Még ropog, olyan friss az Esti Kornél legújabb dala (Ne félj), ami egy pofás kis videó kíséretében jött ki. Tavaly beszélgettünk az akkor éppen komoly tagcseréken átesett zenekar három tagjával (Lázár Domokos Dodi – ének, gitár; Veres Imre – gitár; Bodor Áron – ének), most bő fél év elteltével ismét leültünk, hogy az új szám apropóján megtudakoljuk, mi újság a zenekar háza táján, hogy sikerült összeszokni az új tagokkal, milyen volt a fesztiválszezon, és természetesen a jövőbeli tervekről is szó esett.
A napokban jön ki új dalotok, mely a Ne félj címet kapta. Meséljetek légyszi a dalról! Hogyan született?
Imi: A dal viszonylag gyorsan összeállt, a szám elején hallható gitárriffből indult az egész, amelyet Kristóf hozott le az egyik próbára. Utána pedig már közösen kísérletezgettünk egészen addig, amíg késznek nem éreztük. A szöveget Dodi írta.
Dodi: Tényleg gyorsan összeállt, amit talán az is segített, hogy a refrén dallamának és szövegének egy része már régen megszületett, talán másfél éve. Most pedig jött egy olyan zenei környezet, amiben elkezdett tök jól működni. Ebből is látszik, hogy néha érdemes kivárni, hogy egy-egy szöveg-, vagy dallamötlet megtalálja a saját zenéjét. Ez itt most megtörtént és ennek nagyon örülünk. És ugye ne felejtsük el, hogy ez az egyik első olyan dal, amit már az Áronnal és a Kristóffal (Horváth Kristóf – gitár – a szerk.) közösen hoztunk létre. Ez is nagyon fontos.
A dalhoz készült egy videó is, erről mit érdemes tudni?
Imi: A klipet Vad Róbert és Rácz Péter rendezte, akikkel már korábban is dolgoztunk együtt. A forgatás céljából ismét visszatért a zenekar szűkebb hazájába, Mezőtúrra, ahol két éjszakán keresztül fogattunk. A videónak különösebb története nincs, arra törekedtünk, hogy egy olyan sajátos atmoszférát teremtsünk, amely reflektál a szövegre és egyben vizuálisan ki is egészíti azt. Igazából két motívum, egy felszíni és egy víz alatti világ sajátos találkozására épül a klip.
A tavalyi változások után tavasszal egész sokat koncerteztetek, a nyáron is sok fesztiválon felléptetek. Sikerült száz százalékosan összecsiszolódni az új arcokkal?
Imi: Igen, szerencsére elég hamar összeszokott az új felállás. És ez elég jól érződik a kreatív munkában is, mind Áron, mind Kristóf hozott már ötleteket.
Áron: Az első koncerteken még voltak hiányosságok, főleg nekem kellett szokni a körülményeket, de szerintem mostanra eljutottunk odáig, hogy összecsiszoltnak mondhatjuk.
Azt nem kérdezem, hogy mennyire fogadta jól Áront a közönség, azóta voltam koncerten, és úgy láttam, a jelenlévők a szívükbe zárták az új énekest. Inkább úgy teszem fel a kérdést: sokan pártoltak el az Esti Kornéltól tavaly télen? Vagy elkezdtek ők is visszatéregetni?
Áron: Nem tudom, hogy erre nekem kéne-e válaszolnom, de az elején persze megvolt a tartózkodás. Az én színpadi produkciómra talán túl nagy hatással van az aktuális közönség, ha nem nyitottak, akkor az meglátszik a teljesítményemen. Ezen vettem észre, hogy fokozatosan javult, és mára már nem nagyon van belőle probléma. A szereplésemmel készült YouTube-videók kommentjeinél vettük észre, hogy az első pár hónapban nagyjából le is csengett az elégedetlenkedés, onnantól főleg pozitívak a vélemények.
