volt a családi könyvespolcon egy könyv, ami 1984-ig egyáltalán nem érdekelt. aztán egyszer csak azonnal tudnom kellett ki az a Papagéna, meg Papagéno, honnan bújt elő Cavaradossi, és, hogy Sarastro tényleg annyira gonosz-e, mint azt neve sugallja. valamikor 1984-ben nyitottam ki először az operák zsebkönyvét, és akkor jutott először eszembe, hogy talán nem csak a történeteket kellene elolvasni, de esetleg egyszer, egyiket élőben is meghallgathatnám. nem állítom, hogy ezen elhatározást tett követte volna, a legtöbb operából a mai napig csak részleteket ismerek, de ha a KFT nem készíti el Bál az Operában lemezét, akkor lehet, hogy még ennyit sem tudnék a zene komolyabb oldaláról.
a Bál az Operában album a kevés tökéletes lemez egyike, nagyon is megérdemli, hogy a KFT lemez(újra)bemutató sorozatában 30 évvel a megjelenés után újra bemutassa 2014. április 25-én, az A38 hajón.
ez a lemez populárisabb, mint az első, már újrabemutatott Üzenet a liftből/A fodrász, de az értékét még az sem tudja rombolni, hogy az Afrika rommá játszott slágerré vált. teljesen mindegy, hogy milyen buliról van szó, egyszer mindig elérkezik az alkoholizáltságnak az a foka, amikor felbömböl a párduc, felüvölt az oroszlán és kettejük mögött ott kummog a gorilla. létezik Afrika mulatósan, metálban és egész biztosan van valahol a neten tuctuc verzió is.
részemről Maldorort, Valériát, a lányt és a fiút, na meg a csajokat, a körútlakó Máriát, járdaszéli Tímeát, buszra váró Júliát várom a legjobban, na meg azt, hogy kiderüljön megint, alkalmatlan vagyok. hogy mire? na ne mondd, hogy nem ismered a dalt:
ezt pedig csak azért, hogy legyen még egy ok, hogy ott legyél:
részletek, jegyárak itt