„sitting in the corner of my mind looking back a time, when everything
was fine– kezdődik így az egyik száma a Walrus zenekarnak. Akár lehetne
ballada is, de nem. Energiával teli, jókis gitár zene ez; ritka az
ilyen.Mayer Richard Noellel és Iliás Ádámmal beszélgettem fociról,
csajokról , zenéről és szirénekről.
Kezdjük az albummal, az most a legaktuálisabb. Hogy álltok vele, mikor lesz kapható, kapható-e lesz, mióta dolgoztok vele?
Noel: Nem is igazán album ez, hanem egy 6 számos EP. Amikor eldöntöttük, hogy melyik dalokat tesszük rá, rögtön beugrott a Song of Girls and Serenity cím is. Albumot szerintem manapság már nem nagyon érdemes kiadni, hacsak nem nemzetközi piacon akarod megjelentetni – amit persze szeretnénk majd, de mindent a maga idején -, mert amíg Nahátszentpéteren a gyerekkel Bunyós Pityut hallgattatnak, addig csak pénzkidobás az egész. Amiért érdemes albumot összerakni, szerintem az csak a zenekar kollektív egója (mutogathatod a haveroknak a lemezboltban), mert ez azért nagy és hosszú munka. De hogy visszakanyarodjunk egy kicsit a kérdéshez: tehát az anyag készen van, a Magyar Rádió 22-es stúdiójában vettük fel Buczkó Gábor hangmérnökkel, majd az utómunkálatokat Ligeti Gyuri barátunk csinálta. Szerzői kiadásban fog megjelenni, inkább töltsék le az emberek, jusson el minél több helyre, szeressék meg, jöjjenek el, hallgassák meg a többit is, nem fognak csalódni. Nyilván nem a lemezeladásból akarunk megélni. Természetesen, ha valakinek tetszik, akkor kb. 1000 Ft-ért megveheti, amihez jár majd szép kitűző és poszter is, de ez még a jövő zenéje. Mondjuk novemberé.
Ádám: a számok közül 3-4 már megvolt több éve is, de eddig nem volt lehetőségünk normális körülmények között felvenni, megkeverni, hát eddig kellett várni, de megérte. Sokat jelentett az is, hogy Bakó Balázs – aki kb fél éve van a zenekarban – erőltette a dolgot, és utána is járt. Elég büszke vagyok rá, hogy így szól. Nem egy kiherélt, magyar hangzású lemez lett, hanem nagyon időszerű, modern lemez. Csak hallgasd meg, és rájössz, miért mondom ezt.
Tegyük fel, hogy egy sok állomásos turnéra mentek. Melyik zenekarokkal mennétek legszívesebben és kikkel semmiképpen sem?
Á: Egyébként akkor már ebbe a körbe bele is vonnám azt a még fel nem tett kérdést, hogy kiket bírunk és kiket nem. Ugye ezt is meg akartad kérdezni?
Á dehogy
Á: Tehát nagyon szeretem az Amber Smith-t, a Puzzle-t. Ők az egyetlenek, akik magyarok, és mégis hallgatom a zenéjüket. Velük nagyon szívesen mennék akárhova. Ismerem őket, minden szempontból nagyon korrekt emberek. Aztán vannak olyan zenekarok, akik szerintem egyenesen visszahúzzák a magyar zenei kultúrát, azzal hogy fognak pár akkordot, írnak rá valami nagyon elvont szöveget, ami bejön a humán szakos gimiseknek, meg a BTK-soknak és mindenképpen magyarul. Ennyi. Na ebbe a sorba nem szeretnék beállni. És akkor most köszönném meg Lagzi Lajosnak , a Danubius rádiónak meg a TV2-nek, hogy formálják a nép zenei ízlését .
N: Mivel nagyon hasonló az ízlésünk a többiekkel, ezért én is őket említeném, illetve még ott van az EZ Basic, a Trousers, akikkel szintén jóban vagyunk, de nyilván a Kasabiannek, vagy a Jetnek se mondanám, hogy kopjanak le. Egyébként ez a Kispál utánérzés dolog csak azért zavar többek közt engem is, mert ha teszemazt a HS7 vonal lesz erősebb, most még több európai szinten is helytálló zenekarral büszkélkedhetnénk, saját erőből, nem apuka pénzén – tudod kikre gondolok. A másik, hogy Lovasiék nagyon jól megcsinálták magukat anno, ő maga is azt nyilatkozta – nem is egyszer -, hogy néha direkt rámentek arra, hogy csak összerakjanak valami teljesen zagyva szöveget, aztán hadd szóljon, úgyis elmegy a rajongóknál. Például a Kaukazus erre ugrott rá jóval később, miközben mindenhol hangoztatják, hogy a bevett sémákat ki kell szorítani. Én érzem csak az álszentséget? Nekünk ez nem kell. Nem mondjuk, hogy spanyol viaszt eregetünk minden testnyílásból, annak ellenére, hogy azért évek óta nem volt ilyen hangzású és ilyen változatos indie rock cucc Magyarországról. Inkább egyszerűek maradunk, mint a fakocka, és nem dobálózunk nagy szavakkal. Éneklünk a csajokról, a bulikról meg az elszomorító egyhangúság elutasításáról, innen az EP címe is, ugye. Ennyi. Amúgy, ha már Ádám szóba hozta a Lakodalomlajos-effektust a kereskedelmi médiában, akkor megemlítem, hogy a rendszerváltás után azért a szar ipari mulatós mellett lett Diákszigetünk, azóta sajnos kimúlt nagyon jó rádióadóink, cserébe pár éve ott van a Petőfi, amit nehéz lesz kiírtani. Ez a két legerősebb csatorna, amin keresztül bárki értesülhet, hogy néz ki a pop zene tőlünk különböző országokban, illetve hogyan tudják előadni őket.
