Kissé tágan értelmezve a tavasz fogalmát, kijelenthetjük, hogy az olvadással és a természet ébredésével nem csak hangulatunk fog jelentős javuláson átesni, hanem koncertfronton is kifejezetten jó kilátásokkal tekinthetünk az elkövetkező 6 hónap elé. Első nekifutásra 10 olyan programot gyűjtöttünk össze, amelyeket vétek kihagyni. Lesz itt experimentál rocktól bendzsós folkmuzsikán át punkig minden! Határidő naptárat és tollat tessék készíteni, diktáljuk mely estéken nem fogtok ráérni!
Január 31. Che Sudaka, Akvárium Klub
Január utolsó napja kis jóindulattal sem nevezhető tavasznak, de higgyétek el, ez senkit sem fog zavarni aznap este az Akváriumban. Ugyanis a barcelonai utcazenészekből verbuválódott brigád egészen biztosan olyan fesztiválhangulatot teremt pillanatok alatt, hogy szinte sértőnek fogjuk érezni, ha az este végén nem egy sátorba ájulunk be aludni arra a pár órára, míg ki nem vett minket a tűző nap a szabad levegőre. A Che Sudaka gyakorlatilag megalakulása óta úton van, embertelen mennyiségű koncertet nyomtak már le, Budapestet is bevették már számtalan alkalommal. Annyi biztos, hogy nem csak a „Goulash Soup” miatt látogatnak meg bennünket olyan sűrűn a srácok, kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak az Anselmo Crew zenekarral, akik ezen az estén is csatlakoznak Chekoékhoz, méghozzá annak apropóján, hogy bemutassák új lemezüket a közönségnek. Nagy összegben fogadnánk arra, hogy lesz olyan pillanat, amikor mindkét banda a színpadon lesz. Illetve arra is, hogy póló, blúz, de még alsónadrág sem marad szárazon.
Február 4. Billy Talent, A38
Ajánlott koncertjeink sorában ez az első olyan tétel, amelyet igazából teljesen felesleges reklámoznunk, ugyanis elővételben elfogyott az összes jegy rá. Mi mégis megemlítjük, ugyanis valahol örülni kell annak, hogy Bryan Adamsen kívül más is tud „sold out show-t” produkálni idehaza, még ha „csak” az A38-ról és nem az Arénáról legyen is szó. Tehát akinek már a zsebében van a tiketta, az örüljön neki és el ne engedje! A kanadai punk-rockerek egészen biztosan megborítják a jó öreg Artemovszk Kapitányt és arra is számítani lehet, hogy az első sorokban nem fog kialakulni spontán kortárs-tánc bajnokság, sokkal inkább egy embertelen pogó. A lemaradók abban reménykedhetnek, hogy esetleg annyira megtetszik a srácoknak Budapest, hogy „hazafelé” ismét útba ejtik fővárosunkat a turné végeztével.
Február 7. Slash, Papp László Budapest Sportaréna
Slash koncertje is kiválóan példázta, hogy azért van itt kereslet rendes zenére, nem csak az X-faktoros „őstehetségek” szuperkoncertjeire. Az ex-Guns ’n Roses gitáros és bandájának fellépése először a PeCsába volt meghirdetve, de aztán hipersebességgel elfogytak a belépők elővételben, így át lett helyezve az Arénába. Oda még van néhány beugró, de már csak ülőhelyekre. Kicsit valóban faramucinak hangzik ülve végighallgatni egy Slash koncertet, de azért ha csak ez az egy módunk maradt, hogy lássuk (és persze halljuk) a csókát élőben, akkor ki kell használni az alkalmat. Saul Hudson (ugyanis ez a polgári neve!) legalább akkora orvosi csoda, mint Keith Richards vagy Pete Doherty, de a húrokat is legalább olyan magas szinten kezeli, mint az említett sorstársak. Ne feltétlenül nosztalgia show-ra számítsatok , de azért pár Guns klasszikust mi is várunk a műsorba, igaz, nem a sültkrumplitól rozmárrá hízott Axl Rose előadásában.
