mi? nem unod még? mit? ezt. hogy mindig erre mászkálsz? mindig?!? nem is mindig. csak amikor épp van koncert, meg alkalom. nem is mindig. ezen a ponton már kicsit duzzogtam, de, visszafogtam magam és türelmes terepautaként magyarázatba kezdtem.
de ez most más lesz! mitől is? először is, a téma amszterdam. csere estek az a38on, millenárison, ők jönnek, aztán budapest megy. na persze, az amszterdami koncertre szívesebben mennék én is, nem is beszélve a többiekről, jó kis bulinak néznek elébe a hollandok, nem is tudják, de most semmi május, február, meg a38 van. ha ők jönnek akkor miért quimby? mert ők majd mennek, a vicceidet meg tartsd meg! türelem fogy. lesz más is, alamo race track. hogy mi?!? figyu, felolvasom: „Az ART karrierje fényesen példázza a kortárs könnyűzenei színtér befutási lehetőségeit. Az első lemez mérsékelt sikert aratott Hollandiában, ám a híres austini fesztiválon, a South by Southwesten felfigyelt a produkcióra a jónevű Fargo Records, ami derekasan neki is látott az album nemzetközi terjesztésének. Közben az ART nekilátott a második lemeznek, amiről a címadó dal minimál-low budget videoklipje elképesztő sikert aratott a YouTube-on. Mire 2006 végén megjelent a Black Cat John Brown, addigra az Alamo Race Track Hollandia egyik legnépszerűbb zenekarává lépett elő. A lemez pedig nem cáfolta meg a felfokozott várakozást: remek, elegáns, sallangmentes dalok, kitűnő arányérzékkel összeállított anyag, ami a kritikusokat éppúgy meggyőzte, mint a közönséget. ” lehet, hogy minket is meggyőz. ha a quimbyvel rakták össze, akkor nagyon nem lehet rossz.
én nem unom. te most akkor jössz, vagy sem?