Folytatjuk Fishing on Orfű felkészítőnket kezdő és halódó kispálosok számára. Akik elsősorban koncertekről ismerik az Ült, azok a lemez újrahallgatása után úgy kapaszkodhatnak, mint macska az csúszós ereszen. Nem könnyű mindig elsőre felismerni ezeket a számokat a néha igen megmosolyogtató régi hangszerelés alapján. Hisz később a 2000-es években egészen máshogy játszották a lenti dalokat.
Az Album
Az Ül volt az az album, amely még bőven ős-Kispál időszakába repít vissza. Annak ellenére is, hogy Bräutigam kilép az együttesből, Csüli veszi át a dobokat. Vittay vendégeskedésével pedig szintén az ütős szekciót segíti. Dió leigazolásával pedig a billentyű is egyre nagyobb szerepet kap. Az ötre bővült zenekar igen termékeny, tudatosan építi magát, az új hangzást, – ami már két évvel ezelőtt megjelent korongon is fülbeötlő – egyre inkább stúdiózgatással találja meg. Nem kevés, tizenhét tracket tolnak fel a korongra, amelyből az Ül számos olyan dalt tartalmazott, amit Bálnák és Holdfény után közel sem játszottak annyit koncertjeiken. Az Ül megtestesíti a bűn és bűnhődést, a gyarló egyént és a romlott világot helyezi középpontjába legtöbbször; persze a feloldozás altató, diszkó és víz formájában érkezik.
Követve kollégám korábbi írását igyekszem szubjektíven dalról-dalra felcímkézni a ’96-os albumot. Az Ül a címadó dal, rap egy szinti intro, némi felszólítással, megadva az alaphangot: kotlás van és fogd be a szád, és tojásból is csak egy nem tökéletes szörnyű világ születhet. És ha már itt minden el van cseszve, akkor az Űrrock felveti, hogy rendbe kellene tenni a Földet. Erre úgy általában nem ad választ a dal, de megoldásként és refrénként egy másik bolygón való piknikezést javasolja. Zeneileg viszi tovább a kellemes, családias dallamos Kispi akkordokat, a Hello címűből is megismert soundot, sok apró téma és ritmusváltással. A dal egy rappel fejeződik be, az első két szám így tartalmilag és hangzásilag is keretbe ágyazódik.
Az Olajos Vasak/ Égben Edzett Kövek című bólogatós rock az időről, aki nem csinál nagy ügyet az emberek hülye háborúiból, csak azokkal áll szóba, akiknek tervei és reményei vannak. Azért nagyon alterosnak kellett lenni ahhoz, hogy ez legyen a kedvenc száma valakinek. A hozzá készült videó több mint vicces. Coco Chanel azt tuti, hogy forog a sírjában, egyébként csoda hogy még a Magyar Stylist Szövetség nem tiltatta be és tette indexre, a bő rózsaszín inges és szürke nyakkendős Lovit és a zakóban ugráló Kispit. Vannak olyan Lovasi szövegek, amelyek bár dalok, simán versnek is elmennének, dehogy irodalmi értéke kiemelkedik a többi közül az nem vita tárgya, pláne, ha kispálos közegben vagyunk. A Gyónás nem volt mindig az élő produkciók anakronisztikus betétje, mert nem a slágeresebbek közé tartozik. Pláne a hosszúra nyúlt üvöltözős, teátrális refrén ijesztheti el hallgatót. De érdemes kivárni minden taktusát. Az viszont biztos, hogyha a szöveget – ebben az esetben a hét főbűnt plusz hármat – meg akarjuk érteni, akkor az elejétől a végéig figyelni kell. Örülnék, ha majdan gyermekem hazajönne a középsuliból és azt mondaná, – Ma a Gyónást vettük. És értené, hogy miért létezik még egy bűn, ami hárommal is felér: a hatalomnak való behódolás, olyan meghunyászkodás féle.
