jöjjön a nagy coming out: fesztivál túlcsordulásom van. tekintve az elmúlt évek intenzív fesztiválozásait ez nem csoda, az utóbbi időkben a szezon végére mindig jelentkeztek a tünetek, de a tél mindig eredményesen és tartósan, legalábbis a nyár végéig kitartóan kezelte azokat.
idáig. mert most bizony a szezon közepén ütött be a krach. ennek tudatában tessék olvasni a most következő VOLT értékelést.
a leírtakból következően számomra a VOLT egyik része tengés, másik része lengés volt. a koncertek túlnyomó többségét untam, a jobbakat fél óra után, a rosszabbakat már az első hangok elhangzásakor. pár kivétel azért volt, de azokról majd később. a nagyszínpados fellépők közül előzetesen Billy Talent és Parov Stelar voltak akik érdekeltek, de az előbbi csalódást okozott, az utóbbi pedig a végére egyhangúvá vált. azt simán csak nem értettem, hogy Anna (& the Barbies) mint jutott el a nagyszínpadig még ha délutáni időpontban is.
várni egyetlen koncertet vártam, az Emil Rulez!-t. nem okoztak csalódást, sőt koncertjükre időben érkeztem és eszembe sem volt otthagyni, de Hajós indexes nyilatkozatának egy része utólag is kiverte nálam a biztosítékot. lentről úgy tűnt, hogy a színpadon lévők mindegyike, így Hajós is élvezi a koncertet. nagyon is élvezi! erre jön a videóban azzal, hogy már nem igazán szereti a fesztiválokat. hát kérem, akkor ne tessék azon fellépni! gondolom senki nem tartott pisztolyt a homlokához, így kényszerítve őt erre az egy órás boldog és önfeledt közös éneklésre, kis tánccal kísérve. biztos, hogy a MÜPAban is megtelt volna a terem, biztos nagyobb csendben hallgatták volna művészetét, de biztos ott lett volna a többségben a hiány, ami minden ilyen jellegű, túl rendezett környezetben tartott koncert után jelentkezik. de, ha már el tetszett jönni a VOLTra, akkor ne tessék fikázni a fesztiválos koncerteket, mert a végén a közönség még magára veszi. mint tettem azt én.
belehallgattam Radics Gigi koncertjébe, tény, hogy a lánynak iszonyú jó hangja van, nagyon szép is, de ennyi, semmi több. mintha nem lenne saját zenéje, ami belülről szól, vagy csak nem meri vállalni. a neki írt saját számok unalmasak, idegen számokat nagyszerűen, de különösebb fantázia nélkül énekel. kár lenne, ha így maradna, mert akkor belőle is csak az ígéret marad, mint Rúzsa Magdiból (aki egy kifejezetten unalmas délutáni koncerttel lepte meg a közönséget). ByeAlex koncertjét nagyon vártuk, de tökéletesen lekéstük, így nem tudom személyes tapasztalattal alátámasztani a vélhetően igaz hírt, hogy színpadon sem túl érdekes figura, ráadásul az énekhangja is hagy kívánni valót maga után. talán lesz még fesztivál, amin nem délben kezd, ami köztudottan szunya, illetve citromos vodka vételezési idő.
és most jöjjenek a kellemes meglepetések. először is Marky Ramone’s Blitzkrieg ének terén Andrew WK-val megsegítve. tudtam, hogy ott lesz a VOLTon az utolsó élő Ramone, mégis véletlenül csöppentem a koncertbe, a védőangyalom vezérelt arra, így nem kellett keményebb tortúrának kitenni fejemet az élmény kihagyása okán. a tele volt, de semmi tömegnyomor, bőven volt hely pogóra, kergetőzésre, mindegyikből volt bőven.
állat koncert volt! Andrew WK a világ legmocskosabb fehér pólójában és nadrágjában tökéletesen hozta az ősállatot. ez a zene, ez a koncert, ez az energia, ha mindenki csak a felét hozza ennek, akkor most nem lenne miért nyávognom. na de Markynak könnyű, ő megélte a hőskort, neki nem kell magyarázni, hogy mi a rákenroll.
második meglepetésként a Mrs.Columbo-t említeném.
