Kajütkoncertek az A38-on

A brooklyni fiú-lány duó, a She Keeps Bees koncertjével új sorozatba kezd az A38 Hajó, aminek nem is a stílusa, inkább a helyszíne különleges. Az A38 Kajüt „a klubkoncertek klubkoncertje”, ugyanis a fellépésekre a hajó alig 80 főt befogadó Motorbárjában kerül sor. Az egykori ukrán uszály motorteréből átalakított, a nagyközönség előtt rikán megnyitott bár és alkalmi koncerthelyszín egészen különleges hangulatú belső tere, a testközelből látható-hallható előadók bizonyosan egyedülálló atmoszférát hoznak létre.

A She Keeps Bees duóban minden fordítva van. A gitáros dobol és a dobos gitározik, egyedül egyvalami van a helyén: az énekes-gitáros frontleány, Jessica Larrabee fantasztikus hangja. A She Keeps Beest sokan hasonlítják a White Stripeshoz, és valóban: ugyanaz a duófelállás (csak itt a lány énekel és a fiú dobol), ugyanaz a koszos, mocsaras, bluesos-rockos hangzás, nagyszerű dalok és kompakt zenei-szövegi világ. Persze a She Keeps Bees jóval több egy mezei White utánérzésnél, ami elsősorban Larrabee magával ragadó egyéniségének köszönhető.

Jessica Larrabee 2004-2005 környékén költözött Brooklynba, és jó pár helyi indie zenekarban próbált szerencsét, miközben énekesnőként főleg a helyi dance-színtéren mozgott. E jó szokását a She Keeps Bees megalakulása után is megtartotta, hallhatjuk például vokálozni a Groove Armada 2010-es Black Lightjén is.

A She Keeps Beestől azonban mi sem áll távolabb, mint a house vagy a hasonló elektronikus tánczenék. A zenekar alapvetően Larrabee mélyen személyes magánprojektje, és ebbe a mély személyességbe az is belefér, hogy férjét ülteti a dobok mögé. Andy LaPlant eredetileg hangmérnök és producer volt, zenészként pedig gitáros, ám Larrabee-vel való találkozása után hangszert váltott. „Úgy érzem magam, mint egy gitározó dobos, ő pedig egy doboló gitáros, úgyhogy valahol középen összeérünk. Általában nem így szoktak a zenészek együtt játszani” – mondja Larrabee egy interjúban, és ez valóban így van. A She Keeps Bees, bár valójában kitűnő zenészek alkotják, mindig is megőrzött valamit az amatőr bájból, amitől a lo-fi, koszos, recsegős, The Kills-es hangzás még hitelesebbé válik.

A duóformáció nagyon jól áll Larrabee-nek: a csattogó-zuhogó ütemek, a gerjedő gitár fölött szabadon szárnyal csodás, összetéveszthetetlen orgánuma, és úgy marad keménykedően rockos, hogy közben megőrzi a „lány egy szál gitárral” mély személyességét és érzékenységét is.

Ebből a szempontból remek választás, hogy nem egy „igazi”, „nagyszínpados” körítést kap a koncert, hanem nagyon limitált nézőszám mellett egy különleges hangulatú, intim térben lesz a fellépés, az A38 Hajó Motorbárjában.

Az előzenekar, a Lo-Fi Stereo már a nevével is majdnem mindent elmond magáról: csittcsatt-reccsropp rockandroll, azaz lo-fi, és duó, azaz stereo. Az egykori indie-rock zenekar, a Mizantróp romjaiból feltámadt Lo-Fi Stereo a külföldön igen népszerű egy dob-egy gitár felállás büszke hazai képviselője. A dalokra leginkább a gyorsan lezavart, de sok váltással operáló, dallamokat kiabálós, bluesos power-stoner vonal jellemző, időről időre felbukkanó lírai énekekkel, illetve már-már követhetetlen darálással tarkítva, de az októberben megjelent, ingyenesen elérhető duplalemez másik felén az amerikai folk akusztikus dalaival is kacérkodik a zenekar. Az élő fellépések ízét a kiszámíthatatlan kémia és a névhez hűen kíméletlen torzítás adja. Stílusában, felállásában, hangulatában tehát tökéletesen illeszkedik a She Keeps Bees-hez.