Február 13. The Ravoenettes, A38
Ezen az estén a férfitársadalom nagy részét valószínűleg még tüzes vassal sem lehetne kimozdítani otthonról vagy a legközelebbi kocsmából, ugyanis ekkor indul újra a Bajnokok Ligája, egy igazi ínyencséggel, a Real Madrid- Manchester United összecsapással. A nőknek és a gyerekeknek (igazából a gyerekeknek is a meccs előtt a helye) azonban van egy remek ajánlatunk! A dán The Raveonettes duó teszi tiszteletét a Hajón. Nem vagyok benne biztos, hogy hallott még róluk, szóval következzék egy rövid bemutatás: 2001-ben alakultak, az igazi áttörést már az első lemezük elhozta számukra 2003-ban. Áttörés alatt azt kell érteni, hogy Dánián kívül is egyre többen felkapták a fejüket a nevük hallatán, de ha meghallgatjuk a dalaikat, ez egyáltalán nem meglepő: melankolikus dalaiknak olyan hangulata van, ami rövid idő alatt képes beszippantani az arra hajlamos hallgatókat. Nekem elsőre egy kissé elvontabb HS7-nek tűntek, ha már mindenképp igazodási pontot keresünk. További ismerkedésre lehetőségetek van egy dal erejéig az alábbi videóban, amúgy meg februárban az A38-on.
Február 26. Crystal Castles, A38
Abban megegyezhetünk már az elején: nem könnyen fogyasztható a Crystal Castles zenéje. Az arra hajlamosak igen hamar kaphatnak epilepsziás rohamot vagy egyszerű migrént attól a noise és experimental rock orgiától, ami koncertjeik minden pillanatát jellemzi. Aki nem bírja az ilyen muzsikát, az fellélegezhet, aki imádja, az viszont elkezdheti boxolni a falat: ez a buli is teltházas már réges régen… Mégis megemlékeztünk róla, mert egyrészt biztos fergeteges lesz és mély nyomot hagy a szórakozni vágyó ifjúság lelkében, másrészt vicces, hogy pár méterre az éppen felrobbanni készülő, stroboszkóptól eszméletvesztés határáig felpörgött Alice Glasstől a Liszt Ferenc Kamarazenekar fogja húzni az A38 kiállítótermében.
Március 8. Mumford & Sons, PeCsa Music Hall
Ígérem, ez az utolsó, hogy teltházas bulit promózunk, de mégis a tavasz talán legjelentősebb koncertjéről van szó. Egy koncertről, ami a Keane fellépése után ismét megmutathatja, hogy a Falon túl is van élet, érdemes elhozni Budapestre 100%-osan mainstream bandákat klubkoncertekre. Persze még mindig nem ott tartunk, hogy egy estén zenél a városban az Interpol és a Franz Ferdinand, de azért ha nekem azt mondja valaki tavaly ilyenkor, hogy majd 4 hónappal előre elfogy minden jegy Marcus Mumfordék fellépésére, akkor vagy kiröhögöm, vagy együtt érzően hátba veregetem és gyorsan terelem a témát az időjárásra. Pedig ez a helyzet, és úgy tűnik itt nem fog működni az, ami a Slash bulinál működött, a helyszín marad a PeCsa. Nem titok, valószínűleg szerkesztőségünk sem fog tudni részt venni a koncerten, szóval most nem mennék bele egy savanyú a szőlő” típusú okfejtésbe, inkább jó szórakozást kívánok azoknak, akik időben kapcsoltak és hozzájutottak egy belépőhöz!
