Ritkán fordul elő, hogy annyi program esik egy napra, amely érdekelne bennünket, hogy gyakorlatilag választásra kényszerülünk. Viszont ez történt április 20-án, szombaton. A bőség zavarából mi egy igazi hiphop különlegességet választottunk.
A lassan pitosbetűssé vált 4.hó 20.-a számos érdekességet tartogatott zenei téren (ezeket gyüjtöttük össze például hétvégi összesítőnkben). Úgy gondoltuk, hogy a 420 méltó “megünnepléséhez” a RapCaviar düreres hiphop rendezvénye a legautentikusabb. Ez pedig már a megérkezésünk pillanatában beigazolódott.
A korai kezdésről A Bizottság gondoskodott, akikről sikerült lecsúsznunk, viszont az őket követő Füstösről már semmiképp nem akartunk lemaradni. A fiatal rapper olyan energiákat szabadított fel a színpdon, amit már nagyon régen tapasztaltunk. Ezt emelték a minőségi beatek, a páratlan flow és a másod MC kivételes közreműködése. Általában azt tapsztaljuk, hogy a
két dudás nem fér meg egy csárdában nehezen oldódik fel egy rapbuliban, itt viszont abszolút sikerült ezt meghazudtolni.
A merch dobálás és az elpattintott dzsó pedig már csak hab volt a hangulati tortán.
Az őt követő Tha Patkányzról nem sokat tudtunk a bulit megelőzően, lehet, ezért hatott kicsit egysíkúnak a buli. Az Anyanyelv című trekket viszont viszonylag sokat hallgattam, ami amúgy élőben is nagyon szólt. Illetve, mindenképp kiemelendő az élő szkreccselés és 3,14 teljesítménye.
És akkor egyszercsak megjelent Imi, Laca és Faktor a lemezjátszók mögött. A közönség egy része még nem ért vissza, ők pedig mindenféle hype nélkül jöttek színpadra. Kicsit nehézkesen indult be a buli, de aztán féltávtól érezhetően fordulatot vett. Bár hivatalosan albumbemutatót tartott a Sör és Fű, kicsit úgy jött le, hogy az új számok nem telepedtek még le annyira, így érzésre talán a Wildok3 (, ami szerintem az album legerősebb száma) és a Mi Lesz voltak kivételek.
A koncert kissé monoton hangulatát megtörték az olyan klasszikusok, mint a Budapest, az Annyi Szó, az Ember, a Módszertan vagy a Murderan. Már többedjére voltunk SÉF buliban (igaz, nem túl gyakran és nagyrészt a régi Dürer Kertben) és a mindig aktuális zenéken kívül stabilan hozzák a tőlük megszokott színvonalat. Ami viszont pozitív meglepetés volt most, hogy a srácok készültek vizuális kísérettel is, ami nem túl szokványos hip-hop bulikban.
A szokásosnak mondható Brooklyn Kályhák mellett, a nagytermet átszövő techy, kicsit goás díszítés (bármennyire hangzik/látszik elvetemültnek, szerintem működött) és az igazi hip-hop arcok egy igazán kellemes hangulatot teremtettek, amiket csak tovább emelt a minőségi felhozatal.
Bár az esemény eredetileg februárban került volna megrendezésre, azóta meg tudott jelenni a SÉF albuma és nem mellesleg az egy support helyett kaptunk hármat, így azt gondolom, mindenképp jobban jártunk az átszervezéssel.