Annyi, de annyi mindent mondtunk már 2014-ről. Most itt az ideje búcsút inteni ennek az évnek, megragadni egy üveg pezsgőt és belekezdni a buliba egészen 2015-ig. Ja nem, egyvalami még hátravan: hogy megnézzük, hogy sikerült ez az év a fesztblogon. Miután megírtuk a cikket két dologra jöttünk rá:
1, rohadt sok meló volt
2, király kis év volt ez!
Nézzük, hogy miért!
Január
A januárt stílusosan egy év végi koncertkritikával kezdtük, nekedirom értékelte a Csík zenekar nagykoncertjét (ő azon kevesek egyike a szerkesztőségben, aki elviseli, sőt szereti a zenéjüket). Ezután egy zavaros pletyka mozgatta sokak fantáziáját, mely szerint a The Cure jött volna az EFOTT-ra. Természetesen kacsa volt a dolog, pedig megnéztük volna Robert Smithéket a Mr. President és Korda Gyuri bácsiék között. Ezen kívül duplán kritizáltuk a legújabb Quimby lemezt, gratuláltunk a B.my.Lake-nek díjához és örültünk a friss Sziget bejelentéseknek, vagy legalább a QOTSA-nek.
Február
Első körben megmondtuk, miért lesz kö-te-le-ző program Frank Turner budapesti fellépése. Második körben a földhöz vertük a seggünk, hogy ismét Iron Maiden koncertre mehetünk. Harmadik körben pedig az élő élményekre helyeztük a hangsúlyt, jártunk Kardos- Horváth János Valentin napi szívküldi koncertjén, és bemértük a legendás Deep Purple-t az Arénában. Ifjabb barátainknak egy Fish! koncertbeszámolóval kedveskedtünk a legszürkébb hónapban, zárásként pedig kivágtuk a laptopot az ablakon, amint arról olvastunk, hogy megint jön a 30STM a Voltra.
Március
Márciust a legendás (és bitang jó) Crystal Stilts közepes koncertjén kezdtünk a Kuplungban. Aztán felpofoztuk magunk háromszor, mert alig hittük el: végre jön az Arctic Monkeys Magyarországra. Hogy ez megért-e egy plusz napot és külön jegyárusítást és az ezzel járó konfliktusokat és macerát, az a mai napig nem eldöntött kérdés (lásd Július). Anna Calvitól sokkal többet vártunk az A38-con nem úgy Frank Turnertől: a csávó konkrétan az év legjobb koncertjét tette le az asztalra, magyarul énekelt dalával, amiben még Hofi Gézát is felültette Freddy Mercury trónjára. Lemezrkitika rovatunk az éppen friss Kiscsillag lemezt szedte szét és rakta össze újra. Végül kiderült, hogy elmarad a Hegyalja (nahát) és elindult hó végi kedvenc dalainkat összegyűjtő cikksorozatunk.
Április
Magyar alter körökben fogant áprilisunk, először Rájátszás koncerten voltunk a Gozsduban, majd Szabó Balázs és Bandájának új lemezét értékeltük. Voltunk természetesen a Record Store Day-en, alig hittük el, hogy jön a Biffy Clyro a PaFéra (ami úgy tűnik ebbe bele is fulladt, mármint a fesztivál). Imádtuk John Mayall blues-papát az Akváriumban, interjúztunk az Ivan & the Parazollal, füstölögtünk, hogy milyen kevesen jöttek el a The Veils csodálatos koncertjére a Hajóra és persze a kezetekbe adtuk kedvenc dalainkat is a hónapból.
Május
Májusban egyszerre éreztük a lábunkban a bugit és szívtunk a vizsgáinkkal, szóval elég vegyes képet mutatott a hónap. Lemezkritikánk tárgya az Esti Kornél Ne félj című lemeze volt, bealudtunk Peter Gabriel koncertjén, készültünk a Gogol Bordello Parkos bulijára és szörnyülködtünk az Eurovízión. Nem azért mert egy szakállas nő nyerte, hanem mert úgy volt szar az egész, ahogy volt. Mélyelemzést olvashattatok arról, hogy milyen zenére lehet tanulni (ha lehet egyáltalán, megoldás a cikkben). A Voltra készülve bemutattuk Sopron legfaszább helyeit az év egyik legnépszerűbb cikkében és persze jöttek kedvenc zenéink is.
