Mit tegyen egy cég, ha szeretné bemutatni limitált szériás, csúcstechnikás, papírvékony – tényleg, az egész 8mm vastag – tévéjét, ami ráadásul 3 dimenziós is? Mit tegyen, ha mindezt úgy szeretné, hogy ne legyen nagyon reklám szaga és mindenki számára kiderüljön, hogy mennyire három az a D a készüléken?
Nem tudom milyen hamar jött a válasz a Samsung kreatívjainak, de a választás, hogy Andy Warhol képeit mutassák be 3D-ben, mintegy 50 készüléken a Szépművészeti Múzeumban, szinte zseniális.
Az aula dugig megtelt, ha a szervezők cseppet is aggódtak a létszám miatt, akkor feleslegesen tették. Andy Warhol neve és a 3D ígérete elég csábítónak bizonyult ahhoz, hogy a meghívottak megjelenjenek.
Ha megnyitó, akkor a megjelenteket természetesen ellátták minden jóval, pezsgővel, finom borokkal és falatokkal, én csak annyit nehezményeztem, hogy a sajtos tálkák hamar elfogytak.
A terv az volt, hogy színek szerint csoportokba sorolva tekinthetjük majd meg a kiállítást, a lilák kezdtek, de aztán a színek összekeveredtek és a bejutást csak a szemüveghez jutás gyorsasága határozta meg.
A teremben Andy Warhol legismertebb képeit nézhettük meg 50 db tényleg elképesztően vékony televízión. Feltettük a belépéskor kapott szemüveget, odaálltunk az első kép elé….. és semmi. Levettük, feltettük az okulárét, de semmi. Mentünk a második képhez, de semmi és így tovább, a fél kiállításon keresztül. Menet közben érdeklődtünk másoktól, hogy ők látnak-e különbséget szemüveggel, vagy nélküle, de általában csak egy félős fejrázás, csendes nem volt a válasz.
Mielőtt teljesen csalódottak lettünk volna találkoztunk alkalmi ismerőseinkkel és a férfi felajánlotta nekünk az ő szemüvegét, mint az egyetlen jó szemüveget a környéken.
Felvettem és láss csodát, az előttem lévő kép három dimenzióssá vált, kezem mozdult is automatikusan, hogy megérintsem.
Egy másik pasi, aki hallotta örömünket, elárulta, hogy a szemüvegeket be kell kapcsolni. Már az okulárék kiképzésén is látszott, hogy ezek nem a moziban megszokott silány darabok, na de, hogy még kapcsolgatni is kell?!? Ezt igazán nem gondoltuk.
Negyedszerre sikerült tényleg működő szemüveget szereznem, ugyanis többnek már lemerülőben volt az eleme és elindultunk újra, hogy, immár más szemmel, megnézzük a kiállítást, ami bekapcsolt szemüveggel nagy élmény.
Andy Warhol halála előtt már kísérletezett az akkor még igencsak gyerekcipőben járó 3D-s technikával, saját képmását szerette volna létrehozni, de nem járt sikerrel.
A Szépművészeti Múzeumban most látható, a Samsung támogatásával létrejött kiállítás alkotásait magyarországi filmesek alakították át 3 dimenzióssá, természetesen az Andy Warhol foundation jóváhagyásával.
Miután kijátszottuk magunkat a kiállítóteremben – igazán vicces dolog hajolgatni jobbra, balra, lépkedni mindenfelé és közben figyelni, hogy mint mozdulnak a képek – egy pohár bor társaságában letelepedtünk a lépcsőkre és figyeltük kicsit az esti Hősök terét.
A kiállítás mindössze egy szűk hétig, szeptember 1-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.