ha valami másra vágysz, ha az intim hangulatú, kis fesztiválokat szereted, ha új zenéket, kezdő bandákat (is) hallgatnál, ha jobban mulatsz ha a söröd/fröccsöd/akármid reális áron van, akkor a Malomfesztivál a te fesztiválod. mi most voltunk először és csak annyit mondhatunk, ez a fesztivál nagyon ajánlott!
két nappal korábban érkeztünk, mégsem unatkoztunk. a fesztivál oldalán nem hirdették, nem is hivatalosan, de volt -1 és 0 nap is, sőt, annyian érkeztek korábban, hogy a tervektől eltérően már a 0. napra is kérték a szervezők a belépőket. mi csak a mínuszos napon mentünk be, Tanyaszínházat néztünk a szénabálákon ülve a környéken lakókkal.
ez a bálás dolog az egész fesztiválra jellemző volt. bálákon lehetett ülni a tűz körül, bálákon chillezve lehetett élvezni az akácosban a kisszínpad fellépőit és általánosságban is bálák hevertek mindenfelé, azon pedig fesztiválozók.
aki olvasta az ajánlót, az tudja, hogy kételkedtem, de tényleg a malom tövében volt a fesztivál, tényleg volt medence, meg kukorica földek és tényleg született szerelem, mert ebbe a fesztiválba konkrétan beleszerettem.
a fellépők közül, lehet mondani kis túlzással, hogy csak a VHK-t ismertem, mégis a legjobb koncertélményeket éltem meg. a nagyszínpad – neve Bitang Stage, ami, lássuk be, bitang jó – fellépői kevéssé hagytak nyomot bennem, de az akácfák közt megbújó Akácos kisszínpad bandái annál inkább. kis színpad, nagy bulik!
ott volt például Co Lee, aki a Malomfeszt után a Szigeten lépett fel, de előtte még olyan bulit tolt a Malom tövében, hogy a fülünk ketté állt, mégelőtte pedig a Kobuciban adott teltházas(!) bulit! Co Lee, azaz Halász Kolos, nem ismeretlen a hip-hop kultúrát komolyan vevők előtt és Orom, a fesztivál helyszíne, kis település ugyan, de rajongói ott is jelen voltak. ha te is olyan lennél mint én, hogy nem a hip-hoppal kelsz és fekszel akkor is hallgass bele dalaiba. érdemes!
szintén az akácos kisszínpadán lépett fel az utolsó nap a pécsi Vodka for Kids a maga zúzós punk zenéjével. nem csak a kemény dallamokat és a karcos éneket volt jó hallgatni, de az önfeledt pogózást is jó volt látni. ahogy azt is, hogy ezen a fesztiválon pogó előtt a fiatalok gondosan lehelyezik szemüvegeiket a hangládák tetejére. mondtam már, hogy imádtam a közönséget is?
a fesztivál legtöbb embert vonzó fellépője kétségkívül a Rundek i Ekipa (HR), de erről a koncertről sajnos nem tudok bővebben írni, mivel ők tipikus szövegcentrikus minőségi zenét játszanak, amit a nyelv ismeretének birtokában nehéz átélni.
az első napon egy dolog zavart, hogy a színpadokon a koncertek kis eltéréssel, de kb egyszerre voltak. mikor már szólt a zene ez nem volt zavaró, de a beállások alatt elég kellemetlen volt a kakofónia. ezt nagyon nem szerettem. aztán a második napon feltűt, hogy az egy időben futó koncertek egy időben lévő átállásokat, szüneteket is jelentenek. csendes szüneteket, melyekben üvöltés mentesen lehet beszélgetni. ezt pedig imádtam, nagyon is!
meg kell említenem az ételek és italok árait, melyek szintén eléggé barátiak voltak. több helyen lehetett a dínáron kívül akár forintban is fizetni. kártyás vásárlás nem igazán volt, de volt helyett kézzel dagasztott lángos, melyre a nénik egyesével reszelték a sajtot régi, klasszikus négy oldalú reszelőjükön. egyébként a lángosos az Akácos színpad mellett volt, ahol nem csak a Vodka for Kids, de más zenekarok is zúztak rendesen, mert a Malomfeszten még van metál dögivel, de a nénik nem panaszkodtak, csak csinálták a lángosokat és mindenkihez volt kedves szavuk.
de nem is akarok többet írni a zenéről, mert ez a fesztivál annál sokkal többet ad. gyerekbarát, azaz napközben nekik is kínál számos programot. emberbarát a mérete, a hangulata, a biztiboy mentessége, környezetbarát a repohár (ami itt sem volt visszaváltható, de, tekintve az árát, ez ott senkit nem zavart igazán), a szemét mentesség, a természetes anyagok használata. a szemét mentességre még egyszer kitérnék, jó volt látni, hogy igenis tud a közönség is környezettudatos lenni, mert a Malomfesztiválon még a csikkek sem igazán voltak szétdobálva.
egy szó mint száz, az oromi Malomfeszten tényleg lélektől lélekig ér a zene, a hangulat. az ajánlóban egy dologban tévedtem, a jubileumi fesztivál jövőre lesz és én remélem, hogy ott találkozunk.
végül pedig itt egy kép a szervezőkről, akik igazán megérdemelnek minden dícséretet.
további képek FB oldalunkon