Az egyik (a?) legérdekesebb kanadai zenekar is tiszteletét teszi végre Budapesten. Jobb későn, mint soha alapon Magyarországon is megleshetjük azt a bandát, amelyik előtt földig hajolt a világ (az indie-ért rajongó része meg aztán pláne) a 2000-es évek elején.
Arcade Fire az Arénában, ez azért nem semmi, helló! Június 17., tehát van időnk bepörögni addig.
A legifjabb Edwin Farnham Butler (azaz csak szimplán Win Butler) tényleg nyerő típus. Akik ismerik — persze kevesen vették komolyan — azok hallották tőle eleget tinédzser korában, hogy megalapítja a világ egyik legfaszább zenekarát. Megcsinálta.
A mormon nevelést kapó Win Kaliforniában született, Texasban nőtt fel (egy rövid ideig a családja Argentínában is élt). A New Hampshire-i és a New England-i középiskolás évek után, 2000 körül érkezik meg a kanadai Montrealba, a McGill egyetemre.
A jövőben egyszer majd elkészülő, róla szóló film itt fog bepörögni. Megalakul az Arcade Fire. Win régi ismerősével Josh Deu-val (akivel még a középiskolában ismerkedtek meg) alapította a bandát.
Nemsokkal később a srácok megismerkedtek Régine Chassagne-el, aki belépett a zenekarba, majd 2003-ban Win Butler felesége lett (gyermekük tíz évvel később született). Így joggal mondhatjuk, hogy Régine meghatározta az együttes és Win életét is.
A Deu-Butler páros rengeteg dalt írt (a hírek szerint több tucatnyi maradt fiókban), de Josh nem csak a zenéért felelt, hanem Win öccsével, Will Butler-rel (aki később mint billentyűs csatlakozott a bandához) közösen a zenekar arculatának kialakításában (honlap, színpadi megjelenés…) is fontos szerepet vállalt.
2003 nem csak a Chassagne-Butler házasságkötés miatt volt fontos húseinknek, hanem megjelent (magánkiadásban) a zenekar cím nélküli EP-je. Vízválasztó volt. Az EP-n a No Cars Go a legismertebb szám, ami nem is csoda, hiszen 2007-ben újra rögzítették.
A zenekar profi státusba lépett, leszerződtek a Merge Recordshoz. Nagyjából innentől kezdve a zenei koncepció kialakításában a multiinstrumelista Richard Parry viszi a prímet a Butler házaspár mellett.
Ez a változás korszaka. Elhagyja a zenekart Deu, Brendan Reed (dob), Dane Mills (basszusgitár) és Tim Kyle (gitár) is, nagyjából kialakul a ma is ismert Arcade Fire.
A 2000-es évek közepére Régine Chassagne, Win és Will Butler, Richard Parry mellé csatlakozik Jeremy Gara (dob), Tim Kingsbury (basszusgitár) és Sarah Neufeld (hegedű).
2004. A világ leteszi a haját. Megjelenik a Funeral.
A lemez címe tükrözi a zenekar lelkiállapotát. Parry, Chassagne és a Butler fivérek is elveszítenek egy-egy közeli hozzátartozót a lemez készítésének idején.
A korong abszolút kritikai és közönségsiker. Sokan vitáznak arról, hogy milyen formában idézi meg az amerikai hatásokkal átitatott folk-rock előadókat (korai Springsteen és R.E.M.), a klasszik amerikai alter-rockot (Pixies), keverve a művészi brit pop-rockkal (Bowie, Roxy Music).
A közönséget viszont nem a zenekart érő hatások, hanem az album rájuk kifejtett hatása érdekelte.
Rebellion (Lies), a Wake Up és a négy Neighborhood dal. Feledhetetlen zenei utazás.
Olyan sztárok, mint Bono, vagy David Bowie is úgy érezték, hogy szerepük van az Arcade Fire felemelkedésében. A U2-nak többször is előzenekara voltak, álltak együtt a színpadon, de Régine hangja felbukkant az előző U2 turnén is.
Bowie-val is szoros volt a kapcsolat, még úgy is, hogy David igazán keveset volt már színpadon, mire befutott az Arcade Fire. De azért így is nem egy alkalommal adtak elő közösen számokat, az angol legenda 2013-ban a Reflektorban vokálozott.
