Először turnézott Európában, így Budapesten is első alkalommal lépett színpadra a Luis Navarro és Joel Niño Jr. alkotta darkwave duó, a Twin Tribes. A SenkWaves által szervezett koncert az Instantban került megrendezésre, ahol mi is jelen voltunk.
Ritkán megyek olyan koncertre, ahol a fellépő előadó/zenekar számait ne hallgattam volna rongyosra a koncert napjáig, ebben az esetben viszont nem ez történt. Ennek egészen egyszerű az oka: nem sokkal a bejelentett esemény előtt jött szembe Facebookon az esemény, ami azt hirdette, hogy a Molchat Doma-hoz hasonló kaliberű zenekar látogat a fővárosba. Miután a Spotify is megerősített ebben az ígéretben, nem volt kérdéses az ottlétünk.
Bár az Instant-Fogas a közhiedelemmel ellentétben nem csak az RnB és a diszkózenék fellegvára – gondoljunk csak a Robot-ra –, a helyszínválasztás sokak számára mégis furcsának tűnhetett. Ennek ellenére, romkocsma jellegénél fogva, megvan az a kettősség az Instantban, ami egy ilyen koncert hangulatán sokat tud dobni, szóval jó hangulatban indultunk meg az Akácfa utca felé.
Nem kapkodtuk el az indulást, viszonylag késői érkezésünk következtében az előzenekarról, az Utolsó Hullám-ról lecsúsztunk, viszont a főfellépő kezdés előtti utolsó hangolását már a közönség soraiból hallgattuk.
Alig sikerült felocsúdni a termet díszítő pixeles felhők és a hatalmas agyag angyal látványából, a két srác máris a húrok közé csapott 2018-as albumuk címadó dalával, a Shadows-zal, amit a The Vessel után az egyik kedvencem, a Heart & Feather követett.
Maradtunk a 2019-es Ceremony albumnál, ugyanis a The River volt a soron következő szám, majd visszacsúsztunk a Shadowsra és a Portal to the Void, a Tower of Glass, majd a Dark Crystal dallamaira mélyültünk és borongtunk közösen, abszolúte a jó értelemben.
Amikor felcsendültek a Perdidos akkordjai, sejthető volt, hogy közeleg a befejezés, ami végül így is lett és a Fantasmas formájában öltött testet. Ami viszont sokkal meglepőbb volt és láthatóan a srácokat is meglepte, hogy a közönség visszatapsolta őket és keretes szerkezetet adva ezzel az estének, plusz a koncertnek, ismét előadták a Shadowst.
Egy zenekar vagy koncert sikeressége, támogatottsága a közönségszám mellett talán a merchben mérhető még. Amellett, hogy sokan összegyűltünk az amúgy diszkóként funkciónáló teremben, nagyon népszerű volt (talán még a kihelyezett bárnál is népszerűbb) a zenekar relikviáit árusító pult is. Sok koncerten voltunk már, ahol totális érdektelenségbe fulladtak az ilyesfajta próbálkozások, itt viszont a koncert közben és után is kelendők voltak a Twin Tribes-ereklyék.
Ami a koncertet illeti, nem lehetett okunk a panaszra. Szenvedéllyel játszották végig az egy órát, érintve majdnem összes dalt, amik ugyancsak közrejátszottak abban, hogy nagyon jó hangulatot és atmoszférát teremtettek a srácok. Ami viszont talán mindennél többet mond, hogy az elsősorban hip-hopban utazó koncerttársam is lementett egy-kettőt a koncerten elhangzott számokból.
A SenkWavesről is érdemes szót ejteni, hisz ez volt az első koncert az ő gondozásukban és remélhetőleg nem az utolsó, mert mint ismét kiderült, nagyon is van igény az ehhez hasonló zenei megmozdulásokra.