Idei Volt-os fellépésük másnapján tudhatta meg a nagyérdemű, hogy a 2014-ben megjelent World On Fire című albumukkal ugyanilyen névvel turnéra indulnak, amely Sportarénát is érinti. Az idei fesztiválszezon egyik legnagyobb érdeklődésre számon tartott koncertjét adták a Lővérekben, így mi sem akartuk kihagyni a Mester és barátai fővárosi produkcióját.
Saul Hudson aka Slash neve összeforrt a világ egyik valaha volt legsikeresebb zenekarával a Guns ’n’ Roses-szal, ikonikus színpadi megjelenése pedig összetéveszthetetlenné tette másokkal. Még korai karrierjében számos csodát vitt véghez, az első mikor megmentette a Mötley Crüe dalszövegíróját, Nikki Sixx-t a biztos túladagolástól, aztán mikor maga is túlélt egy nyolc perces szívleállást. A világ egyik legjobb gitárosává és szentté pedig akkor vált, amikor olyan riffeket adott a rocktörténelemnek, mint ezen az estén is elhangozott Welcome to the Jungle, Sweet Child O’ Mine vagy a Paradise City. Utóbbiak talán a Queen We Will Rock You-ja után a legismertebb stadion rock himnuszok és még egy Áváncsi fan sem tagadná meg rá a headbang-et. Az Esquire Magazin 2005-ben a legjobb gitárosnak, míg a Time 2009-ben minden idők második legjobbnak választotta, 2012-ben pedig a Rózsákkal bekerült a Halhatatlanok Csarnokába (Rock and Roll Hall of Fame), meg van Grammy-je. És rá nem igaz a rockereket offoló alábbi találós kérdés.
Sőt sikerült átmentenie és megújítani a glam dallamos értékeit a hard és heavy rockba, és a ’90-es évek elején az egyik legnagyobb hatású gitárosként a műfajt trónra ültetni, ahonnan jó ideig megingatni senki és semmi nem tudta. Ennyi szuperlativusz után nézzük, mit kaptunk az Arénéban Slash-től és a Myles Kennedy and The Conspirators-tól.
A dalok 60-40%-ban tartalmaztak saját és Guns nótákat, illetőleg egy Velvet Revolver klasszikust. A beengedés és a biztonsági intézkedések nagyon flottul mentek, azt meg kifejezetten megnyugtató volt megtudni egy biztonságitól, hogy tele van tűzszerészekkel és civil ruhás rendőrökkel a PappLaci. Ezek után szinte borítékolni lehetett, hogy a sajnálatos párizsi tragédia okán a turné során többször is elhangzó Civil War ezúttal nem lesz a setlist-en. A sörsor még mindig csiga tyúkláblépésben haladt, valahogy sosem sikerül olyan mennyiségű személyzetet odarittyenteni az Arénába, hogy ne úgy fessen messziről a valamire való rocker, mintha épp hasmenése lenne. Pedig a rángatózás csak annak szól, hogy le ne maradjon az első taktusokról.
https://instagram.com/p/-PQryEmWiO/?taken-by=fesztblog
Myles ha évekkel ezelőtt elindult volna egy X-Faktor vagy America’s got talent típusú műsorba, lazán bejuthatott volna a döntőbe csak G’N’R számokkal, de az aranyérmet talán nem ő vitte volna haza. Nézzük az okokat!
Pontosan kezdi koncertjét, nem axl-i időeltolódással, alázatos és szereti közönségét, rezignált bucójában még csak meg sem fordulna, hogy bepancsoljon egy inkálosnak vagy egy instázó rajongónak. Ismeri a szakma és színpad minden csínját-bínját, tudja mikor kell a közönségtől megkérdezni, hogy hallotok-e, felállni a hangládára. Tudja mikor kell szünetet tartani és hagyni, hogy Brent Fitz lábdobjával taps hullámot generáljon az utolsó sorig vagy árnyékba állni, hogy Slash négy-öt peces szólóiban többször is megmutathassa mitől ő még mindig zenészek és rajongók alfa-omegája. Akkor sem villog feleslegesen, mikor Todd Kerns basszer üdvözöl a dzsungelben. És tudja mikor kell hajlítani és mikor üvölteni. Annyira eminens, hogy nem hibázik, nem téveszt, nem is érezni így azt a pluszt, amitől megkülönbözhetetlenné tenné.
https://instagram.com/p/-Uk-rlGWnB/?taken-by=fesztblog
Nincs neki könnyű dolga a világ legjobb stadion rock számait előadni, úgy hogy azokat nem ő írta, és bár nincs hozzá egy jó odaillő múltidéző története, de attól még lehetne több vicces felkonfja. Nekem leghitelesebben pont talán ezért az Anastasia szólt, mert ez a banda közös szerzeménye. Valljuk be ha a csapat nem játszana Guns számokat, akkor a Kennedy-féle szövegvilág nem adna ki annyit, hogy mindenképp piros betűvel írjuk be a rocknaptárba. És ha Slash nem pengetne közöttük, akkor egy ekkora csarnok túl nagy lenne számukra. Pedig jó amit csinálnak, csak a patikamérlegen adagolt rock különösebb újítás és spiritusz nélkül az kevés. De Slash mindent megváltoztat. Az emblematikus G’N’R dalokat még mindig a szerző játssza, az ő jelenléte adja a nézőtér szívdobogásának sava-borsát, az ő gitárjátékára tudok lenni a legkíváncsibb. Készül az új Conspirators album, de most úton-útfélen mindenki a Guns újraegyesülésről beszél, amit több okból csak remélni tudok, hogy nem történik meg. És nemcsak azért mert lehet, hogy ilyen felállásában utoljára láttuk a Slash featuring Myles Kennedy-t, hanem nehogy csalódni kelljen a kapuzárási rock-ban. De Slash bármely produkcióban is tűnjék fel földi életében, már bérelt helye van Jimi Hendrix jobbján.
A koncerten elhangzott számok:
