Jobb, ha az elején bevallom, nem bírom Ákost, utálom a pénteki tömeget, és egyáltalán nem bírom a hőséget. Ezek után ki csodálkozik azon, hogy nehéz napom volt pénteken?
Hihetetlen, de igaz: pénteken, Ákos monstre koncertjén többen voltak, mint a Faith no More bulin. Sokkal, de sokkal többen. Meglett férfiak feszítettek Ákos pólóban, sikítottak az első sorokban. Komoly sokk volt látni mindezt.
A hőség és a szállás miatti bonyodalmak okán a kora délutánra tett kötelező koncertjeim kimaradtak. Sem Anna, sem Maszkura, sem Jorgosz. Illetve ő mégis, de már csak a burfaluban, egy privát beszélgetés erejéig.
Tegnap, miközben kószáltam a fesztiválon, nagy felfedezést tettem: unom a programot. Évek óta, mindig, mindenhol ugyanazok a zenekarok. Még ha imádnám is az összeset – ahogyan nem imádom -, még akkor is bőven megunnám őket. Történt már ilyen, hiába óriás kedvenceim, mégsem érzek nagy késztetést már egy ideje, hogy Quimby koncertre járjak. Sok volt, meguntam.
A fesztiválfelhozatal pedig elég egysíkú, amiben különbözik az egyik a másiktól csak az, hogy míg az egyiken 6-tól játszik a Kiscsillag, addig a másik 22-re teszi őket. Ennyi a változatosság.
A fesztivál alapvetően nyári műfaj, vagyis a többségén baromi meleg van, ami nem is lenne baj, ha azok a fellépők, akiket kicsit is érdemes lenne megnézni – mert nem mindig őket látja az ember, vagy mert kezdők, de tehetségesek, vagy szimplán csak viccesek – nem a kora délutáni, hőség a maximumon sávba kerülnének. Ez számomra azt jelenti, hogy 90%-ban nem látom őket, mert a fesztiválozáshoz kell fanatizmus, de ha egy hűvös szoba és egy ágy, valamint a tűző napsütésben aszalódás között kell választani, akkor a zenének szinte semmi esélye sincs.
Na ez volt pénteken is. Meg az, hogy a VOLT szállás körüli kavarodás elvett két órát a délutánunkból. Először lakom VOLT szálláson és nem vagyok elégedett. Nem azért, mert elkeveredett a foglalás. Nem azért mert hosszan kellett intézkedni, mire rendben lett minden. Nem azért, mert 4 ágyas szobát akartak velünk fizettetni 2 helyett. De az, hogy az Erdei Hostelben lakva vagy autód van, vagy esélyed nincs semmire, az kicsit túlzás. Térerő a hostelben és környékén semmi, mobilnet pláne nem – bár láthatólag van tábor wifi, annak kódja titkos -, a portásnál VOLT-busz karszalag nincs, de ha lenne akkor is kérdéses, megér-e napi 1.990 forintot fejenként a transzfer busz, ha a taxi 2.500 a fesztiválig, vagy vissza. Négy fő esetén egyértelműen a taxi lenne a választás, de odahívni azt gyakorlatilag lehetetlen. Az, hogy a fürdőszobában wc-papír sem volt, már csak a cseresznye volt a habon.
De térjünk vissza a fesztiválra. Ákos profi koncertet nyomott, fellépésének én csak annyiban örültem, hogy míg a tömeg a nagyszínpad előtt táncikált, addig megint élhető volt a fesztivál többi része.
Hagyomány okán belenéztünk Nagy Feró műsorába is, és szomorúan állapítottuk meg, hogy a mulatóst zabálja a nép. A teltházhoz ez kell, meg Ákos.
Ennyi nyafogás után felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi volt jó ebben a péntekben? Hihetetlen, de erre is van válasz, mert volt jó, mégpedig a nagyszínpadon túl lévő kis francia kajálda. A báránykolbászt nem mertem kipróbálni – vannak dolgok, amikkel jobb, ha óvatos az ember -, de náluk megettem életem első fesztivál giroszát, fűszeres marhahússal, friss zöldségekkel és mértékkel kért csípős szósszal. Finom volt, szokatlanul finom, de egy dolgot nem árt tudni: az ő csípősük tényleg csíp, nem kicsit. Aki kényes rá az jobb, ha semennyit nem kér a kajájára, vagy ha kockáztat, akkor nyugodtan kérjen mellé báránykolbászt is.
Röviden: VOLT körítés (taxi, szállás) minősíthetetlenül szervezetlen, Ákos profi, de tényleg fura a sok I love Ákos pólós nagydarab faszi az első sorban, Subi, Depi, Tankcsapda, Kiscsillag, Quimby, Ricse… szóval aki egy VOLTon VOlT az mindegyiken VOLT. Franciák tényleg nagyon csípősek! Bor szar, de legalább sok van 🙂 Házipálesz melegen kegyetlen! Szomszéd sátorba miért nem engedtek be? 🙁 Pedig Boci próbált segíteni.