Március 8. Vad Fruttik lemezbemutató, Akvárium Klub
Igaz, hogy kollektívan megfogadta a szerkesztőség, hogy a fesztiválokig ignoráljuk az általunk az elmúlt időben oly sokszor unalmasnak és önismétlőnek titulált magyar élzenekarokat (Quimby, Kiscsillag, Supernem, 30Y, stb.), de Likó Marciék esetében mégis kivételt teszünk. Az oka ennek nem más, minthogy ezesetben egy lemezbemutató koncertről van szó. Az előző Fruttik lemezt, a Fénystopposokat nagyon szerettük, és nem csak mi, gyakorlatilag ez tette A-listássá a zenekart. Tavaly tavasszal interjút készítettünk Marcival, akkor egy még darkosabb új albumot ígért. Nem tudom, hogy mondjuk az Embergép darkosságát lehet-e még überelni, de van egy olyan érzésem, hogy március 8-én minden kérdésemre választ kapok. Remélhetőleg nem okoz csalódást a Fruttik és negyedik nagylemezükkel sikerül megugraniuk az előző album szintjét. Eddig háromszor sikerült nekik.
Március 21. Walk Off the Earth, A38
Az a videó megvan, amin pár zizzentnek tűnő arc egy darab gitáron előadja Gotye (ahogy a művelt német mondja Gotyié) Somebody I Used To Know című dalát? A Walk Off The Earth az internet segítségével pillanatok alatt népszerű lett, de esetükben azért sokkal komolyabb teljesítményről van szó, mint mondjuk a Gangnam Style esetében. A srácok is tudják, hogy sokat köszönhetnek a világhálónak, hitvallásuk szerint ők azt élik meg a legnagyobb élménynek, ha letölti dalaikat a közönség! Gotye-n kívül sok más neves előadó dalához is hozzányúlt a formáció, hasonlóan komolytalan, mégis eredeti formában. Azért ilyen vicces feldolgozásokkal nem lehetne eladni egy egész estés koncertet, van a WOtE-nek saját repertoárja is, amivel a budapesti közönség is ismerkedhet az A38 hajón. Nem egy mindennapi koncertélményről van szó, egy legkevésbé sem átlagos banda előadásában.
Május 8. Eros Ramazzotti, Papp László Budapest Sportaréna
Nem először és valószínűleg nem is utoljára ejti útba hazánkat az olasz szívtipró, minden háziasszony és tinilány szerelmének tárgya, Eros Ramazzotti. Azért a derék taljánban becsülendő, hogy helyes pofiján és szexepiljének számító őszes halántékán kívül azért mással is igyekszik eladni fellépéseit, így tavaly új lemezzel jelentkezett, Noi címmel. Azt nem állítanánk, hogy az új korong bármilyen újdonságot hozott Eros zenéjébe, sőt, valószínűleg nem emiatt az album miatt fogunk rá emlékezni hosszú évek távlatából. De egy remek koncerttel már annál inkább beírhatja magát az olasz a történelemkönyvekbe. Én a magam részéről, ha Itália, még mindig Jovanottira szavazok, de azt elismerem: van hangja és kiállása ennek a Ramazzotti gyereknek is.
Május 21. Depeche Mode, Puskás Ferenc Stadion
A végére maradt a nagyágyú, a popzene történetének egyik legnagyobb hatású formációja, a már 23 éve tevékenykedő Depche Mode. Talán már leírtunk minden pozitív jelzőt Dave Gahanékkel kapcsolatban, ahogy azt sem felejtettük el hangsúlyozni, mennyire unalmasra sikerült legutóbbi albumuk. Az ezt megelőző lelkendezés óta annyi történt, hogy egy cím nélküli dalt már hallhattunk a készülő anyagról, ami nem egy könnyű darab. Nagyon nem. Mi a magunk részéről bízunk a trióban, hogy egy izgalmas új anyaggal lep meg minket, ahogy abban is, hogy május huszonegyedikén –kis képzavarral élve- kifordítják a Puskás Ferenc Stadiont a négy sarkából. Nem először jönnek hozzánk, de talán erre szokták mondani, hogy a jóból sosem elég.