Dodi: Biztosan van pár olyan ember, aki elpártolt a zenekartól, de szerencsére úgy tűnik, hogy ez nem volt tömeges méretű. Szerintem az olyan zenekaroknál van nagyon nagy gáz egy tagcserénél, ahol minden egy kézben összpontosul. Egy klasszikus értelemben vett frontember kezében nagyjából minden összefut. Ő írja a dalokat, a szövegeket, ő áll középen, az ő szava dönt mindenben, az ő arca van mindenhol, ha a zenekart említik. Nálunk ez sosem volt így, a feladatok mindig is megoszlottak a tagok között. Nem biztos, hogy az a jó, ahogyan mi csináljuk és az is lehet, hogy így nem leszünk annyira híresek, de hát ez valójában nem is számít. Jó dalokat akarunk írni és azokat a tőlünk telhető legjobb módon elő akarjuk adni azoknak az embereknek, akiknek ezek a dalok jelentenek valamit. Tényleg nem vágyunk többre.
A nyáron megfordultatok sok fesztiválon, gondolom ilyenkor belenéztek más bandák koncertjeibe is. Mely zenekarok fellépése tett rátok mély benyomást?
Imi: Leginkább a Szigeten volt alkalmunk több külföldi bandát is meghallgatni. Én a Franz Ferdinandra és az Empire of the Sun-ra voltam nagyon kíváncsi, és mindkettő maradandó élmény volt. A hazai előadók közül pedig a Supernem VOLT-os koncertje volt nálam a nyári favorit.
Áron: A Tame Impala például tetszett a Szigeten.
Dodi: Ja, a Tame Impala és a Franz Ferdinand is zseniális volt.
Amúgy jártok fesztiválozni látogatóként is, vagy bőven elég, amennyit a koncertek apropóján ott vagytok?
Imi: Ritkábban, de előfordul, hogy látogatóként is jelen vagyunk. Ugyanakkor ha megyünk játszani egy-egy fesztiválra, akkor szeretjük mi is átadni magunkat a „fesztiválhangulatnak”, megnézni más zenekarokat stb.
Áron: Amikor nem Esti Kornél koncertem volt a nyáron, akkor Sántakutya meg Dr. Grog (Áron másik két zenekara – a szerk.) , szóval csak Veszprém-környékbeliekre néztem el.
Dodi: Pont a Szigeten jutott eszembe, hogy én még sosem voltam igazi fesztiválozóként fesztiválon. Viszont az öcsémmel (Lázár Ágoston, a zenekar dobosa – a szerk.) most széttomboltuk magunkat a Franz Ferdinandon. Annyira királyul nyomták, hogy pár perc után átváltoztunk vérbeli fesztiválozókká. Szóval van erre lehetőség, csak kell hozzá valami iszonyatosan jó koncert.
Már elég régóta szó van egy új lemezről, aminek elkészülési idejét érthetően befolyásolták a tavalyi változások. Most hogy álltok az új anyaggal?
Imi: Már van annyi kész dalunk, hogy mondhatjuk, az új album gerince megvan, de még párat szeretnénk írni a közeljövőben már csak azért is, mert ötleteink vannak bőven. Az, hogy pontosan milyen formában, milyen ütemezéssel fognak kijönni az új dalok, még nincs eldöntve.
Áron: Nekem az is nagyon sokat számított, hogy a hangomon kívül a kreatív dolgaim is érdeklik-e a srácokat. Szerencsére – vagyis mert nagyon kis rendesek – az első pillanattól teljesen egyenrangúként kezeltek. Az új dalok nagy részéhez tettem hozzá, valamelyikhez csak annyit, hogy milyen legyen a vokál, de van olyan, aminek a teljes szövegét és énekdallamát is én írtam.
Ha jövő ilyenkor leülünk beszélgetni, miről szeretnétek mesélni? Mik a tervek a jövőre nézve?
Dodi: Reméljük, hogy jövő ilyenkor már arról fogunk beszélni, hogy tök klassz volt a tavaszi lemezbemutatós koncertkörút és a fesztiválos koncertjeink is jól sikerültek. Klipeket is szeretnénk még addig forgatni, mert a Ne félj munkálatait nagyon élveztük. És ugye forgattunk már szárazföldön és vízen. A levegő még hiányzik.