konklúzió

2007re ennyi volt a sziget, tegnaptól már a 2008ast várjuk, de mielőtt teljesen átadnánk magunkat az érzésnek még emlékezzünk, készítsünk összefoglalást, vonjuk le a tanulságot, szóval tegyünk meg mindent amit összegzés címén megtenni szokás.

vegyük sorra:

időjárás: nem szívesen ismerem be, de az eső nekem jobban bejön, mint a por. csak a gumicsizma ne lenne annyira nehéz! persze maga a zuhé csak akkor élvezet, ha valami jó helyre szorul be az ember, a gumicsizma pedig – el kell ismerni – súlya ellenére igazán száraz és biztonságos érzés.

szabályok: már megint több lett belőlük, több korlát, több őr, több szarság, minden ami korlátoz. már az első pillanattól utáltam a beengedő kapukat, én tülekedni szeretek. utáltam a sárga szart a K hídon, ami megelőzte a részeg népség könnyelmű bujkálását a híd elemei között. utáltam a korlátokat kifelé, mert megint több volt belőlük, mint tavaly.
a hab a tortán az a kislány a beengedő kapuban, aki amikor a kutya sem igyekezett befelé csak én, odafordult hozzám és azt mondta, hogy a másikon legyen szives! mert az a folyosó amin bejöttem a másik lányhoz tartozik. viccelsz? ennyi jött ki belőlem, meg döbbent, értelmetlen – és mit tagadjam, kicsit lesajánáló – tekintet , mire ő nagy kegyesen ellenőrizte a karszalagot és utamra engedett.

in kal: az igazi meglepetés. két udvarias, vidám, jó fej biztonságival is találkoztam. az egyik a vip sátrakat őrizte – haha! az egyik legszarabb helyen voltak, legalábbis zene szempontjából -, a másik a szeparé bejáratánál állt és biztosított róla, hogy teljesen lekopott karszalagom kiválóan olvasható és még mosolygott is.

szesz: a jobb bor drága, a fröccs szar borból van, a csapolt sör minden nappal szarabb, marad a dobozos, de az meg nem mindig elég hideg. a pálinka jó, bár a mézes idén már kicsit sok volt, vissza kellene állni valami rendesebbre. a koktélokat meg sem említem, csak egyszer voltam annyira őrült, hogy beneveztem egyre, soha többet!  inkább iszom meleg, vizezett csapolt sört. pedig az is igazán brrrr ám!

kaja: örök harag és nem eszem tömős hotdogot úgy, hogy nem én tömöm!
valami különös perverzió okán minden évben eszem indiait a szigeten, általában a nagyszínpad körül, pedig az az az étterem, amit úgy egyébként sosem látogatok, mert nem szeretem. a vindaloo a szigeten sehol nem volt igazán csípős – szégyen! -, de miután telepakoltam erős szósszal egészen ehető lett. csak tudnám krumplit minek tesznek bele.
a kukorica megint finom volt, a csülök kicsit kemény, de nagyon csábító, csakúgy mint a grillcsirke. finom uborkából viszont hiány volt az egész szigeten.

toi: mert ha eszünk és főleg ha iszunk előbb utóbb ürítünk. itt emlékeznék meg a sziget egyik legjobb helyéről, a tiszta sátorról. éljen a libresse marketing csapata, ötletük is éljen és virágozzék még sok sok szigeten keresztül! egyébként egyre több a toi a szigeten, ami egyrészről nagyon dícséretes, másrészről a több toi több helyet foglal, így több helyen terjeng a semmivel össze nem téveszthető sziget szag.

sátrak: (amelyikben volt, abban) éljen a sátorlapba épített ventillátor. a jazz sátorba pedig kérem vissza a zöld padlószőnyeget!

zene: vegyes mint mindig, a hangosításról pedig nem írok, elvégre megfogadtam. legjobb, nekem, quimby és leningrad, meg mike stern. legszarabb bill és a lengyelek a bahián ki tudja melyik éjjel.

közönség: csak a szombat ne lenne, meg a péntek! bár így esősen egészen elviselhetők voltak, ellenben a vasárnap…., na akkor jött ki az aki szombaton otthon maradt.

aktivitás: ez volt az egyik leglustább szigetem. lassan indultam, még lassabban gyorsultam, mire elértem volna a végsebességet már le is fújták a futamot. de kell néha ilyen lógós sziget is.

szerzemények: na ebből a szempontból az egyik legeredményesebb sziget. éljen a fogyasztói társadalom!

alvás: az autós tévedést leszámítva – beültem, pihenek 10 percet mielőtt elindulok és világosban ébredtem kockára hajtogatva – szuper helyen, run örök hála, jobb fekvésű lakást keresve sem találhattál volna!

franciák: többen vannak mint az oroszok!

végkövetkeztetés: lábam kiválóan bírta. kicsit hólyagosodott, kicsit dagadt, kicsit lilult (melyik koncerten rúghattak sípcsonton?), de bírta. egy pár cipő megint ráment a szigetre, de az kalkulálva volt, ráadásul lett helyette szuper gumicsizmám, mostantól az árvizes szigetekért drukkolok, elvégre hol máshol tudnám viselni?  mint írtam kicsit lassan melegedtem be, így jövőre vagy hamarabb kezdek melegíteni, vagy tovább kell, hogy tartson a sziget. mondjuk két nappal.
mert jövőre, még egyszer, jövök. így tervezem.