Két nap, péntek és szombat, idén ennyi jutott. A fele. Négyből kettő. Belefért pár koncert, jó is, rossz is, borok, fröccsök, beszélgetések, találkozások.
A VOLT lehetne a tökéletes fesztivál, de sajnos nem az. Ráadásul az idei fazonigazítással valami elveszett a VOLTos hangulatból és a helyére betett Szigetes hangulat valahogy nem illett oda.
De kezdjük az elején.
Az utolsó pillanatban határoztuk el, hogy le felmegyünk Sopronba, szállás már sehol, maradt a sátor, de persze nem a fesztivál területén, hanem egy távolabbi kempingben. Az indulás sem volt egyszerű, minden ellenünk dolgozott, de mi nem hagytuk magunkat. Fél 7 körül voltunk a jegypénztáraknál, hogy jegyünket karszalagra cseréljük. Másodjára sikerült. Aztán már csak a Metapay kártya feltöltése volt hátra, amit – vesztemre – én kp mentesen gondoltam. Nem, természetesen nem lehetett minden bódénál bankkártyát használni. Nem, nem volt egyértelmű, hol lehet és hol nem. Aztán a végén jött a meglepetés: ha bankkártyáról töltötte fel az ember a VOLT-kártyáját, akkor pénze 100 forinttal kevesebbet ért. Ezt az összeget a bank vonta le, mint kényelmi díjat.
Természetesen erre figyelmeztetés sehol, legalábbis semmi olyan kiírás, ami jól látható lenne. Arról nem is beszélve, hogy a kártyás feltöltés inkább a VOLTnak kényelmes – nem kell bajlódni a kp-val -, mint nekem. Pofátlanság az egész! Mint ahogy az is, hogy a kártyához még egy teljesen egyszerű tartó tok sem dukál, de persze 1.500 pénzért csilivili járt. Olcsóbb nincs. Ez azért lehúzás, lássuk be.
A borfesztiválon a helyén a tavalyi bódé, a hölgyek benne felismertek, így van ez kérem, ha valaki szorgalmas fröccs fogyasztó.
Kétnapos fesztiválunk egyetlen végig megtekintett Nagyszínpadi koncertje péntekre esett. Életem legrosszabb Quimby koncertje volt. Unalmas és szaggatott. Ahogy a régi és új számok váltakoztak, úgy váltotta a gitárt Tibcsi is, ami tökéletesen szétdarabolta a koncertet. Az új számokat nem csak én unhatom, mert a tömeg lelkesedése azok alatt láthatóan és érezhetően alacsonyabb volt, mint a régiek alatt. Hogy arról, hogy a tömeg is jóval kisebb volt a Quimbyn megszokottnál már ne is beszéljek! A fiúk sztárok lettek, hangzott el mellettem. Sajnos lehet, hogy a szólónak igaza van.
Az est fő műsorszámát, a Pendulumot kihagytuk és a Moby-ra is csak egy fél szám erejéig tértünk vissza. Az unalmasnak tűnt, mi meg nem erőltettük a maradást.
Az est nagy részét a MOL színpadnál töltöttük. A Bikini koncertnek csak a végét kaptuk el, amit aztán egy Beatrice követett. Járhatna egyszer kedvemben egy fesztivál és szervezhetne nekem ős-Bikini koncertet, majd azt követően egy Ricsét, amin csak a régi számokat játszanák. Feró elénekelt egy Bikini számot is és meg kell mondjam, az ő előadásában sokkal jobb volt az egész. Tempósabb, élettel telibb. Sőt, Ferónak mintha lassan, helyenként még hangja is kezdene lenni.
Ricse után Ocho-Macho táncoltatta a népet és ez a kis mozgás, tekintve a hűvös időt, igazán jól jött.