Bowie halála után a New Orleans-i megemlékezést az Arcade Fire vezette.
Két és fél év múlva jött a következő korong, a Neon Bible.
Ahogy több, másik a 2000-es évek elején rakétasebességgel nekilódult zenekarnál is láthattuk, a második album egy kis megtorpanást hozott.
Viszont tisztult a kép. Nem csak egy one hit (album) wonder az Arcade Fire, hanem egy kreatív, jó koncerteket adó, tisztességes dalokat író zenekar. Oké, keveseket ejtett rabul, de rendben volt a Neon Bible.
2010 nyarán érkezett az új lemez, The Suburbs címen.
Ez azért ütős anyag lett. Mindenki (kritikus és közönség) megkapta megint azt, amit hiányolhatott az előző nagylemezről.
Masszív, hosszú anyag. Tizenhat szám, amelyből hat kislemez lett.
A We Used To Wait felvezetése formabontó volt, a Google Street View segítségével általunk ismert helyeket barangolhattunk be a dal hallgatása közben.
A Sprawl II-ben pedig Régine is teljes főszerepet kapott.
Egy nagyobb lélegzetvételnyi szünet után, 2013 őszén érkezett a következő LP, a Reflektor.
Időközben Régine és Win Haitira költözött (jótékonysági tevékenységük mellett) kialakították otthonuk és előkészültek az új nagylemezre.
Egy és negyed óra zene, hosszan elhúzott promócióval (az első kislemez 2013 szeptemberében jött ki, az ötödik rá két évre) felvezetett album, egy hozzá kapcsolódó monumentális turnéval.
Tavaly nyáron futott be az ötödik stúdióalbumuk, az Everything Now. Az EW-re lett minden felhúzva. http://www.everythingnow.com/ a zenekar honlapjának a címe, volt fellépés, hogy Everything Now-ként voltak felkonferálva, rendszeresen tűnnek fel a zenekartagok EW logós kezeslábasban.
Közben zenekar otthagyja a Merge-t, a kisebb Sonovox gondozza lemezt, a világban pedig az óriás Columbia terjeszti szét.
Ha van megosztó album, akkor ez az lett. Az ezt megelőző korongokon is megindult az eltolódásuk az elektro-popos irányba, most (hellyel-közzel) meg is érkezett ide a zenekar. A producerei a lemeznek (többek között) a Pulp, a Daft Punk és a Portishead tagjai voltak, így azt hiszem érthető az irány.
13 szám, 47 perces lemez. Talán leghullámzóbb (stílusban és minőségben egyaránt) korongjuk, de érdemes időt szánni rá.
Tavaly nyáron másfél hónap alatt ránk zúdítottak négy kislemezt, így egy kicsit meglepő volt, hogy januárban kijött a Put Your Money on Me is, egy remek videóval (Money + Love) megtámogatva.
Az Arcade Fire egy igazi koncertzenekar. 2006, 2009, 2012 és 2015. Csak ezek azok az évek, amikor nem voltak turnén, mióta megalakultak.
Lehet sok mindent mondani rájuk, de ahogy az Infinite Content show-k elején váltja az (újat) Everything Now-t a (régi) Rebellion (Lies)-t… Na, akkor ledobja az ember agya a láncot és kezdődik az őrület.
Ha van valaki, akit egy kicsit és érdekel, de volt annyira botor, hogy nem vette meg a jegyét, itt még megteheti.
Az Aréna le lesz ‘felezve‘, (101-112-ig és a 201-215-ig lesznek a szektorok lezárva), ennek csak az a pozitívuma, hogy sem a legtávolabb ülők, sem a hátsó sorokban állóknak sem lesz túl messze a színpad, pláne úgy, hogy egy boxringben fognak zenélni, nem egy hagyományos színpadon.
Az évek során megszokhattuk, hogy ilyen-olyan díjak, felárak, kezelési költségek adódnak hozzá a jegy alapárához, most viszont (nagyjából) egy eurónyi (310 Ft.) összegnél szívesen vesszük, hogy hozzá kell csapnunk a költségekhez, mivel a zenekar kérésére (és szervezésében) a befolyt eurók egy jótékonysági alapítvány számláján fognak landolni.