Igazából a vasárnapi napnak úgy vágtunk neki, hogy itt a fesztivál utolsó napja, tehát mindent vagy semmit: vagy lesz egy igazán ütős koncert a PaFe lezárásaként, vagy azzal mehetünk haza, hogy egy igazán emlékezetes bulink sem volt a négy nap során. Spoiler-veszély: végül lett nagyon emlékezetes pillanatunk, de még milyen!
A délután egy elfelejtett Supernem bulival indult, amit sajnos lekéstünk (bár arra nem fogadnánk, hogy a műsor sokban különbözött volna a múlt heti Parkos bulihoz képest), így viszont pont időben érkeztünk a hétkor kezdődő Kalapács koncertre. Hogy is mondjam, meglehetősen vicces látványt tud nyújtani a színpadon egy pocakos 50-es apuka, ahogyan a lemenő nap fényében előadja a kemény rockot pár bőrszerkós haverjával. Mivel csak szűk egy órájuk volt a zenélésre, így legalább nem dumált sokat Kalapács, helyette zenéltek, az pedig a látványt leszámítva igen jól tették. Ahogy közeledett a mindenki által előre beharangozott vihar, fokozatosan megtelt a sátor is, mi pedig jobbnak láttuk megközelíteni az Unicum színpadot még a zuhé előtt, ugyanis nyolctól Majka koncertjére voltunk hivatalosak.
A megjósolt esőnek csak a széle csípett meg minket, így nagy égszakadás (mint pénteken) nem volt, csak egy futó zápor. Majkáék pedig késtek egy jó fél órát, így még éppen belehallgathattunk a Hősök koncertjének végébe, amin csurig telt az amúgy nem túl nagy Unicum stage. A Hősök után, nagyjából egyidőben a Kiscsillaggal a színpadra is állt végre Majka, Curtis és BLR. Nem váratták sokat a népet, egyből az első számok között játszották a Belehalok-ot, természetesen mindenki nagy megelégedésére. Nem sokkal később Majka nagyjából százötven méter távolságból került összetűzésbe Lovasival, aki épp a nagyszínpadon játszott, de egy kis faszozás-puncizás után ment tovább mindkét buli (a kiváltó ok az volt, hogy a két színpad gyakorlatilag fedésben volt egymással, vagyis bőven áthallatszott egyik koncert a másikra, és ez érthetően zavarta a művész urakat és a közönséget).
Majka a végén újra eltolta leghíresebb számát (közben nem győzte hangsúlyozni, hogy már húszmillióan nézték meg ezt a youtube-on), majd utána áthelyeztük székhelyünket a nagyszínpad elé, ugyanis hamarosan kezdett a Dub Pistols. A kezdéshez képest pár percet várni kellett a valóban rendkívül jól öltözött angol urakra, de cserébe utána egy majdnem kétórás őrült show-val ajándékoztak meg minket. Az urakon látszott, hogy valószínűleg nem egy tudatmódosító szer hatása alatt állnak egyszerre, de olyan koncertet nyomtak, hogy csak na! Igaz, hogy közben egy nagyobb adag whiskey és kábé ugyanannyi mennyiségű vodka is elfogyott a színpadon, de ezt senki sem sajnálta tőlük, ugyanis látszott rajtuk, hogy valami rettentő módon élvezik a zenéjüket és a koncertet (ami több PaFés fellépőről sem volt elmondható). A koncert végén jött Krsa (PASO) és még egy vendég egy közös szám erejéig, majd az angolok megköszönték a magyaroknak a koncertet, és megtapsoltatták a szerintük nagyszerű PASO zenekart, akik miatt (és a közönség miatt) megéri visszajárni Magyarországra. Őszintén reméljük, hogy hamarosan újra láthatjuk őket itthon és nem csak a karácsonyi Télapu című film Tim Allen-jéről fog eszünkbe jutni az őrá meglehetősen hasonlító Barry Ashworth arca.
Az egyetlen bántó dolog ezzel a koncerttel kapcsolatban az volt, hogy még az előző Kiscsillag koncertnél is kevesebben voltak a show alatt a nagyszínpad előtt. Mondjuk ez minket egyáltalán nem zavart, csak azért mégis, a Dub Pistolsról azt gondoltuk, azért ennél nagyobb név, főleg a koncert alapján megérdemeltek volna háromszor ekkora tömeget is.