Az éjszaka legjobban várt koncertje Soeri & Poolek voltak, de valahogy nem akart beindulni a buli. Két szám után elindultunk haza és akkor jött az igazi feketeleves. Másfél órát álltunk sorba taxiért, szélben, hideg esőben. Az, hogy milyen volt a taxis modora, szintén megérne pár szót, mint ahogyan az is, hogy mennyiért vitt el minket a szállásunkra. Totális lehúzás, tekintettel a fesztiválra, a hidegre és az esőre. Szégyen, hogy a VOLTnak és Sopronnak csak ennyire futja!
Vasárnap már kocsival mentünk, még egy ilyen taxis élményt nem akarván felvállalni inkább vállalta egyikőnk – nem én! -, hogy nem iszik, illetve csak az este elején vesz magához pár fröccsöt.
Az utolsó nap Nagyszínpadi koncertjeit sikerült teljesen kihagyni, nekünk az este fő programja az Európa Kiadó volt. Rettentő rövidnek tűnt a koncert és az is volt. Ennyi idő tisztességes koncertre nem elég, a szokottnál nagyobb hiányérzet maradt bennem az el nem játszott számok okán.
Maszkura A VOLTra a mulatós válogatását hozta, de ennek ellenére, vagy éppen ezért, a hangulat ott sem volt az igazi.
A Hiperkarma végét csak messziről hallgattuk, akkora tömeg volt az MR2 színpadnál, hogy lehetetlen volt közelebb jutni. Bitang jól szóltak a srácok, a két nap egyik legjobb koncertjét adták.
11 után mintha kiürült volna a fesztivál. A Moby koncerten alig pár ember lézengett, a bárokban senki nem szeletelt csak lézengés volt mindenütt.
A tömeg Paul Kalkbrenner live koncertjét (?) nézte. Mindenki ott volt, de tényleg! Még az is, aki ácsorgás közben a dögunalomra panaszkodott. Panaszát abszolút megértettem, mert ugyan mi jó van abban, hogy agy alak áll egy fekete pult mögött és cd-ket rak fel egymás után? Halál unalom.
A boros bódék között zártuk az estét. Búcsúzásul még megpróbáltam két nap borravalóját egyben letudni a pultosoknak, de csak részben sikerült, ugyanis a terminál szerint a számla összeghez viszonyítva túl nagy borravalót akartam adni. Több, mint a kétszeresét a fröccsöm értékének. Ekkor a terminál nem megkérdezte, hogy biztos ezt akarom-e, majd az igen válasz után rám hagyta a dolgot, nem, a terminál csak kijelentette, túl nagy a borravaló összege és kész! Bárhogy erősködtem, a számla értékénél nagyobb borravalót nem tudtam adni. Kénytelen voltam újabb fröccsre visszatérni.
Azt is meg kell említeni, hogy az utolsó éjszakán lépten, nyomon leálltak a terminálok. Van ezen a rendszeren még mit finomítani, ezt azért lássuk be.
És még valami, a 18+ karszalag, hogy kiskorú ne kapjon alkoholt. Az ötlet akár jó is lehetne, már ha eltekintünk attól, hogy a kiskorú lerészegedni nem csak a fesztivál területén kapható italoktól tud, sőt mi több, kifejezetten nem is attól szokott, mivel pár méterre a kaputól sokkal olcsóbban szerezhető be a K.O.-hoz szükséges mennyiség. De mit ér az ötlet, ha a fehér szalagot válogatás nélkül ragasztják fel minden odanyújtott csuklóra? Azt, hogy a pultoknál ellenőrizték-e a szalag meglétét nem tudom, mivel én fröccsön, vagy hidegebb napokon tiszta vörösboron élek és a borfaluban valahogy nem jellemző, hogy 18 év alattiak vásárolnának. Ha van valakinek szalagos tapasztalata, akkor hálás lennék, ha megosztaná.
Kifelé örültünk az autónknak, mert taxira megint több órás sor várt. De vasárnap legalább nem esett a nyakukba az eső.
A felhozatalt tekintve idén – szerintem – a VOLT volt a legerősebb, de az új fazon, a fiatalított image nekem nem teljesen jött be. Ti hogy voltatok vele?