A Meghatás szintén a bűnbeesést, az emberek esendőségét járja körbe, hogy „milyen könnyen annyi”és el is adtuk a lelkünket az ördögnek. Az énekelhető, gyors tempójú dal tombolásra született, amin az évek alatt sosem változtattak, így Orfűn is a lemezen feljátszott verziót fogjuk hallani. Presszó Rock a Borzék éjféli képeslapja, Balaton by night-ja. Lovasi kismanyis hangja, Kispi válaszolgatós riffjei nekem a habos sütemény. A szám, amit hallgatása közben mindenki maga tölt fel tartalommal. Ki ne lett volna haverokkal, családjával, szerelmével a nagy tavon és ne lenne valamilyen esti emléke? Az egyetemi nyaraim jelentős részét csoporttársaimmal Szárszón töltöttem. Ez a dal mindig lepergeti a fiatalságomat, kívülállóként nézhetem végig a megannyi sztorit, amit már sosem lehet újra átélni. Ezért sosem tudom csak egyszer meghallgatni, hisz a múló idő hangulatán elképesztően nagyokat lehet mozizni. És gondolom minél idősebb leszek, annál inkább ragaszkodni fogok ehhez a számhoz.
A Szocidisco egy Szűcs Judith ütemre és Bee Gees hangfekvésre írt mulandóság night fever. A Harmatoslábú pedig nagyon rövid két perces akusztikus, az ártatlanság, a paradicsomi állapot elmúlásáról, de a szép akkordokra mégis szívesen alszik el az ember. Az Adok Egy Kulcsot szintén egy biblikus felvetés az asztronauta Noéról, aki tudakolni szeretné, hogy érdemes-e már a Földre visszajönni. Az elküldött nőstény madár maga helyett a reményt küldi vissza vers formájában. A Vadász És A Nyuszikban mondókás dalocskában a masnis véres nyuszikák tudják, hogy az áldozati báránynak mindig kell lenni valakinek, mert ez az élet rendje.
A Dal Teázáshoz strófáinak előadásmódja, pontosabban annak is első felei előhívja a Belga szintén itókás számát: a Borost. Bár a Borzéké volt előbb volt kész. A dal egy időhúzás; de jó lenne lenyomni még pár értelmes évet itt, mert az élet nem mindig úgy sikerül, ahogy mi szerettük volna. De a hátha mindig benne van. A Modellezés Almával beat mondóka, szolid Kispi akkordmenetekkel. Magát a bűnbeesést énekli meg. A szöveg zseniális és szórakoztató: Lovasi a bűnre csábító nőt arra buzdítja, hogy inkább nézzen tévét és ne egyen sokat. Az Apa, Anya És A Kígyó pedig Lovasi másfélpercese, Éva elcsábítását kántálja el, hogyan lett a szent asszonyból tisztátalan nő és miként szeretkezett a kígyóval.
Lekvár egy halom bűn katyvasza, amitől ragacsos a történelmünk, némi szarkazmussal megspékelve. Az albumverzió szomorkásabb, de élőben speed kuplé remixben egy rendkívül énekelhető-dalolászós, így talán már kicsit morbid is. A Tegyetek El Befőtett! a remény dala a bátraknak. A kompót olyan, mint a borkészítés: azt jelenti, nincs háború van gyümölcs, és van aki azt gondozza, azaz lesz holnap. Ez a lassú halk Hammond-orgona betéttel kísért szám, adja a feloldozást az összes rosszra, bűnre, amit idáig végighallgattunk. A világ gyógyulását Lovi szerint a vers és egy palack Mohai Ágnes hozhatja el. Szerintem minden kispálos anyuka vagy apuka már játszotta le ezt a nagyon szép hegedűs-gitáros számot gyermekének és aludt el vele együtt. A Dal elalváshoz megunhatatlan evergreen, időtlen klasszikus, amit minden TV Maci után le kellene játszani. Persze, ahhoz újra kellenének Esti Mesék.
És végül egy ős-ős-Kispál rákenrol nóta, ami nélkül nem nagyon fejeztek be koncertet, és ami bónuszként került fel az Ül-re . A szám megírásakor még ’89 előtt járunk, de Lovasi megírta azt a dalt, ami az egész rendszerváltás környéki közhangulatot visszaadja. Refrénjét: …nem írok semmit magamra… szóval ha egyszer valamit felvarratok a bőrömre az tuti ez a mondat lesz. Nézzük egy gyerekszáj miként vélekedett a Jelvény Nélkül címűről.
https://www.youtube.com/watch?v=LJ86liBUbV0