Amint kipihentünk a kétórás tömény ugrálás okozta fájdalmakat, máris kezdett a Fish! az egyik sátorban (nem Quechua-ban, rendes, nagy sátorban). Senior Hal ügyesen kötötte össze a ByeAlex által az Eurovízión elért tizedik helyet azzal, hogy pár sör után egészen sok a hasonlóság önmagában és Márta Alexben. Erre egészen sok poént felfűzött az énekes, de a közönség pár tagjának hangos követelése ellenére sem játszotta el a Kedvesem-et, pedig azt nagyon megnéztük volna mi is Fish! feldolgozásban.
Az este (és a fesztivál számunkra) utolsó koncertjét a Soerii és Poolek adta az Unicum sátorban. Mondanom sem kell, csordulásig megtelt a sátor, hatalmas buli volt ott hétfő hajnalban. A koncert nem volt hosszú, de épp elég volt, Valahol messze, Buli van, Rohadt szexi vagy, Brutális nyár, minden volt, ami a nagyon részeg embereknek hétfő hajnalban kellhet.
Összességében tehát a nagyon szétesett angolok megmentették az esténket (és a PaFét is), ezt köszönjük nekik és üzenjük, ha legközelebb is jönnének hozzánk, mi tuti ott leszünk! Ezzel a gondolattal és a vállunkra támasztott felfújható bunkóval és kalapáccsal igyekeztünk hazatántorogni az idei Pannónia Fesztiválról.
Az egész idei PaFét tekintve…
Legjobb magyar koncert: Brains. Bármikor, bárhol, óriási buli garantálva.
Leggyengébb magyar koncert: Ezt a díjat most nem szívesen osztanám ki, hiszen a gyenge koncertekből ezúttal sikerült elkerülnöm. Kollégáim szerint a Kiscsillag volt baromi unalmas, de ha az általam látogatottak közül kellene valamelyiket kiemelni, akkor az Ganxsta Zolee és a Kartell lenne. Semmit nem mozgatott meg benne, ugyanolyan volt, mint az elmúlt pár évben bármelyik Ganxsta koncert, dögunalom.
Legjobb külföldi koncert: Dub Pistols. Elég csak elolvasni a fenti beszámolót, minden kiderül onnan.
Leggyengébb külföldi koncert: Foreign Beggars. Már ha valaki csak részeg volt, és nem volt széttépve, mint az állat, akkor ezt valószínűleg így gondolja.
Következzen a már megszokott szempontrendszer szerinti értékelése az idei Pannónia Fesztiválnak!
Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) – 3
Sajnos ez a helyszín -Szántód-, mely másodszorra adott otthont a PaFénak, nem olyan jó, mint Várpalota volt. A fesztivál egy domboldalban fekszik, a sátrak ferdén állnak, és ahhoz, hogy a boltból, vagy bárhonnan eljuss a fesztiválra egy jó 10 percet kell gyalogolnod este a vaksötétben, a kátyúkkal teli úton. Könyörgöm, annyira nagy kérés lett volna pár lámpát kitenni az út mellé? A 3 pont csakis a tavalyinál egy fokkal átgondoltabb elrendezésnek és a Balaton közelségének köszönhető.
Kaja, pia – 3
Bár számomra tökéletesen elég a hamburger-hot dog-sültkrumpli háromszög, amit a fesztiválon idén is lehetett kapni, lehet, hogy valaki esetleg egy kis extrára is vágyna. Piából mondjuk nem volt hiányérzetem, főleg, hogy volt pussy, akarom mondani Pussy minden mennyiségben. Viszont, amit nem tudok megérteni: ha már az alább tárgyalt árakon adják a sört, minek spórolni még azon is, hogy csak négy decis korsókat adnak? Akkor legyen inkább kicsit drágább, de én ezeket a kisebb korsókat igazán nagy disznóságnak tartom! A fesztiválra vezető úton nyílt baklavásnak viszont jár a dícséret, 0-24-ben nyomta az ipart árulta a török csodát!
Árfekvés (belépő, belső árak) – 2,5
Kezdjük a belépővel: négynapos bérlet nyolcezer, napijegy négyezer. Oké, rendben van végül is, ha azt nézem, hogy mennyibe kerülnek a hasonló fesztiválok. De, hogy a sátrazásért külön éjszakánként százötven forintot kelljen fizetni egy külön kasszánál? Kérem szépen, ezt tessék beépíteni a jegyárba, ha ennyire kell az önkormányzatnak ez a pénz (hasonlóan, mint a ruhatári biléták esete a jegyekkel a színházakban).
