Ebben a hónapban rám esett a nemes feladat: összeállítani a hónap legkedveltebb zenéit. Nem volt könnyű, mert mozgalmas kis hónap volt, íme az eredmény, kivételesen pontokba szedett magyarázatokkal. Jah, és persze mixtape-be szedett dalokkal.
- május 1, a munka ünnepe. A városligetben majálisozva futottam bele valami teljesen random punk koncertbe. Mondjuk koncertnek nevezni erős túlzás, két gitár, egy mikrofon és a kopott fűben ücsörgő húsz punk, hátuk mögött anarchista zászlók. Mondjuk a feelingje megvolt a dolognak! El is kapott a hév, tegyük be otthon kedvenc Sex Pistols albumunkat! (Sex Pistols – No Feelings)
- május 6, Peter Gabriel koncert. Az előtte lévő pár nap már a hangolódással telt (hiszen egy-két Peter Gabriel számot mindenki ismer, de azért egy koncertre illik felkészülni tisztességesen), így pár napig csak a So album pörgött nálam. Nem rossz, bevallom, jöjjön is a két talán kedvencem a lemezről, pont a kezdő és a záró dal (Peter Gabriel – Red Rain, This Is The Picture)
- május 8. Egyszerűen bejön ez a szám, sajnálom. (Foals – My Number)
- május 10, lemaradást pótolok. Csak meg kellene már hallgatni ezt a Middlemist Red-et! Bevallom, ezelőtt csak a nevük és egy szám volt meg. Nos, azt hiszem behoztam a lemaradást, tényleg nagyon jók! Olyannyira, hogy pár napig ők jelentették a legnagyobb motivációt ahhoz, hogy elhagyjam a lakást (aka. fülembe tehessem megint a zenéjüket). (Middlemist Red – ASIF)
- május 15. Csatlakozásom a Beehype közösségéhez (cikk róla hétfőn), rögtön találtam is egy-két gyöngyszemet (Dad Rocks! – Weapons)
- május 17. Ha már új Esti Kornél lemez van, pörgessük meg azt is! (Esti Kornél – Téren)
- május 20, PaFe sajtótájékoztató. Ha már idén nem megyek PaFéra, legalább zenében legyen itt. Először a tavalyi, Dub Pistols buli (azóta sem láttam egy üveg vodkát olyan gyorsan eltűnni), aztán egy idei, amit még sajnálok is, hogy nem látok. (Dub Pistols – Back To The Daylight, The Offspring – Why Don’t You Get A Job?)
- május 21, Open Road Festival sajtótájékoztató. Na, ide viszont már megyek, kár, hogy az első program aznap, amikor érkezem, már kora este lemegy. Mit fogunk csinálni ott este nyolc után? Idióta kérdés, eddig is megoldottuk, a válasz: SÖR. Mondjuk amúgy is kár aggódni, a jegesmedvék (brandy+almalé kellemes kombója) eddig mindig segítettek ilyen esetben… Na, de ki is ez az egy normális program pénteken? (Boban Markovic – Disko dzumbus)
- május 21-22, Nagyszínpad elődöntő. Ha már elődöntő, ideje ráhangolódni a dologra, főleg ha egyik este rám jut a közvetítés nemes feladata. Ivanékat már kívülről fújom, ideje újakat felfedezni! Mary Popkids? Nana, azért azt inkább nem, inkább megmutatom, mik azok, amik bekerültek a lejátszási listámba (Manoya – Earth Calling Humans, Blahalouisiana – Walking In the Rain)
- május 23, egy nehéz közgyűlés napja. Mit küldenék két és félóra egy helyben üléssel telt értelmetlen dumálás után a közös képviselőnek? Csakis ezt! (Kaukázus – Bazdmeg!)
- május 24, BL döntő. Micsoda meccs, micsoda győzelem! Nem, most nem a Happy című szám jön, arra a reakcióm ugyanis valami Arthur Dentnek a Vogon költészet műveire – ha már másnap Törölköző nap volt. (Franz Ferdinand – Right Action)
- május 25, Magyar Kupa döntő, ismét hosszabbításos győzelem, ismét egy hangosan éneklős örömóda! (The Rolling Stones – Sympathy for the Devil)
- május 28, két nap alatt három sikeres vizsga, ennél jobb napokat el sem tudok képzelni! ( We Are Rockstars – The Day Hits The Night)
- május 30, meg kellene írni ezt a cikket. Ez szól közben. (Junkie Jack Flash – Speed)
Szóval, nekem ennyi volt a május. És nektek? Lemaradtam valami nagyon aktuálisról?