Az elején be kell vallanom: az idei Balaton Sound volt életemben az első Zamárdi-party (hú ez de rossz volt..). Szóval idén először vettem részt a négy plusz egy napos szeletelésen, előzetesen nem kevés előítélettel, amiknek be kell ismernem, kilencven százalékát teljesen megcáfolták a látottak. A hajtás után bővebben is szólok a pénteki napról.
Megmondom őszintén, azért kerültem el messzire eddig ezt a fesztivált, mert egyrészt a zenei felhozatal nem annyira az én stílusom, másrészt pedig riasztottak a beszámolók, melyek szerint a többi fesztiválhoz képest is több a sznob, drogos, beszívott ember. Idén azonban úgy gondoltam, egy napot csak megnézek ebből a rettenetből, így a választás a péntekre esett, nem kis mértékben a Gossipfellépésének köszönhetően. Így érkeztem meg pénteken dél körül Zamárdi vasútállomásra, és vettem az irányt a szabadstrand felé.
A bejutás teljesen simán ment, azért ez köszönhető a viszonylag korai érkezésünknek is. Az első program délután egytől az Ocho Macho fellépése volt a Heineken Beachen, így egyenesen arra indultam. Remek kis koncert volt, főleg a vízből hallgatva. Nem hiába esett a választás a fiúkra, mint első koncertre azon a napon, hiszen tényleg remek bulit kerekítettek a Balaton partra, a korai időpont ellenére is.
A következő program a Punnany Massif koncertje volt a Nagyszínpadon nem sokkal öt óra után. Sajnos, a VOLT Fesztiválos csalódás után most sem sikerült meggyőzniük a Punnanys srácoknak, hogy mitől is annyira jók ők. A színpadon én csak pár nagyképű srácot láttam, akik odáig vannak a saját zenéjükért, és elvárják, hogy mindenki sikítozzon értük. Talán, ha egy kicsit több élet lenne a színpadon… A hangosításról pedig ne is beszéljünk, szinte zúgott az egész cucc, csakúgy, mint a T-Mobile teraszon fellépő Carbonfools esetében. A koncert maga amúgy itt sem volt túl izgalmas, bár ez azért annyira nem volt rossz.
Ezután, fél nyolckor lépett a Nagyszínpad deszkáira az est számomra fő fellépője, a Gossip! A nagy elvárásoknak sikerült is megfelelniük Beth Dittoéknak, remekül megmozgatták a népet. Volt nice to se you, Balaton, felfújható gitáron szólózás, és rengeteg energia, ami áradt a színpadról. A látvány nem volt egyáltalán különleges, a Gossip inkább a zenére helyezte a hangsúlyt, ami egyáltalán nem is baj: a koncert végén a mosolyt nem lehetett letörölni az arcokról, és biztos vagyok benne, hogy sokan voltak úgy vele, mint én: akár most rögtön elmennék még egy Gossip koncertre, még, még, még!
Fél tízkor kezdett a francia DJ-isten, David Guetta! Egyszer már meg akartam nézni ezt a csávót, ha már ekkora név, és most végre sikerült is. Igazából egy nagyon látványos bulit csinált, volt füst, fény, lézer, lángok, a végén még tűzijáték is, de semmi különöset nem nyújtott. Letudta a bulit, egynek nem is volt rossz, de ennél több szót nem érdemel.
Annál inkább a Brains, amire átkeveredtünk Guetta után. Voltak már jó emlékeim Brains koncertről, és most született még egy: remek kis hangulatot csináltak az OTP színpadon a fiúk, nagyon élvezték ők is a fellépést, ez látszott rajtuk. Az este legmeglepőbb dolga is itt következett, ugyanis egyszer csak egy Tankcsapda szám szólalt meg Brains feldolgozásban, és hirtelen ott találtam magam, amit nem gondoltam volna, hogy létezik a Soundon: a pogo közepén! Az este további részét a Jager bárban és a Rise FM arénában töltöttük szeleteléssel, majd hazafelé vettük az irányt.