Június
Természetesen elstartolt a fesztiválszezon a nyár első hónapjában, ez meg is látszik cikkeink számán és témáján. De először még Iron Maidenen ültünk a földre az Arénában. Aztán két cikkben értékeltük a (utolsó?) PaFe első és második napját. Ezután mi is fórumot adtunk a HétköznaPI CSAlódások és a Barba Negra Track (ex ZP) közti levélváltásnak a punkverés-gate kapcsán. Kiülős, meccsnézős helyeket ajánlottunk a foci VB nézésére, óriásit buliztunk a Gogol Bordello Parkos buliján, majd Orfű felé vettük az irányt. A Kispál és a borz koncert külön cikket kapott, amúgy meg két nagycikkben értékeltük az idei FOO-t, mindkettőnek valami ilyesmi lett a kicsengése: fesztblog <3 Orfű!!!
Július
A július elejét Sopronban és delíriumban töltöttük. Első napi, második és harmadik napi beszámolónk után a csütörtököt is kiértékeltük, majd az év legfontosabb hazai zenei eseményét, az Arctic Monkeys koncertjét kritizáltuk meg keményen, és neveztük drága hakninak. Összességében viszont imádtuk a Voltot, ahogy erre értékeléseinkben rá is mutattunk. Ott voltunk a Balaton Soundon is, ahol a fostos időjárás sem tántorította el kiküldött tudósítónkat, hogy beszámoljon mindenről, ami kicsit is érdekes lehet. Leugrottunk a nyugger napra az EFOTT-ra is, hogy a hónapot a Bánkitó fesztivál értékelésével és egy csomó Művészetek Völgye cikkel zárjuk le.
Augusztus
Az utolsó nyári hónapban mi mást is tehettünk volna, mint tovább pörgetni a yolo-yoyót? Ennek megfelelően először egy remek Black Lips koncerten pogóztunk, mint állat, majd 10 jótanáccsal láttuk el az első Szigetelőket. Tudományos kísérletet folytattunk, hogy hány tervezett koncertre jutunk el a Szigeten és három szerzőnk: Boci, nekedirom és Csingász is monstre naplójában számolt be mindennapi élményeiről a Hajógyárin. Az idei Sziget látogató- és nullszaldó csúcsot hozott, ez a szerkesztőség egyik felének már kevésbé jött be, a másik fele azért remekül szórakozott és azóta is várja Pultos Luca telefonhívását.
Szeptember
Szeptemberben a Hoffal randiztunk az év retro buliján, és értékeltük a teljes fesztiválszezont, ami remek volt, csak néha az időjárás volt kritikán aluli. Ráztuk a seggünk a lassan önmaga paródiájába forduló Che Sudakára, lötyögtünk a Blondie minikoncertjére az Arénában és mondtuk, mik voltak jó és nem ó zenék szeptemberben.
Október
Októbert szerettük? Igen! Eleinte azt sem tudtuk, mi a francot hallgassunk ősszel, de aztán jobbnál jobb koncertek kihúztak minket a gödörből. Kezdésként James Blunt csalt könnyeket a szemünkbe, aztán Banjamin Clementine adott egy hihetetlenül szép és emlékezetes koncertet az A38-con. Egy napra rá St. Vincent csavart az ujja köré minket ugyanitt. Még meglestük Kyle Minogue-ot egy szál semmibe és életre szóló koncertélményt kaptunk Elvis Costellotól a MüPában. Zárásként Robert Cray jazzlegendával dülöngéltünk az Akváriumban.
November
Hiperkarma, hiperkarma, hiperkarma! Aztán egy nagyon faramuci Kiscsillag koncert a MüPában, egy exkluzív Skindred interjú, elmélkedés a visszatérő 30Y-ról , egy majdnem lekésett Triggerfinger, egy bealvós Emíliana Torrini, egy szokásosan remek Közgáz Gólyabál, búcsú a Klaxonstól és majdnem Kalifornia a The Beach Boys nyugdíjas papáival.
December
Legfrissebb emlékeink közül említést érdemel karácsonyi ajándék ötleteinket összegyűjtő cikkünk, egy atomjó Nouvelle Vague koncert, beszámolónk egy kóser sétáról és egy felemelő Marianne Faithfull koncert két összeverekedő tahóval. És persze az elmaradhatatlan év végi listázások kedvenc lemezeinkkel (első és második rész), az év legjobb pillanataival (első, második rész) és az 2014 legjobb dalaival.
Na nekünk ilyen volt 2014, soha rosszabbat! Jövőre folytatjuk természetesen, Boldog Újévet, köszi hogy olvastok, követtek minket, tartsátok meg jó szokásotokat jövőre is!