A VOLT zárónapján helyet kapott a Slayer, a Prodigy és még sokan mások, de, sajnos többségüket elmosta az eső…
És még ha csak őket mosta volna el, de minket is elmosott. Rövid beszámoló következik.
A negyedik napot, a Slayeren kezdtük. Az közismert, hogy a rajongóik között található egy-két elvetemült arc (legalább is nem szívesen találkoznánk velük egy sötét sikátorban), de a koncert különösebb balhé nélkül végigment. Volt kopasz, hosszú szakállú gitáros (Kerry King), üvöltő Tom Araya (énekes), és lelkes közönség. Viszont a hangerő mehetett volna feljebb…
Utána átmentünk az Ivan and the Parazolra, ami a Slayer után fura volt, mint a hegyi levegő egy átcigizett este után. De viccet félretéve, jól játszottak. Pörgős volt, amikor azok akartak lenni, és lassú, amikor azok. Érdemes megnézni őket.
Következő állomás a Vad Fruttik, alattuk kezdett el esni. Pár szám után le is kapcsolták őket, aztán valahogy visszajötték és „Na jó b*zd meg! Nekem senkim sincsen!” felkiáltással kétszer is eljátszották a slágerüket (az első alkalommal megint lekapcsolták őket, de azután már folyamatosan játszottak). Még esőben is kifejezetten élvezhető volt.
Az esőre egyébként a szervezők nem igazán reagáltak, pedig még a Belfeszten is, ami egy ingyenes ”fesztivál”, osztogattak esőkabátot. Itt viszont délután kiírták, hogy esni fog és el van intézve.
Este a programváltozás miatt a nagyszínpadon először a Brains lépett fel. A Prodigy egyik kamionja defektes lett ezért ők kerültek a későbbi időpontra. Nincs sok mindent mesélni róluk, ahogy a Halott Pénz is kb azt a koncertet adták, amit a Fishingen. Azt a szinvonalat persze hozták is.
Az este bosszúsága, hogy különböző technikai okok miatt, nem tudtuk megvárni ni a Prodigyt.
Igen, igen szégyelljük, de hát ez van. Másnap azt hallottuk, jók voltak, de sebaj, majd megnézzük őket jövőre!