Vegyes érzésekkel a gyomrunkban (és egy doboz sörrel a kezünkben) ültünk fel a 100-as buszra az Örsön tegnap estefelé, útban az első Indoor Fesztiválra. Furcsa volt, hiszen nem túl jó fesztiválos emlékeink helyszínére, a Hungexpora tértünk vissza nem is sokkal a Fridge fesztivál után, másrészt viszont olyat éreztünk, amit már jó régen nem: vártunk egy Quimby koncertet! Megérkezésünk után aztán bele is vetettük magunkat az Indoor-ba, beszámolónk az első napról a hajtás után!
A Fridge-hez képest nagyobb területen fekszik ez a fesztivál, hatalmas ruhatár és backstage van ott, ahol még pár hónapja Example-re lehetett szeletelni és most egy teremmel beljebb költözött a nagyszínpad. A zenei programokon kívül az Indoor-on maximum inni vagy enni lehet, egy melegszendvics 1000.-, csapolt sör (Tuborg, 4 decis) ha jól emlékszünk 500.-, dobozos Tuborg/Budweiser 600.- (érdekesség: épp a napokban akciós a Lidl-ben a Budweiser, 169.-ért adják és épp elfogyott mindenhol már az akció első napján. csak érdekességként mondjuk).
Sajnos az Ivan & the Parazolt lekéstük (az ő koncertjükre csak azért jutunk el igen ritkán, mert mindig annyira lehetetlenül koránra teszik őket, hogy teljesen esélytelen, hogy addigra kijutunk akármelyik fesztiválra), hasonlóan az Emil.Rulez!hez, akikre pedig nagyon kíváncsiak lettünk volna, kiváltképp amikor kiderült, hogy ezen a koncerten oszlottak fel.
Aztán mire bemelegedtünk, már kezdődött is, amiért tulajdonképpen jöttünk: a Quimby koncert! Hogy milyen volt Kiss Tibiék fellépése röviden? Jó, kifejezetten élvezetes! Viszont, mielőtt még belemennénk, be kell vallanunk, hogy az utóbbi időkben már nem igazán tudtuk élvezni a Quimby koncerteket. Talán még pár évvel ezelőtt adagoltuk túl magunkat belőlük akaratlanul, vagy talán a Most múlik pontosan és az Autó egy szerpentinen túllihegett hype-ja miatt keltett ellenérzések miatt, de egyszerűen untuk, klisésnek találtuk őket. Talán ez a hosszabb elvonókúra is segített abban, hogy egy számunkra igazán jó Quimby koncert jöjjön össze az Indoor nyitónapján.
Ugyebár ez egy lemezbemutató volt, ennek megfelelően tolták is szépen sorban az új számokat a Kaktuszligetről (amiket nagyrészt szeretünk is), köztünk elrejtve pár klasszikusabb darabot. Bár azt azért nem bánnánk, ha a Quimby is elfelejtené már a saját Bogozd ki!-jét és Sárga Zsiguli-ját (Autó egy szerpentinen) hiszen enélkül is simán elfutna már a buli, nem kell mindig ezt nyomatni. Mondjuk az pozitív, hogy a másik tömegoszlató fegyvert, a Most múlik pontosant hanyagolták.
Az pedig, hogy Livius és a dobjai egy sorral hátrébb költöztek, kifejezetten jót tett a zenekar egészének (ez lehet, hogy már egy ideje így van, de nekünk most tűnt fel igazán). Így érezhetően egy kicsit kevesebb szerep jut neki (persze amikor ő énekli a számokat, rendszeresen előre jön a színpadon, ami rendben is van), amit mi csak pozitívan tudunk értékelni. Félreértés ne essék, bírjuk Liviust, vicces figura egy bizonyos kereteken belül, de néha átesik a ló túloldalára és már kellemetlenül sok belőle.
Szóval a koncert nagyon is rendben volt, ahogyan tanult kollégáim mondani szokták, működött a kémia, faszaság volt, egy teljesen korrekt bulit kaptunk. Arról pedig nem a zenekar tehet, hogy ez a helyszín finoman szólva sem a legalkalmasabb koncertekre. Ha nem közvetlenül a színpad előtt áll az ember, a muzsika visszhangzik rettenetesen és teljesen élvezhetetlenné teszi a bulit. A Quimby után még belehallgattunk az Irie Maffia elejébe, de aztán inkább a Fish!-t választottuk a Koncert.hu színpadon. Jó döntésnek bizonyult a váltás, ez a buli is teljesen rendben volt, beigazolódott a dolog, amit már régóta tartunk: ha igazán jó koncertzenekart kell mondanunk itthonról, akkor az a Fish! Energiában most sem volt hiány a színpadon (na nem a Kozsó-félére kell most itt gondolni), bár mi nem bánnánk ha az új albumokat annyira nem erőltetnék Krisztiánék, messze jobban sikerültek az ős-Fish számok.
Levezetésként ráztunk még egy keveset a PASOra a nagyszínpadon, aztán jobbnak láttuk hazafelé venni az irányt. Ez a nap nekünk (és a „tömegek” számából ítélve másoknak is) a Quimbyről szólt és ahogyan mondani szokták: amiért jöttünk, megkaptuk. Még egy jó tanács hazafelé útra: jól nézzétek meg a menetrendet, mert hajnali egy után csak óránként járnak a buszok az Örsre és még véletlenül se hívogassátok a BKK diszpécserét, mert úgysem fog küldeni hamarabb buszt, mint ahogy a menetrenden ki van írva. Csak szólunk, mert ha ma is felhívják páran, vélhetően morcos lesz (megint).