Liverpool vagy Arsenal?
N: Természetesen Liverpool.
Á: nem nagyon érdekel a foci, de akkor már AC Milan
Hogy látjátok, mi kell ahhoz, hogy sokan ismerjenek meg titeket, és sokan járjanak a koncertjeitekre , mint pl legutóbb a Gödörben, ahol teltház volt.
Á: Igen, az nagyon jó koncert volt, mondjuk volt még Supersonic és The Pure ( cz ) koncert is, ami kicsit megerőltető volt, mert a Supersonicban is basszusgitározok. Egy idő után azt vettem észre, hogy egy tócsa van előttem, ami a hajamról , orromról lecsöpögő izzadtságból jött össze, annyira meleg volt. De nagyon jó érzés volt, látszott, hogy működnek a dalok, és élvezik az emberek a zenénket. Másra szerintem nem is vágyhat egy zenész
N: Azért egy Skylinerrel elutazgatnék még ide-oda…
Á: Szóval hogy mi kell? Ha megfigyeled, hogy hogyan alakul a facebook, youtube, myspace, stb segítségével a zenei piac,akkor gyorsan rájössz, hogy gyökeresen, és jóval gyorsabban, mint ahogy azt a kiadók követnék. Ezért sokkal hatékonyabb lehet, egy ismerősök között szétküldött meghívó, érdekes képpel és szöveggel, mint egy fizetett hirdetés, mert pontosan azokat az embereket tudjuk elérni, akiket akarunk, ők pedig olyanokat hozhatnak magukkal, akik majd később maguktól jönnek.
N: A Gödör klub tegyük hozzá, az idei nyár favorit belvárosi szórakozóhelye, ahol minden nap több százan, akár ezren is megfordulnak, mi is oda járunk, mert szeretjük a multi-kulti hangulatát, de ez semmit nem von le abból, amit az előbb Ádám mondott. Alapvetően jó számok, és ezekre vevő közönség kell. Nem kell ezt túlbonyolítani. A kettő úgyis megtalál Ja igen, és van egy haverunk, aki segít koncertet szervezni, meg sajtózni, koncert után Dj-zni, meg ilyeneket.
Ha felkérne egy nagy multicég, kinek mondanád azt hogy írsz neki vállalati himnuszt?
Á: FKF Rt.
N: Nem sok olyan multi van, akit hirtelen tudnék mondani. Tán az Apenta. Szeretem a málnás löttyüket, mindig van egy palack a hűtőben. Vagy egy jó sörgyár, érthető okokból. Zenész vagyok, ami erősen konvergál a prostituálthoz – aki mást mond hazudik -, de inkább jó kezdeményezésekhez, alapítványokhoz adnám a zeném, mint multikhoz. Ott van a One, az Avaaz, az Amnesty International, a LiveStrong meg még egy halom. Ha lesz még, egy Live8-en is határozottan szívesen játszanék.
– Amikor nem zenélsz mivel foglalkozol? hogyis volt ezt a megasztáros múlt?
N: Sörözöm a srácokkal a Gödörben, már mondtam 🙂 Komolyra fordtíva, a második kérdéssel kezdeném. A Megasztár egy hatalmas kibaszás. Nem egy cimborám van, aki nagyon megjárta vele, utólag örülök, hogy Soma meg a TV2 marketing osztálya az elődöntőben a többiekkel szemben szavazott. Nézd meg hol tartanak a dobogósok. Egy válogatásalbum (talán!), aztán alájuk raknak valami híg liftzenét, utána pedig viseljék, hogy nem kapnak elég lehetőséget. Jobb esetben a vidéki diszkókat járják egy CD-vel. Egytől-egyig tehetségesek, ott meg rájuk erőltetik, hogy minden műfajban teljesítsenek. Megkérhetsz egy péket, hogy csináljon neked barokk komódot, de az azért nem lesz olyan. Nekem az indie megy legjobban, azt csinálom, annak ellenére, hogy jazzt is tanultam egy ideig. Nem hiszem, hogy képes lettem volna kvázi ismeretlenekkel zenélni, főleg mások által írt förtelmeket. Ráadásul a harmadik szériában esett meg az eset, amikor Barna már elég jó barátom volt, fura lett volna. Nekem mindenképp. Egyébként egyszerű pixeltologató vagyok, amivel, ha jól látom a koncertnaptárat, egyre kevesebbet kell majd foglalkoznom, bár nem utálom annyira, amennyire szenvedni szoktam vele. Újságíró és reklám-manager végzettségem van, pár évet rádióztam, az utóbbi papír meg arra jó, hogy ha hülye a megrendelő, akkor el tudom mondani neki, hogy miért. Inkább a gitárommal és egy sörrel ücsörgök, mint a Photoshoppal.
– Szerinted kik lesznek azok a zenekarok, akik 10 év múlva is nyomni fogják a mostaniak közül?
N: Azt hiszem, hogy ez a jó kis haveri kör, akiket már emlegettünk és gyakorlatilag minden héten együtt van valahol, a sírig nyomja valamilyen formában. Szerintem az van még néhány tíz év.
Á: Akikre biztosan számíthatunk: Korda György és Balázs Klári