Isten látja lelkem, nem szeretem Galambos Dorinát.
pontosítok, nem szeretTem Galambos Dorinát. nagy szerelemről most sincs szó, de erős kedvelésről igen.
már a Dal alatt – amiben a Kedvesem nyert – feltűntek nekem, így szántszándékkal hallgattam meg őket. természetesen a forró délutánban léptek fel, de ennek ellenére nem kevesen hallgatták őket a borfaluban.
Dorinának jó hangja van, erre nem is emlékeztem a nemtommelyik tehetségkutatóból.
Dorinának van zenéje, amit vállal, önmagával együtt.
sosem fognak sportcsarnokokat megtölteni, de ennek a zenének nem is az a célja, és szerintem ez őket sem izgatja különösebben. mindenesetre, ha van rá lehetőséged és nem bántanak a jazzes dallamok, akkor ne hagyd ki az alkalmat, hogy láthatod Mr. Columbo sokat emlegetett nejét.
végül, de nem utolsó sorban essen szó a nyúlról. a Kéknyúlról. a színpadon egy Hammond orgona, mögötte Premecz Mátyás, aki billentyűsként még feltűnt a fesztiválon a Fábián Julit kísérő Zoohackerben.
a koncert első felét hallgattuk meg, azt amelyikben Big John énekelt, aztán Tóth Vera első hangjaira távoztunk. Vera sem a Random Tripben – aminek formációi most nem igazán jöttek be nekünk -, sem ebben a produkcióban nem győzött meg bennünket. még az is felmerült, hogy vajon miért is emlékszünk úgy, hogy jó hangja van?
szerintem a Kéknyúl jazzes, de házi jazz szakértőnk szerint ezen a fellépésen inkább bluesos volt. legalábbis neki, mert nekem maradt a jazz. de ezen vitától függetlenül a koncert mindenkinek tetszett. többedjére bizonyosodott be a fesztiválon, hogy igenis kell az igényes zene a fiataloknak, hogy van élet a DJken túl is.
a fesztiválról rengeteg – de tényleg rengeteg – képet találtok FB oldalunkon.
———————————–
most pedig jöjjön a nagyértékelés, a szokott szempontok szerint:
Legjobb magyar koncert: nem kérdés, Emil.Rulez!
Leggyengébb magyar koncert: sajnos ezt valamelyik Random Trip körül kell keresni
Legjobb külföldi koncert: Marky Ramone’s Blitzkrieg
Leggyengébb külföldi koncert: Hurts és Thirty Seconds to Mars holtversenyben
és akkor a pontok
Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) – 5
Lővér kemping, amint azt megszoktuk. a kitűnő osztályzat az idei kitűnő megközelítésünknek szól, ami viszont nem a fesztivál helyszínének, hanem a zseniális szállásunknak volt köszönhető. de mivel ez is VOLT szállás volt, ezért elégedettségemet ennél a szempontnál fejezem ki.
Kaja, pia – 3
unom a fesztivál kajákat, ráadásul idén nem hogy újdonság nem volt, de még a tavaly megszeretett franciáink is eltűntek. szállásunk egyetlen negatívuma az épületben található étkeztető egység minősíthetetlen színvonala volt, de ezt feledtette a borozó és a citromos vodka lelőhelyének séta távolságra lévő közelsége.
Árfekvés (belépő, belső árak) – 3
sosem volt olcsó a VOLT.
Környék népe (barátságosság) – 3
az eladók és a felszolgálók részéről több közvetlen kedvességet is el tudnék képzelni. nem vonatkozik ez a nulladik napon talált kocsma pultos hölgyére, akit külön csillagos ötösre értékelek.
Biztonság (személyzet, előírások) – 5
Ilyen még sosem volt, egyetlen egyszer sem gyűlt meg a bajom a biztiboyokkal. hihetetlen, még a mondat írása közben is csóválom a fejem.
Hangulat – 5
ezzel meg nem szokott gond lenni.
Zenei felhozatal – 3,5
kiütést kapok attól a DJktől a nagyszínpadon, vakarózok a szokott magyar felhozataltól, akiknek fesztivál programját kívülről fújom. oké, ez nem a fesztivál hibája, de akkor is ez van.
Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás) – 4
a PORT.hu-t leszámítva nem találkoztunk fület sértő csörömpölésekkel, azzal a színpaddal viszont nagyon kellene csinálni valamit, vagy csak nem kellene tökig tolni a hangerőt abban a kis dobozban.