ian Anderson távollétében is, teszi mindezt hattól, a Borsodi Malátabárban (Török Ádám és a Mini, 18:00). Országunk legkedvencebb Barnája az United (19:30) színeiben versenyez, ezúttal akusztikusan (és bár nyál, persze, de ők azért nagyon jó zenészek ám). Kilenctől Harcsa Veronika, aki szép, jó hangja van és akitől utoljára kérek elnézést, hogy a tavalyi Balaton Sound keretein belül verbálisan inzultáltam, majd a Barabás Lőrinc Eklektric (22:30), akiket megint lehet majd nézni, hogy mennyire kegyetlenül képzett muzsikusok.

A Woodstock Remember Stage ma hasonmásversenynek (23:00) ad otthont, nyilván a hippikorszak nagy egyéniségeire legjobban hajazó résztvevők kapnak jutalmat. Az Összművészeti Téren pedig megint lesz majd összművészet, de főleg a Csík Zenekar táncháza (23:30), ahol minden autentikus érzületű fiatal kedvére kicsárdásozhatja magát, hogy holnap a saját hányásában ébredjen  frissen és fitten kezdhesse az utolsó napot.

One thought on “Kifulladásig – SZIN, második nap

  1. Senki se másnapos, soha, mert profi csapatról van szó, aki mindig újra- és újrakezdi, ezzel megakadályozva a macskajajt.

Comments are closed.