És most néhány szó általánosságban a fesztiválról: a Sound drága. Négyszáz egy sajtburger (mekis), négykilencven egy négy decis sör. Kaják szintén drágák. De várakozásaimmal ellentétben, a közönség egyáltalán nem vészes. Oké, több a szeletelős arc, mint máshol, valamint vannak köcsögök is, de azok mindenhol vannak sajnos. Viszont drogosból, füves arcból ugyanannyit láttam körülbelül, mint a VOLTon, ami engem nagyon meglepett. Összességében tehát nem volt vészes a fesztivál, sőt még egy napot is szívesen maradtam volna, hiszen bebizonyosodott: nem szabad hinni a pletykáknak, igenis jó buli ez! Jövőre mindenképpen lenézek megint egy napra, főleg ha jön a Chemical Brothers!
—
Következzen a már megszokott szempontrendszer szerinti értékelése a 6. Balaton Soundnak!
Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) 5
A helyszín a már jól bevált Balaton partja, ami nemcsak a csodálatos kilátás miatt szerencsés, de viszonylag kevés fesztivál van az országban, ahol a vízből hallgathatjuk egy sör társaságában kedvenc fellépőinket. Zamárdi lakossága pedig már hozzászokott ahhoz, hogy ebben a pár napban türelmesebbnek kell lenniük egy csöppet, ezzel idén sem volt gond. A közlekedés pedig remek, könnyed negyedórás sétával a fesztivál területéről elérhető a vasútállomás. Ennél jobbat el sem tudok képzelni, nálam abszolút ötös!
Kaja, pia– 5
A választékra egy szavunk se lehetett. Volt itt a szokásos gyros-lángos-kolbász-hambi kajákon kívül Nordsee és McDonalds is, egyszóval mindenki választhatott, amit csak akart. Italok tekintetében volt csapolt sör, dobozos sör és cider is (üveges), volt boros bódé, fény is és egyéb röviditalok, tehát itt is volt miből választani.
Árfekvés (belépő, belső árak)– 2
A belépő árán most nem akadnék fenn, hiszen ilyen árakkal lehet manapság találkozni egy nagy magyarországi fesztiválon. Viszont a belső árak! Négyszáz forint egy mekis sajtburgerért? Négykilencven egy NÉGY decis csapolt sör? Ez számomra még akkor sem indokolt, ha az a sör Heineken… Sajnos ez a fesztivál az árakat tekintve is nevezhető „prémiumnak”, hiszen már csak a VOLThoz képest is sokkal magasabbak voltak. Szerencsére a bejárat melletti első utcában jéghideg csapolt Sopronit mértek háromötvenért, ebből még fogyasztottunk is.
Környék népe (barátságosság)–5
Semmi probléma nem volt velük, az évek során hozzászoktak a bulizó fiatalok látványához. Nem mellesleg a város is sokat fejlődött az alatt a kis idő alatt, mióta itt rendezik a fesztivált, szóval úgy tűnik, a helyieknek is megéri pár napig elviselni a zsongást cserébe az új utakért.
Biztonság (személyzet, előírások)– 3
Nem sátraztunk idén a Soundon, így arról nincsenek információink, hogy mi a helyzet a kempingen belül. Kívülről viszont jó ötletnek tűnik az elkerített sátrazós hely, így talán egy fokkal nagyobb lehet a biztonság. Viszont a biztiboyok még mindig nem a világ legbarátságosabb emberei…
Hangulat–5
Abszolút ötös. Ide mindenki ugyanazért jön, szórakozni. Oké, faszfejek mindenhol vannak, és lesznek, ezt muszáj tolerálni, de amúgy valóban: megvolt a feeling, na!
Zenei felhozatal– 4
Nekem rendben voltak a fellépők, de ahogy beszélgettünk másokkal, sokan hiányoltak valami nevesebb fellépőt. De kérdem én, Avicii, Guetta és Kalkbrenner mellé még nevesebbet? Mindegy is, tökéletes felhozatal nem létezik, én meg voltam elégedve, és még Ákos is volt, ha csak négy szám erejéig is. Mondjuk a Quimby furán nézett ki, hogy nem a Nagyszínpadra volt kiírva…
Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás)– 3
A színpadok elhelyezésével nem volt gond, a sátrak állapotával sem. A legjobb persze a Heineken Beach-en állt, ahol félig a víz felé nézett a pénteki Ocho Macho koncertre felállított színpad, így a vízből élvezhettük a jó zenét. Viszont a hangosítás… Nos, az az összes helyszínen, kivéve az OTP színpadot, katasztrofális volt. Ebből a szempontból még a PaFétól is tanulhatnának valamit.