Idén először került megrendezésre Tatán az Utcazene és Művészeti Fesztivál. Egy napot mi is lent töltöttünk az Öreg tó partján, hogy megnézzük, mit is sikerült összehozniuk a tatai vár tövében elhelyezkedő rendezvényen. A hajtás után részletesebbek leszünk!
Szombaton délután három körüli érkezést terveztünk Tatára, hogy a koncertek előtt még körbe tudjunk nézni a fesztivál környékén. Be kell valljuk: gyönyörű környezetet sikerült választani, a tatai várat az Öreg tóval gondolom keveseknek kell bemutatni, valóban gyönyörű. Az utcán csupa mosolygós embert látni, nem keveseket babakocsival, kisgyermekkel a kézben – igazi családi programnak ígérkezett a fesztivál.
Ez a bejáraton belül is így érződött, látszott, hogy sokan gondolták kellemes gyerekes programnak ezt a rendezvényt, teljes joggal. Idősebb emberek unokákkal, fiatal házaspárok kisgyermekkel, komplett családok Lord-pólóban, igazi majális hangulat volt. A fesztivál területe amúgy nem sokkal nagyobb, mint a budapesti Park mérete, de ez nem is baj. Szépen elfér itt egymás mellett a kézműves vásár, az enni-innivalós bódé, a koktélos pult, a hivatalos Lord-shop, és a színpad, ami csak első ránézésre tűnt kicsinek.
A nap első fellépői az MNGroup voltak, akikről mi még sosem hallottunk, és úgy tűnik, az aznap kilátogató vendégek sem, hiszen nagyjából húszan élvezték végig a koncertet a színpad előtt.
Utánuk lépett fel a sokkal nagyobb érdeklődést kiváltó Lord zenekar, akik már negyven éve tolják szakadatlanul a rockot az arra vevő közönségnek. A színpad előtti tér szépen meg is telt Lord pólós rajongókkal a kezdés előtt, mondhatni tömeg volt a koncerten. Az egy órás fellépés amúgy teljesen rendben volt, már voltunk több Lord koncerten véletlenül, azok közül cseppet sem lógott ki ez a buli sem.
Sokkal nagyobb tömeg előtt lépett színpadra Péterfy Bori és a Love Band, akik megpróbáltak jó koncertet adni, de ez még a tömeg közepéből is csak erőlködésnek tűnt. Eljátszották a kötelező slágereket és az új, Csodaidő című számot (ami élőben sem rossz), de az igazi buli valahogy elmaradt. Persze az egész koncerten azért jól érezhette magát az ember, valóban nem is volt rossz, de valahogy nem volt az igazi, pedig Boriék mindent megtettek a jó buli érdekében.
Az este fő fellépője a Kiscsillag zenekar volt, nagyon kíváncsi voltam, hogy a VOLT-os és Hegyaljás csalódások után mire lesznek képesek Lovasiék. Nos, a koncert maga egy jó húsz perces csúszással indult, de a közönség első soraiban álló kisgyerekek és nagymamák nagyon türelmesen várták ki a kezdést. A tacklist megdöbbentően hasonlított a Hegyaljáshoz, de valahogy most mégis jobban működött az egész. Nem azt mondom, hogy ez volt életem legjobb Kiscsillagja, de mégis, valahogy most jobban látszott Lecsóékon az akarás, hogy élvezik azt, amit csinálnak. Volt szintipop feldolgozás (MOL-kútnál), beszólás a Compact Disconak, és végre jó átkötő szövegek. Mondjuk Lovi bá azért integethetett volna egyet a közönségnek a koncert végén, akkor kevésbé lett volna olyan érzésünk, mintha ezt a bulit is csak le akarták volna tudni. Persze lehet, hogy ez csak nekem tűnt így, mivel túlzásba vittem az utóbbi időben a Kiscsillag koncerteket, szóval most egy darabig leállok velük.
Utánuk, körülbelül fél ház előtt állt a színpadra Maszkura és a Tücsökraj, akik sajnos az általunk kevésbé kedvelt új számokkal kezdtek, így mi egy kis idő után a kijárat felé vettük az irányt. Összességében a fesztivál teljesen rendben volt, igazi családi banzájnak is beillik. Mondjuk fejlődés tekintetében nem nagyon tudom elképzelni, hol lenne hely mondjuk még egy színpadnak, de ilyen kis barátságos, családias fesztiválnak tökéletes ez a hely.
Azóta hallottuk mi is a vasárnapi eső miatt elmaradó koncertekről, ez ügyben nem tudunk igazságot tenni, hiszen nem voltunk ott, de reméljük, hogy a dolgok rendeződnek, és jövőre ismét ott bulizhatunk a tatai vár tövében!
—
Következzen a már megszokott szempontrendszer szerinti értékelése az I. Tatai Utcazene Fesztiválnak!
Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) – 4
A helyszín is új, mint maga a fesztivál. Igazából gyönyörű a környék, ehhez kétség sem férhet. A fesztiválon is könnyű mindent megtalálni, nincs szükség térképre. Az egyetlen kifogásunk, hogy a fesztivál helyszíneit a városban pár helyen azért kitáblázhatnák… Valamint a hölgy kollégák egy-két kivilágított wcnek is örülnének..
Kaja, pia– 4
Volt választék, igaz, elég szűkös (a lángos nekem hiányzott), de a szokásos fesztiválkaják megvoltak. Koktélbár is volt, borospult is, szóval sok kifogásunk azért nem lehetett.
Árfekvés (belépő, belső árak)– 4
Teljesen megfizethető árakkal találkoztunk mind kint, mind bent, a belépők sem voltak vészesek.
Környék népe (barátságosság)–5
Semmi probléma nem volt velük, szerintem teljesen jól fogadták ezt az új fesztivált. Reméljük, jövőre is ilyen mosolygósan fogadják majd a szerényebb tömegeket.
Biztonság (személyzet, előírások)– 4
A biztonsági személyzet nagyon korrekt volt, még mosolyogtak is néha. Mondjuk azt nem értem, hogy egy szendvicset miért nem lehet bevinni, de ez van.
Hangulat– 3
A közönség nem volt annyira vevő a fellépőkre, mint egy sima fesztiválon, de az összetétel is inkább egy falunapra hasonlított: nagyon fiatalok és nyugdíjasok is voltak az első sorokban. Persze ez nem baj, ettől még nem volt rossz a buli, csak egyszerűen nem a legvérmesebb rajongók jönnek el a Tatai Utcazenére.
Zenei felhozatal– 4
A szokásos magyar fellépők voltak, akiket majd’ minden fesztiválon megnézhetünk, de ide teljesen jók voltak.
Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás)– 4
Egy színpad volt a fesztivál területén, méretével, hangosítással nem volt gond. Annál inkább a szeméttel, két koncert között igazán összeszedhették volna azt a jópár poharat a szervezők…