Sorozatunk folytatódik: PeCsa – Természetes fényben

Természetes fényben című sorozatunkban budapesti klubokat, koncerttermeket keresünk fel és belesünk minden olyan helyre, ahova egyszerű „halandó” nem juthat. Mindezt tesszük egy fényképezővel a nyakunkban, hogy aztán fotókkal alátámasztva mesélhessünk nektek tapasztalatainkról. Legújabb epizódunk alanya a Petőfi Csarnok, vagyis a PeCsa!

A Petőfi Csarnokról, mint a budapesti zenei élet egyik bástyájáról valószínűleg már mindenki hallott. Nem is csoda, hiszen a PeCsa története jóval idősebb egy-két jelenleg a péntek estéjét a városligeti csarnokban töltő fiatalnál is. Egészen pontosan 1985 tavasza óta létezik ez a kulturális helyszín a Zichy Mihály út 14. szám alatt. A nyitás óta már többször átesett kisebb-nagyobb átalakításokon a hely, a neve is megváltozott, az utóbbi hónapokban vette fel (újra) a ma is érvényes Petőfi Rendezvényközpont nevet a komplexum. Itt az ideje, hogy belépjünk az épületbe!

A hármas kapunk át közelítjük meg a Petőfi Csarnok belső részét (ez szolgál VIP és sajtós bejáratként általában a koncertek alkalmával), amin keresztül egyből a nagyterem melletti folyosóra jutunk. A sárga falak ölelésében látszik egy büfé a távolban, a bejárat mellett pedig fogasok sorakoznak. Utunk egyből a legnagyobb helységbe, a nagyszínpad elé vezet, ahol épp a másnapi Mumford & Sons koncertre készítették elő a terepet (beszámolónk arról az emlékezetes estéről errefelé). Doba Dánieltől a PeCsa részéről megtudhattuk, hogy ezen a helyszínen összesen körülbelül 2500-an tombolhatnak egy-egy koncerten. Ez a szám Budapesten különlegesnek mondható, hiszen egy olyan középút ez a pesti klubok között, ami átmenetet képez a kisebb klubok 6-700 fős és a nagyobb csarnokok 5-6000 fős befogadóképességei között.  A zenei programok nagy részét a PeCsa magának szervezi, azonban vannak külsős, cégek által szervezett esték is, ilyen például a már említett Mumford & Sons is. A színpad teljes mértékben testre szabható, például az előbb említett zenekar kedvéért megemelték az egész építményt egy kicsivel, míg a tánctér hátuljában általában megszokott lelátó most eltűnt, így a következő koncerten csak állva lehetett csápolni.

Utunk a nagyterem rendezői bal oldalánál folytatódott. Itt tekinthettük meg a fellépők öltözőit, fürdőit. Itt ért talán csúcsára az egész komplexumot átható nosztalgikus, 80-90-es éveket idéző megjelenés. Mint megtudtuk, a ’85-ös nyitás óta komolyabb felújítások nem történtek a épület környékén, de tervek már vannak a fejlesztésre. Nemrég sikerült korszerűsíteni a fűtést a nagyteremben, így ha kis lépésekben is, talán szépen lassan megújulhat az egész PeCsa.

 

A nagyszínpad előtti teret elhagyva a közönség számára is ismerős hátsó folyosóra jutunk. Itt találunk még  büféket valamint koncertek alkalmával itt juthatunk hozzá kedvenc együttesünk legújabb pólójához az együttes standjánál. Az épületben találunk még négy kisebb termet is, amiket igény szerint ki lehet bérelni, ám jelenleg raktárként használják őket.

A belső terekhez tartozik még a Petőfi Café is, ami gyakorlatilag kávézóként üzemel a hét minden napján délelőttől estig. Esténként pedig kisebb koncerteket is lehet itt tartani, a székek és asztalok mozgathatóak, így nem csak csendesülős estéknek adhat otthont ez a helyszín.

A PeCsa egyik legfontosabb helyszíne (legalábbis nyáron) a Petőfi Kert, vagyis a szabadtéri színpad, ahol egyszerre akár 6000 ember is szórakozhat. Vannak itt is büfék, kiülős részek, nyáron igazán pörög itt az élet. A falakra fiatal művészek kreáltak látványos graffitiket, ezzel sikerült igencsak feldobni az egyszínű összképet.

A Petőfi Csarnokban azonban nem csak koncerteket szoktak rendezni, rendszeresen tartanak hétvégente bolhapiacot és egyéb kulturális programokat is. Ottlétünkkor például a helyi nyugdíjasklub tartotta szokásos délelőtti tornáját az egyik teremben, de tervben van egy baba-mama játékbörze is, így tehát bizton állíthatjuk, hogy a PeCsa ma is igyekszik minden életkorban megszólítani az embereket.

Utunk végén arra a következtetésre jutottunk, hogy igaz, a Petőfi Csarnok nem egy „mai gyerek”, a vakolat itt-ott már omladozik, de mégis van valami bája az egész helynek, ami megfogja az embert. Persze, nem ez a legfejlettebb klub Pesten, valószínűleg találunk ennél sokkal modernebbet és népszerűbbet is, de az nem vitatható, hogy a PeCsának ma is nagyon fontos szerepe van Budapest kulturális és éjszakai életében, ami reméljük sokáig meg is marad még.

Képeinket a bejárásról a Fácsén, errefelé találjátok!

Doba Dánielnek és a PeCsa egész stábjának nagyon köszönjük a lehetőséget a látogatásra!