És itt térnék ki a fesztivál egyik legnagyobb hibájára idén: a szervezők kitalálták, hogy idén kuponrendszert vezetnek be a fesztivál hivatalos fizetőeszközeként. Ezek a kuponok egyenként kilencvenöt forintba kerültek és legkevesebb tízet lehetett egyszerre vásárolni belőle. Egy sör négy kupon volt (négy deci), egy kisföccs kettő, nagyfröccs három, rövidek öt-hat kuponok. Ha átszámoljuk, nem olyan vészesen drágák ezek az árak, de nem is ebben volt a trükk: a kuponok nem voltak visszaválthatóak. Ilyennel még nem találkoztam eddig, a fesztiválkártyákról (ami tavaly itt is volt) eddig mindig visszaváltható volt a fel nem használt összeg. Most nem. Arról már nem is beszélve, hogy a neten azt írták, hogy a fesztiválon belül kuponnal vagy készpénzzel lehet majd fizetni, és ez nem így volt (kp-t csak a VIPben fogadtak el). Nem volt átgondolva ez a kupon dolog és csak az volt a szerencse, hogy kevesen voltak a fesztiválon, így nem alakulhattak ki olyan hatalmas sorok a kuponokért/fesztiválkártyáért, mint tavaly. Mellesleg a kupon inkább hasonlított valami tombola-jegyre, mint fizetőeszközre…
Környék népe (barátságosság) – 5
Erre a maximális pont jár, amennyire láttam, Szántód népe vendégszerető fajta.
Biztonság (személyzet, előírások) – 3
Idén új biztonsági cég őrizte a PaFét. Igencsak alaposak voltak, mindenkit rendesen megmotoztak a bejáratnál, tőlünk is elvettek egy ropit – a szabály az már csak szabály, ezt nem is vitatom. Ettől függetlenül bunkók voltak több alkalommal is, pedig nem várnék el sokat tőlük, csak egy alapvető tiszteletet, ha már ez a munkája. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy lehet ezt a munkát is olyan kedvesen, jókedvűen csinálni, mint ahogy a Hegyalján láttuk már többször is.
Hangulat – 4
Bár nem voltak sokan egyik nap sem – ez nekem kifejezetten tetszett -, a hangulat nem volt rossz. Igaz, néha bántóan kevesen álltak a színpadok előtt (főleg a sátrakban, amikor nem esett az eső), de legalább hamar sörhöz lehetett jutni.
Zenei felhozatal – 2
Háttö. Nézzük csak a fesztiválplakát első pár sorát: Rudimental, Dub Pistols, Foreign Beggars, 30Y, Tankcsapda, Irie Maffia, Alvin, Punnany, Vad Fruttik, Road. Ezek közül az első három külföldi, de valljuk be, egyik sem olyan, aki képes lenne akkora tömegeket megmozgatni, mint mondjuk tavaly Flo Rida, vagy az előtte lévő évben fellépő Twisted Sister. Ezek viszonylag kisebb népszerűségnek örvendő sztárok és melléjük jönnek a minden fesztiválon megszokott magyar fellépők (Quimby nélkül). És ez a baj, mert akármennyire is ciki a Twisted Sister például, mégis képes nagyobb tömegeket megmozgatni, mint az idei három együtt véve (arról nem is beszélve, hogy a Dub Pistols volt pár éve a Hegy’en, bár ez nem akkora probléma). A 30Y-t megpróbálták feldobni a Szentimentálé előadással, de ha az ember már pár éve rendszeresen elmegy évi pár hazai fesztiválra, valljuk be, nem nagyon indít be semmit sem benne ez a felhozatal.
Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás) – 3
Kevesebb volt idén a színpadok száma a PaFén, mint tavaly, viszont legalább nem kellett annyit gyalogolni a metálsátorig. Egyet semmiképpen nem tudok megérteni: miért kellett a nagyszínpad elé közvetlenül az Unicum színpadot tenni, ahol általában egyszerre mentek a koncertek. Ezzel még nem is lett volna baj, csakhogy ezek egymás felé szóltak, így alakulhatott ki az, amikor Majka és a Kiscsillag üzengettek egymásnak a két színpadról. Persze át is hallatszódott a zene egyikről a másikra, könnyen elrontva a zenész és a közönség szórakozását is. Kicsit lehetett volna körültekintőbben gondolkodni, és legalább csak kilencven fokkal elforgatni az Unicum sátort, elfért volna úgy is….