Sziget – péntek

Lumináriumban már szerdán bemutatkoztam, így nem kellett sok, hogy tegnap összehaverkodjak az ott dolgozókkal. Így esett az, hogy aludtam egy órát a lufiban, anélkül, hogy bárki felzaklatott volna. Nagyon klassz hely. Mindenki próbálja ki legalább egyszer. Ingyenes, de sor mindig van. Kifelé tipegve kissé eláztam, így gyorsan bekanyarodtam az Roma stároba és fedezékben állva hallgattam …

the day when the world went away

az emberek állatok. a civilizáltság bármely foka pillanatok alatt képes lebomlani róluk, ha valami rendkívüli dolog történik velük: nem kell az, hogy pisztolyt fogjanak a fejedhez, vagy megnyerd a lottó ötöst, elég ha szembejön veled egy sztár – egyéntől függően ez lehet győzike, demjén rózsi, akár justin timberlake -, és már vissza is mentél papucsállatkába. …

szigetfeszt 2. nap – elverte a port

Jobb és bal csipám két határozott mozdulattal kentem szét gyűrött arcszerkezetemen, mikor is a már régről ismerős fesztivál-helyzetkép hangos köszönéssel fogadott reggel. Egyik oldalt a zuhanyozni és fogmosni induló kicsi bimbók rántották fel a sátor cipzárakat és tekintgettek ki a sajátos sziget élővilágra bamba fejjel, másik oldalt a masszív bulihiénák tomboltak még és űzték a …

sziget 2007 2. nap (chemical)

„give me a break!” akár ez is lehetne a mottója a második, meglehetősen röpke szigetelős napnak. most egy kis nyekergésnek kéne következnie arról, milyen hulla voltam egész nap, ehelyett férfiasan megvallom, hogy csak a the chemical brothersre értem ki – bármennyire is érdekelt, mit tud kihozni damon albarn legújabb projectjéből. szóval lazulósra vettem a formát, …

Sziget 2007, Day 4 – kiállás

A szombati nap első sztárja a Rakes a nagyszínpadon 16:30-kor. Eléggé felkapott zenekar, nehezen nevezhető indie-nek, de bemelegítésnek tökéletes, vannak jó számaik, és koncertezni is tudnak. Az igazi találat az őket követő Hives, akiknek a koncertjében egész konkrétan semmi kockázat nem lesz, játszottak már a Szigeten és q jó volt, szóval nincs mese, ott kell …

Akusztikailag széttépve – Sziget, No. 2.

Épp hogy odaértünk a Gentleman első számára, mindig elszámítom magam, pedig ennek a koncertnek az elejét már tavaly is lebuktam. 5 perc kellett, nem több, amíg belekerült a kezünkbe a fröcsike, nagy fajta, frissítő, mint az eső, ami elkezdett szakadni, ahogy kell. Hamar világossá vált, hogy az esőkabát teljesen fölösleges volt, esélytelen szárazon maradni, szóval …